0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Kimérák a kertünkben… Miért oltunk növényeket?

A növények oltása elég misztikusnak tűnhet, hiszen két külön növény összenövesztésével jön létre egy harmadik. A művelet fontos célja, hogy az így létrehozott új növény, mindkét eredeti példány jó tulajdonságait ötvözze, egymást segítve…

A mitológiai kiméra (oroszlán, kecske és kígyó: egy testben) mellett ezt a fogalmat a biológia is ismeri, itt e kifejezéssel a genetikai mozaik élőlényeket illetik, egyszerűsítve az olyanokat, amelyeknek kettőnél több szülőjük van, kettőnél több ivarsejtből jöttek létre. A transzplantációs kimérák a növényvilágban gyakoriak, és az emberi közreműködés révén még gyakoribbá váltak: ezek az oltványok. Az oltvány áll egy alanyból és egy nemesből, mindkettőnek 2-2 szülője volt, de a két növény oltás utáni összeforradásából egy növény lesz, melynek így négy szülője van…

Az oltás céljai

Szőlőt lehet dugványozni is, ám a filoxéravész (szőlő gyökértetű) megjelenése óta inkább oltványokat használnak, olyanokat, ahol az alany, tehát a gyökeret adó rész nem érzékeny erre a talajlakó kártevőre. Gyümölcsfák esetén az oltás célja, hogy egy erős növekedésű, talaj szempontjából nem válogatós alanyra kerüljön a nemes rész, ami pedig szép nagy gyümölcsöket terem, ám saját gyökéren erre nem biztos, hogy képes lenne.

Ha egy nemes gyümölcsfa magját elvetjük, az valószínűleg kikel, és szép fa cseperedik belőle, a meglepetés akkor jön, amikor az első termését hozza, ami nagy valószínűséggel nem lesz olyan szép és ízletes, mint annak a fának a termései, amiről szedtük a magot adó gyümölcsöt, hiszen idegenmegporzás bekövetkeztekor a másik (ismeretlen) szülő tulajdonságai is megjelennek az utódban…

Kaktuszokból is találkozhatunk szép, színes, oltott példányokkal. Itt a nemes részek, melyek pirosak, vagy sárgák, leggyakrabban nem tartalmaznak klorofillt, tehát önmagukban életképtelenek lennének. Ám az alany ellátja őket vízzel és kész asszimilátumokkal, nekik pedig csak egy feladatuk van: szépnek lenni… Zöldségeket is szokás oltani: görög-, és sárgadinnyét, uborkát, paradicsomot, ritkábban paprikát, de tojásgyümölcsnél is jól működik a technológia. Ezek mind melegigényes növények. Az oltvány palántáknak a hideg és meleg tűrő képessége is sokkal jobb, így korábban ültethetők ki, aszálytűrőbbek, ami miatt hamarabb hoznak majd termést.

Az oltáshoz használt agresszívebb növekedésű alany gyökérzetének hatása miatt a palánták intenzívebben hasznosítják a talaj víz- és tápanyagkészletét, így nem csak a koraiság, hanem a termés mennyisége is fokozódik és minősége is javul a sajátgyökerűekhez képest.

A dinnye hajtását gyakran tökpalántába oltják, így a kiméra növény erősebb növekedésű, ellenállóbb, nagyobb terméshozamú lesz. Egy hátránya, hogy a nagy kézimunkaerő igény miatt egy oltott palánta akár 3-4-szer drágább, mint a sajátgyökerű.

Az oltás korlátai

Az oltvány áll tehát egy alanyból és egy nemes részből. Ritkán, de több nemes is lehet az oltványban, ilyen, amikor egy alanyra több nemest transzplantálnak, ezek azok a látványos fák, amelyek többfajta gyümölcsöt képesek teremni, természetesen egy fajon belül. Jó ötlet két különböző érési idejű almát ráoltani egy alanyra, hisz akkor egyik ágon korábban, másikon később terem majd.

Oltani lehet a növények pihenőidejében (ez a kézben oltás), de lehet akkor is, amikor a fák és a bokrok nedvkeringése megindul, de a rügyek még nem pattannak ki. Más időszakokban nem sok esély van a sikeres összenövesztésre. Csak a közeli rokonságban levő növények szövetei nőnek össze (amelyek kompatibilisek). Nem lehet például almát körtébe oltani, de lehet őszibarackot mandulaalanyra, vagy kajszit szilvába.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu