0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 19.

Fagyhelyzet a gyümölcsösökben

Március 23. és 26. közötti éjszakákon nem a klasszikus tavaszi kisugárzásos fagyokkal volt dolgunk, hanem szállított faggyal álltunk szemben: olyan hideg légtömeg tört be Magyarország területére, mely nagyon erős széllel komoly lehűlést eredményezett. A gyümölcsösökben tapasztalható következményeket Apáti Ferenc, a FruitVeB alelnöke foglalta össze a szervezet holnapján.

Az éjszaki fagytartam szokatlanul hosszú volt, jellemzően 10-12 órán keresztül volt nulla fok alatt a hőmérséklet. A leghidegebb a március 23-ára virradó éjszaka alakult ki (általában mínusz 3 és 6 C  között mozgott a hőmérséklet), de a következő három éjszaka is tapasztaltak mínusz 1 és 3 C-os közötti lehűlést. 

A szállított fagyokkal szemben érdemben nem lehet védekezni, a 10-15 km/óra sebességnél nagyobb légmozgással járó fagyoknál ugyanis mind a hőtermelésre, mind a légkeverésre alapozó fagyvédelmi módszerek hatástalanok vagy nagyon szerény hatásfokúak. 

Az enyhe február miatt idén kb. egy-másfél héttel hamarabb, tehát szokatlanul korán kezdődött a gyümölcsfák vegetációja, és ezzel együtt a virágzás is (pl. Dél-Dunántúlon már március közepén bontották virágaikat a korai fajták). A különböző gyümölcsfajok, a különböző termőtájakon a virágzás más-más stádiumaiban jártak a múlt heti fagyok időszakában, így fajonként, azon belül fajtánként, továbbá régiónként eleve más-más volt a rügyek, virágok, virágszervek érzékenysége a lehűlésekkel szemben. Általánosságban a következőket lehet mondani:

  • Virágzásban legelőrébb a kajszibarack jár, országos viszonylatban kb. 60-80 százalélkosra volt tehető a virágzás mértéke (vagyis a virágok 60-80%-a volt kinyitva), ami lényegében már megfelel a teljes virágzásnak.
  • Az őszibarack virágzása néhány nappal lemaradva követi a kajsziét, itt kb. 40-60 százalékos virágzásról beszélhetünk.
  • A többi gyümölcsfaj még nem virágzott a fagyok megérkezésekor: fajonként, fajtánként és régiónként eltérő a rügyfakadás, virágzás előrehaladása, de e fajok egy-három héttel álltak a virágzáskezdet előtt. 

Általánosságban az is elmondható, hogy a dél- és nyugat-magyarországi termőtájak minden gyümölcsfajnál jellemzően egy-másfél héttel előrébb járnak a vegetációban, illetve a virágzásban, mint a „hűvösebb” északi, keleti és észak-keleti termőtájak, így nagyobb fagykockázatnak voltak kitéve.

A lehűlés mértéke nagy szórást mutatott Magyarország különböző régiói között, de az egyébként is „érzékenyebb” dél- és nyugat-magyarországi termesztőkörzetekben valamivel erősebb lehűlések alakultak ki, mint északon és keleten. 

A fagykárok hatásának becslésénél nagyon fontos peremfeltételként előre kell bocsátani, hogy jelenleg csak rügy-, illetve virágkárokról beszélhetünk! Ezt a terméskiesés mértékére átváltani, vagyis bármilyen becslést adni a terméskiesés vagy a várható termés vonatkozásában lehetetlen!  Ennek oka két, egymással ellentétesen ható tényezőben keresendő:

  • Egy erős virágzás esetén akár a virágok negyede-ötöde is elég lehet egy átlagos-jó terméshez, így önmagában még a több tíz százalékos virágkár sem feltétlenül jár terméskieséssel. E tekintetben „szerencsénk”, hogy a tavalyi gyenge termés okán a legtöbb gyümölcsfaj esetében általában jó vagy kifejezetten jó a virágrügy-berakódottság, illetve virágsűrűség (ez alól kivétel néhány kajszifajta).
  • A fagyos időszak után néhány nappal/héttel még nem lehet tudni, hogy a fagyási kárt nem mutató virágok, virágszervek szenvedtek-e olyan károsodást, ami miatt majd a látszólag ép virág ellenére nem következik be a megtermékenyülés, vagy a megtermékenyült virágon kötődő gyümölcs a terméskötődés időszakában hullik le. E látens folyamat miatt minden gyümölcsfaj esetében a virágzás után 4-6 héttel (a természetes tisztuló gyümölcshullás után) lehet pontosabban becsülni a termést. 

Jelentősebb virágkárosodás esetén akkor számíthatunk jó termésre, ha később a virágzás és terméskötődés időszakában már semmilyen időjárási körülmény nem befolyásolja számottevően a termést.

Az előzőek ismeretében azt mondhatjuk, hogy a legjelentősebb virágkárosodást kétségkívül a virágzásban legelőrébb tartó kajszibarack szenvedte el: fajtától és régiótól függően 40-90% közötti virág- vagy rügykár tapasztalható (a még ki nem nyitott virágok egész jól átvészelték a hideg időt). Általában megfigyelhető az is, hogy

a korábban nyíló korai fajták károsodtak nagyobb mértékben, míg a középérésű és késői fajták kevésbé. A kajszibarackban a tavalyi nagy termés miatt már eleve több meddő virágot vagy gyengébb virágzást tapasztalunk (utóbbi főleg a hagyományos magyar fajták egy részére igaz). 

Az őszibarackban szintén erősebb virágkár tapasztalható, mértéke hozzávetőlegesen 30-60 százalékos, a kajszihoz hasonlóan a fajtától, a régiótól és a virágnyílás mértékétől függ a károsodás erőssége.

A cseresznye még nem virágzott (1-2 héttel a virágzás előtt járt), ennek ellenére a korai fajtáknál viszonylag jelentős (de nem totális!) rügykár tapasztalható, elsősorban a Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúlon. 

A meggy és a szilva esetében mérhetők kisebb rügykárok, de jelenleg úgy tűnik, hogy ezek a termést egyelőre nem veszélyeztetik (köszönhetően a jónak tűnő virágrügy-berakódottságnak is).

Az almatermésűek (alma, körte) jelentősebb károsodást még nem mutatnak, egyelőre ez a fajcsoport tűnik a legkevésbé érintettnek. 

Az értékelés óta újabb hideg éjszakán vagyunk túl. Az Időkép stábja március 31-ről április elsejére virradó éjjel a Gyümölcsért Kft. – Balaton Fruit Kft. Balatonvilágos határában lévő, több ezer gyümölcsfás ültetvényében fotózta végig, éjféltől hajnalhasadásig, ahogy a dolgozók ezernyi és ezernyi mécsest, lámpást, füstölőt gyújtott, hogy néhány fokkal feljebb tornássza a hőmérsékletet a fák koronájáig.

Forrás: FruitVeB/Időkép