Back to top

Állatok és gazdáik egészségvédelme koronavírus-járvány idején

Az utóbbi hetekben igencsak megváltoztak mindennapjaink – állataink egészségmegőrzése szempontjából is. Akár rendelőbe vinnénk beteg jószágainkat, akár házhoz hívnánk az állatorvost, március 12-től a különleges jogrend, illetve a vészhelyzet miatt tudnunk kell, hogy megváltoztak az ilyenkor szokásos tennivalók. Mire is figyeljünk?

Fontos tudnunk, hogy a mai tudományos ismereteink és a tapasztalatok szerint a hazánkban széles körben háziállatként tartott állatfajok, így a kutyák és a macskák sem terjesztik aktív módon az emberek járványos koronavírus-megbetegedését kiváltó kórokozót.

Tehát az emberi megbetegedéseket okozó COVID-19 nem a háziállatoktól eredeztethető, és háziállataink nem betegszenek meg tőle.

Sajnos az interneten sok téves információ kering, melyek általában abból indulnak ki, hogy más koronavírusok (tehát nem a COVID-19!) megbetegedést okozhatnak például kutyáknál, pedig a tények alapján ezek az emberre nem jelentenek veszélyt, hosszú évek óta ismertek, ellenük hatásos védekezés, pl. vakcina is rendelkezésre áll az állatok védelme érdekében.

Az utóbbi hetek tapasztalatai és a vizsgálati eredmények is azt bizonyítják, hogy a humán koronavírusos megbetegedések terjedésében az emberek egymás közötti közvetlen érintkezése a legfontosabb tényező, a cseppfertőzéssel együtt, melyet különösen a köhögés és a tüsszögés idézhet elő. Az elmúlt két hétben, mióta a vészhelyzetet kihirdették, lényegesen többet vagyunk otthon, jobban oda tudunk figyelni állataink egészségmegőrzésére, így jóval nagyobb az esélye annak, hogy úgy érezzük, állatorvoshoz kell fordulnunk velük. Azonban ekkor is fontos, hogy

láz, légzőszervi panaszok esetén (köhögés, nátha), semmilyen esetben se látogassa állatával a gazda az adott állategészségügyi intézményt,

Fotó: Tóth Zsigmond
még akkor sem, ha úgy érzi, hogy állatának élete forog kockán. Hasonlóan ne vigye rendelőbe vagy állatkórházba az a gazda állatát, aki az emberi koronavírus-járvány szempontjából veszélyeztetettnek minősülő területről érkezett vissza a megelőző 14 napban. Ilyenkor kérjen meg más, fertőzött környezettel kapcsolatba nem hozható egészséges személyt arra, hogy az állatot eljuttassa a megfelelő helyre. Mivel köztudott, hogy a humán járványos koronavírus-megbetegedések különösen a 65 éven felüli korosztályban járhatnak súlyos következményekkel, ezért javasolt, hogy a járvány ideje alatt a veszélyeztetett korosztályhoz tartozó gazdák saját jól felfogott érdekükben – egészségük megóvása érdekében – semmiképpen ne vigyék állatorvoshoz kedvenceiket, inkább vegyék igénybe fiatalabb embertársaik segítségét.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyógynövények állatnak és embernek - Megelőzésre és terápiára is

A vadon élő állatok szinte ösztönösen tudják, hogy melyik növényt fogyasszák el szükség esetén. A növényevők könnyű helyzetben vannak, hiszen legelés közben válogathatnak a réten, de sok húsevő faj is növényeket fogyaszt, ha baja van – gondoljunk a macskákra, amikor füvet esznek.

Nem csak vakarózásra használják a fiatal üszők a keféket

A tejelő szarvasmarhák természetes ösztöne, hogy tisztogatják magukat és vakaróznak. Ha lehetőségük van rá, kortól függetlenül az összes jószág előszeretettel használja napi szinten az automata keféket. A Journal of Dairy Science tudományos lapban megjelent kutatás azonban elsőként jellemzi a nem motoros kefék használatát az elválasztott tejelő üszők körében.

Csatlós Norbert: Munkában

„Fényképezőgép helyett alma volt a jelem az óvodában, mégis hobbimmá, majd hivatásommá vált a fotózás. Jó pár éve, mikor Budapesten vendéglátásban dolgoztam, egy csapatépítő buli keretében a szakácsunk elhozta a tükörreflexes fényképezőgépét. Ahogy láttam magam az általa készített képen az elmosódott háttérrel, rögtön a fotózás szerelmese lettem."

Mobil ivartalanító állomást adtak át Tiszaburán

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Felelős állattartási programjának keretében eddig több mint 800 kutya ivartalanítására, és mintegy 250 eb örökbeadására került sor, a mai napon pedig működésbe helyeztek egy mobil ivartalanító állomást is – jelentette ki Ovádi Péter, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos, Tiszaburán.

Telhetetlen méhek

A brit városok méhállománya igen nagy iramban növekszik, így lassan kiszorítja a helyi, őshonos méhállományt, amely most már segítségre szorul. „Dinók, robotok és méhek. Nem tudom, miért, de ezek mindenkit lenyűgöznek”, mondja Richard Glassborow, a londoni méhészek egyesületének (London Beekeepers’ Association) elnöke.

Érzéketlenítsünk, hogy a ló ne legyen ijedős

Prédaállatokként a lovak természetben való túlélését az biztosította, hogy a környezetre nagyfokú érzékenységgel reagáltak, vagyis megijedtek. De gondoljunk csak bele, milyen furcsa lenne, ha egy rendőrló elvágtázna egy megzizzenő nejlonzacskó láttán, vagy nem lehetne felvenni az állat lábát.

Gazdijogsi a felelős kutyatartásért

Már csaknem 2600-an regisztráltak a felelős állattartást támogató gazdijogsi képzésre - mondta a program hétfői sajtótájékoztatóján Bognár Lajos, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos főállatorvos.

Két különös kedvenc

Dr. Ország Mihály Mindent lehet, de krokodilt, azt nem című roppant humoros könyve az elmúlt harminc évben mit sem veszített aktualitásából. A szerző egyedi hangnemben és bájos iróniával mutatta be a különféle egzotikus kedvenceit.

Kis híján kipusztult kutyafajta tenyésztői találkoztak

Erdélyikopó-világtalálkozót rendeznek Somogy megyében, a péntektől vasárnapig tartó eseményen Magyarországról, Romániából és Csehországból tucatnyi tenyésztő több mint száz kutyával képviselteti magát.

Paraziták a beporzókon: a monokultúra lenne az oka?

Az Amerikai Egyesült Államokban működő különböző intézmények tudósai közös kutatásban arra a megállapításra jutottak, hogy a monokultúrás termesztés gyakorlatának széles körű alkalmazása növeli a beporzó rovarok parazitáinak előfordulását.