Back to top

Fagyhelyzet a gyümölcsösökben

Március 23. és 26. közötti éjszakákon nem a klasszikus tavaszi kisugárzásos fagyokkal volt dolgunk, hanem szállított faggyal álltunk szemben: olyan hideg légtömeg tört be Magyarország területére, mely nagyon erős széllel komoly lehűlést eredményezett. A gyümölcsösökben tapasztalható következményeket Apáti Ferenc, a FruitVeB alelnöke foglalta össze a szervezet holnapján.

Az éjszaki fagytartam szokatlanul hosszú volt, jellemzően 10-12 órán keresztül volt nulla fok alatt a hőmérséklet. A leghidegebb a március 23-ára virradó éjszaka alakult ki (általában mínusz 3 és 6 C  között mozgott a hőmérséklet), de a következő három éjszaka is tapasztaltak mínusz 1 és 3 C-os közötti lehűlést. 

A szállított fagyokkal szemben érdemben nem lehet védekezni, a 10-15 km/óra sebességnél nagyobb légmozgással járó fagyoknál ugyanis mind a hőtermelésre, mind a légkeverésre alapozó fagyvédelmi módszerek hatástalanok vagy nagyon szerény hatásfokúak. 

Az enyhe február miatt idén kb. egy-másfél héttel hamarabb, tehát szokatlanul korán kezdődött a gyümölcsfák vegetációja, és ezzel együtt a virágzás is (pl. Dél-Dunántúlon már március közepén bontották virágaikat a korai fajták). A különböző gyümölcsfajok, a különböző termőtájakon a virágzás más-más stádiumaiban jártak a múlt heti fagyok időszakában, így fajonként, azon belül fajtánként, továbbá régiónként eleve más-más volt a rügyek, virágok, virágszervek érzékenysége a lehűlésekkel szemben. Általánosságban a következőket lehet mondani:

  • Virágzásban legelőrébb a kajszibarack jár, országos viszonylatban kb. 60-80 százalélkosra volt tehető a virágzás mértéke (vagyis a virágok 60-80%-a volt kinyitva), ami lényegében már megfelel a teljes virágzásnak.
  • Az őszibarack virágzása néhány nappal lemaradva követi a kajsziét, itt kb. 40-60 százalékos virágzásról beszélhetünk.
  • A többi gyümölcsfaj még nem virágzott a fagyok megérkezésekor: fajonként, fajtánként és régiónként eltérő a rügyfakadás, virágzás előrehaladása, de e fajok egy-három héttel álltak a virágzáskezdet előtt. 

Általánosságban az is elmondható, hogy a dél- és nyugat-magyarországi termőtájak minden gyümölcsfajnál jellemzően egy-másfél héttel előrébb járnak a vegetációban, illetve a virágzásban, mint a „hűvösebb” északi, keleti és észak-keleti termőtájak, így nagyobb fagykockázatnak voltak kitéve.

A lehűlés mértéke nagy szórást mutatott Magyarország különböző régiói között, de az egyébként is „érzékenyebb” dél- és nyugat-magyarországi termesztőkörzetekben valamivel erősebb lehűlések alakultak ki, mint északon és keleten. 

Fotó: Pixabay

A fagykárok hatásának becslésénél nagyon fontos peremfeltételként előre kell bocsátani, hogy jelenleg csak rügy-, illetve virágkárokról beszélhetünk! Ezt a terméskiesés mértékére átváltani, vagyis bármilyen becslést adni a terméskiesés vagy a várható termés vonatkozásában lehetetlen!  Ennek oka két, egymással ellentétesen ható tényezőben keresendő:

  • Egy erős virágzás esetén akár a virágok negyede-ötöde is elég lehet egy átlagos-jó terméshez, így önmagában még a több tíz százalékos virágkár sem feltétlenül jár terméskieséssel. E tekintetben „szerencsénk”, hogy a tavalyi gyenge termés okán a legtöbb gyümölcsfaj esetében általában jó vagy kifejezetten jó a virágrügy-berakódottság, illetve virágsűrűség (ez alól kivétel néhány kajszifajta).
  • A fagyos időszak után néhány nappal/héttel még nem lehet tudni, hogy a fagyási kárt nem mutató virágok, virágszervek szenvedtek-e olyan károsodást, ami miatt majd a látszólag ép virág ellenére nem következik be a megtermékenyülés, vagy a megtermékenyült virágon kötődő gyümölcs a terméskötődés időszakában hullik le. E látens folyamat miatt minden gyümölcsfaj esetében a virágzás után 4-6 héttel (a természetes tisztuló gyümölcshullás után) lehet pontosabban becsülni a termést. 

Jelentősebb virágkárosodás esetén akkor számíthatunk jó termésre, ha később a virágzás és terméskötődés időszakában már semmilyen időjárási körülmény nem befolyásolja számottevően a termést.

Az előzőek ismeretében azt mondhatjuk, hogy a legjelentősebb virágkárosodást kétségkívül a virágzásban legelőrébb tartó kajszibarack szenvedte el: fajtától és régiótól függően 40-90% közötti virág- vagy rügykár tapasztalható (a még ki nem nyitott virágok egész jól átvészelték a hideg időt). Általában megfigyelhető az is, hogy

a korábban nyíló korai fajták károsodtak nagyobb mértékben, míg a középérésű és késői fajták kevésbé. A kajszibarackban a tavalyi nagy termés miatt már eleve több meddő virágot vagy gyengébb virágzást tapasztalunk (utóbbi főleg a hagyományos magyar fajták egy részére igaz). 

