Back to top

Állatok és gazdáik egészségvédelme koronavírus-járvány idején

Az utóbbi hetekben igencsak megváltoztak mindennapjaink – állataink egészségmegőrzése szempontjából is. Akár rendelőbe vinnénk beteg jószágainkat, akár házhoz hívnánk az állatorvost, március 12-től a különleges jogrend, illetve a vészhelyzet miatt tudnunk kell, hogy megváltoztak az ilyenkor szokásos tennivalók. Mire is figyeljünk?

Fontos tudnunk, hogy a mai tudományos ismereteink és a tapasztalatok szerint a hazánkban széles körben háziállatként tartott állatfajok, így a kutyák és a macskák sem terjesztik aktív módon az emberek járványos koronavírus-megbetegedését kiváltó kórokozót.

Tehát az emberi megbetegedéseket okozó COVID-19 nem a háziállatoktól eredeztethető, és háziállataink nem betegszenek meg tőle.

Sajnos az interneten sok téves információ kering, melyek általában abból indulnak ki, hogy más koronavírusok (tehát nem a COVID-19!) megbetegedést okozhatnak például kutyáknál, pedig a tények alapján ezek az emberre nem jelentenek veszélyt, hosszú évek óta ismertek, ellenük hatásos védekezés, pl. vakcina is rendelkezésre áll az állatok védelme érdekében.

Az utóbbi hetek tapasztalatai és a vizsgálati eredmények is azt bizonyítják, hogy a humán koronavírusos megbetegedések terjedésében az emberek egymás közötti közvetlen érintkezése a legfontosabb tényező, a cseppfertőzéssel együtt, melyet különösen a köhögés és a tüsszögés idézhet elő. Az elmúlt két hétben, mióta a vészhelyzetet kihirdették, lényegesen többet vagyunk otthon, jobban oda tudunk figyelni állataink egészségmegőrzésére, így jóval nagyobb az esélye annak, hogy úgy érezzük, állatorvoshoz kell fordulnunk velük. Azonban ekkor is fontos, hogy

láz, légzőszervi panaszok esetén (köhögés, nátha), semmilyen esetben se látogassa állatával a gazda az adott állategészségügyi intézményt,

Fotó: Tóth Zsigmond
még akkor sem, ha úgy érzi, hogy állatának élete forog kockán. Hasonlóan ne vigye rendelőbe vagy állatkórházba az a gazda állatát, aki az emberi koronavírus-járvány szempontjából veszélyeztetettnek minősülő területről érkezett vissza a megelőző 14 napban. Ilyenkor kérjen meg más, fertőzött környezettel kapcsolatba nem hozható egészséges személyt arra, hogy az állatot eljuttassa a megfelelő helyre. Mivel köztudott, hogy a humán járványos koronavírus-megbetegedések különösen a 65 éven felüli korosztályban járhatnak súlyos következményekkel, ezért javasolt, hogy a járvány ideje alatt a veszélyeztetett korosztályhoz tartozó gazdák saját jól felfogott érdekükben – egészségük megóvása érdekében – semmiképpen ne vigyék állatorvoshoz kedvenceiket, inkább vegyék igénybe fiatalabb embertársaik segítségét.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új vírus okozta zoonózist azonosítottak Kínában

A Langja névre keresztelt vírus nem most bukkant fel először, de csak múlt héten azonosították hivatalosan. Valószínűleg a cickányok a természetes hordozói, de kecskékből és kutyákból is kimutatták már, és több tucat embert fertőzött meg eddig.

Kimentették a szajnai delfint

Szerda hajnalban egy hat órán tartó művelettel sikerült kiemelni a Szajnából a belugát, mely múlt hét csütörtökön bukkant fel a folyóban.

Új burgonyafajták és az éghajlatváltozás

Az aszály Németországban is kihívássá vált a burgonyatermesztők számára. A burgonyanemesítők már olyan fajtákat nemesítenek, amelyek kevesebb csapadékkal is beérik, azonkívül kevesebb műtrágyára van szükségük és ellenállnak egyes vírusoknak és kártevőknek.

Lehet agárral vadászni

Július 29-én megjelent az az agrárminisztériumi rendelet, amely a vadászvizsga-tanfolyam és maga a vadászvizsga, valamint a vadászíjjal, ragadozó madárral és a magyar agárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsga szabályozásáról szól. A rendelettel a magyar agárral történő vadászat elől az utolsó akadály is elhárult.

Európa a madárinfluenza elleni védőoltás elfogadását szorgalmazza

Az év első felében nagyon sok európai országban kellett baromfiállományokat leölni a madárinfluenza miatt, ezért az Európai Unió mezőgazdasági miniszterei szeretnék megvizsgálni a vakcinák jövőbeni felhasználását a járványok elleni küzdelemben.

A karolin réce

A karolin vagy karolinai réce – egyes helyeken kisasszonyréce – őshazája Észak-­Amerika, onnan került Európába. A gácsér feje és a meghosszabbodott tarkó fénylő fekete. A háta a farokig bársonyos fekete, torka fehér, melle gesztenyebarna fehér pontokkal, a szárnyoldalak sárgásbarnák.

Takarmányozás, hőstressz, bionyúl - Antibiotikum nélkül lesz-e nyúltenyésztés?

A nyúltenyésztési világkongresszus Termelés és gazdaságosság szekciójában elsősorban a gyakorlati munkát segítő előadások hangzottak el. Ugyanakkor nehéz lenne megmondani, hogy például a takarmánykorlátozással kapcsolatos eredmények és tapasztalatok közül melyik miért került a takarmányozási szekcióba.

Horog útja - Szoktatás a környezethez, a feladatokhoz

Miközben kutyánk szocializációjával megalapozzuk a kiegyensúlyozott közös életet, elkezdhetjük tanítani neki a különböző feladatokat. A két folyamat párhuzamosan halad fokozatosan előre, egymást erősítve, segítve.

A teknőstartás veszélyei

Miután számtalanszor leírtam már, hogy a macskák a kertben tartott hobbiállatok többségére, madarakra, siklókra, gyíkokra, vagy éppen kisebb teknősökre milyen nagy veszélyt jelenthetnek, saját káromon tanultam meg, hogy nem csak a puhaléptű vadászok okozhatnak komoly galibát…

Három az egyben: cuki, társ és ragadozó

A járványveszély miatti bezártságban sok ember talált rá újra a természetre, mely pihenést, szabadságot és testi-lelki feltöltődést nyújt a kirándulók, túrázók számára. A látogatók számának növekedésével arányosan egyre több lett a kutya is az erdőben.