Az őszibarackban szintén erősebb virágkár tapasztalható, mértéke hozzávetőlegesen 30-60 százalékos, a kajszihoz hasonlóan a fajtától, a régiótól és a virágnyílás mértékétől függ a károsodás erőssége.

A cseresznye még nem virágzott (1-2 héttel a virágzás előtt járt), ennek ellenére a korai fajtáknál viszonylag jelentős (de nem totális!) rügykár tapasztalható, elsősorban a Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúlon. 

A meggy és a szilva esetében mérhetők kisebb rügykárok, de jelenleg úgy tűnik, hogy ezek a termést egyelőre nem veszélyeztetik (köszönhetően a jónak tűnő virágrügy-berakódottságnak is).

Az almatermésűek (alma, körte) jelentősebb károsodást még nem mutatnak, egyelőre ez a fajcsoport tűnik a legkevésbé érintettnek. 

Az értékelés óta újabb hideg éjszakán vagyunk túl. Az Időkép stábja március 31-ről április elsejére virradó éjjel a Gyümölcsért Kft. - Balaton Fruit Kft. Balatonvilágos határában lévő, több ezer gyümölcsfás ültetvényében fotózta végig, éjféltől hajnalhasadásig, ahogy a dolgozók ezernyi és ezernyi mécsest, lámpást, füstölőt gyújtott, hogy néhány fokkal feljebb tornássza a hőmérsékletet a fák koronájáig.

Forrás: 
FruitVeB/Időkép

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új szuperpark Bécsben

Új közparkkal bővül az okosvárosnak is nevezett ultramodern bécsi városrész, Aspern Seestadt. Az északkeleti Am Seebogen kerületben épülő Elinor Ostrom park, mely nevét az első nőként közgazdasági Nobel-emlékdíjban részesülő amerikai politológusról kapta, előreláthatólag 2021-re épül meg.

Málna- és szederfajták a balkonra

A Volmary olyan bogyósgyümölcsöket mutatott be, amelyek akár a balkonon vagy a teraszon is nevelhetőek, és már az első vagy második évben teremnek.

Szőlőültetvény: közeleg a virágzás

Amikor a metszésen, kötözésen, hajtásválogatáson már túlvannak az ültetvények, akkor az egyik fő cél, hogy a növényeket megvédjük a kórokozóktól és kártevőktől. Különösen a virágzás idején kell figyelni a megelőzésre.

Pipacsos mákföld

Bár a lila és piros virágok színei festői látványt nyújtanak, a hazai máktermesztők inkább bosszankodnak azon, hogy nem sikerül a veteményeket gyommentesíteni. Ahogy más kertészeti kultúrákban, a mákföldeken is azzal küzdenek a gazdálkodók, hogy az EU hatóanyagkivonási rendelkezéseinek köszönhetően nincs hatékony engedéllyel rendelkező gyomirtószer ebben a növényben sem.

Csak cukkini - Egy kertész, aki kizárólag a cukkini termesztésével foglalkozik

A cukkinit általában másodkultúrában termesztik, Tarjányi Roland azonban erre a zöldségfajra építette a kertészetét. Már 18 éve tanulja ennek a kultúrának csínját-bínját, próbálgatja a fajtákat, és mára elérte, hogy a tavaszi és őszi hajtatással meghosszabbított idényből április végétől decemberig szállít cukkinit a piacra.

Hazai szőlő- és gyümölcsfajták: a bizalomra és az innovációra épülhet a jövő

A szőlő- és gyümölcsfajták esetében a koronavírus-válság után is fontos lesz a jogszerű fajta­használat, mert az ágazat jövőjét csak a bizalomra és az innovációra lehet építeni. Az utóbbi hónapok rendkívüli nehézségeket hoztak a faiskolák számára, de a telepítők, a felhasználók igényeihez igazított, korszerű fajtakínálat a továbbélés és a válság utáni kibontakozás fontos tényezője lesz.

Különleges kóstoló: 800 paradicsomfajta egy helyen

Hollandiában, a legnagyobb paradicsomtermesztő körzetben nyitotta meg kapuit a TomatoVision. A Syngenta 1,4 hektáros bemutatóközpontjában a nemesítés mellett 1500 négyzetméteren a cég 800 paradicsomfajtáját láthatják az érdeklődők. A korszerű létesítményt mesterséges megvilágítással is fölszerelték, teljes a klímaszabályozás, így a gyakorlatban alkalmazott módszerek közt tesztelhetik a hibrideket.

Lassan enyhül a szárazság

Az elmúlt napok esőiből, záporaiból, zivataraiból több-kevesebb mindenhova jutott az országban, ami az idei száraz tavaszon nagyon sokat jelentett mind az ültetett, mind a természetes növényzet számára. Mivel a felgyülemlett csapadékhiány igen tetemes, ezért ezek a záporok még csak enyhítették a szárazságot, az aszály megszűntéhez további csapadékra van szükség.

Érzékelhetően emelkedtek az agrárárak

Az első negyedévben nagyobb mértékben nőttek a mezőgazdasági termelői­ árak, mint a ráfordítások – derül ki a KSH adataiból. Az elemző szerint az emelkedés a következő hónapokban mérséklődik, majd árcsökkenés jön.

Csak egy átlagos évet szeretnének

Egy nemrég megjelent tanulmány szerint, ha a jelenleg használt és fenntarthatóan öntözhető területeken valóban öntöznének, akkor újabb területek művelésbe vonása nélkül is 800 millióval több embert lehetne élelmiszerrel ellátni, mint a világ jelenlegi népessége. Hogy a tanulmánynak mennyire igaza van, arra a Mezőhegyesi Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. is bizonyítékul szolgálhat.