Back to top

Tömött város, üres határ – hol a biodiverzitás?

Rovar- és madárfajok tűnnek el nyomtalanul, az élőhelyek alapvető feltételei szűnnek meg napról napra, ahol az állatok nem tudnak megmaradni és száműzötté válnak.

A mezőgazdaságban zajló folyamatok átütően hatnak a városi élettérre és az ott élőkre. Nem kell ornitológusnak lenni ahhoz, hogy lássuk, a városok madárvilága csupán néhány fajból áll. Szarkák, dolmányos varjak és városi galambok alkotják népes városaink madárfaunáját, és itt ki is fújt a történet… És ahogy mindinkább szemfülesebbek vagyunk, ugyanakkor van egy minimális érdeklődésünk a madárvilág iránt, láthatjuk, hogy télen a vetési varjak, csókák, erdei fülesbaglyok költöznek emberlakta környezetbe, kóbor macskákat összeszedve vagy az esti kutyasétáltatás során csivavákat elragadva.

Emellett apró énekesmadarak siserehada: széncinegék, kékcinkék, őszapók, ökörszemek, verebek lepik el a kopasz bokrokat, sűrűket. Tőkés récék sütkéreznek egy-egy patakpartjainkra hajított gumiabroncson, visszatérve Afrikából örvös galambok húzódnak a panelrengetegbe, és a kultúrakövető, falvak lakóinak is tartott balkáni gerlék gubbasztanak a Keleti pályaudvar kupoláján.

Továbbhaladva a madarakon, rókák járják a kertek alját és vaddisznókondák foglalják be Pécs tereit. Valami itt nem kerek, gondolhatnánk. Talán gondoljuk is, de nem veszünk róla tudomást.

Künn' a határban meg eközben üres a táj. Szinte hallani a fák lélegzetét. Körbetekint az ember, és a látóhatáron át tartó homogenitástól fáradni kezd a tekintet.

Az uniós támogatások által fenntartott intenzív, nagyüzemi mezőgazdaságnak köszönhetően a töredékére csökkent a biodiverzitás. A fajok természetből való eltűnése egyes kutatók véleménye szerint komolyabb problémákat is okozhat, mint maga a klímaváltozás.

Rovar- és madárfajok tűnnek el nyomtalanul, az élőhelyek alapvető feltételei szűnnek meg napról napra, ahol az állatok nem tudnak megmaradni és száműzötté válnak.

Az állatok egyre meghatározóbb "városi közösségének kialakulását" az emberi terjeszkedés okozza; az építkezéseknek köszönhetően „betongazokként” nőnek ki a földből bevásárlóközpontok, lakóparkok, pihenőövezetek.

Ez a kettős folyamat eredményezi a faunai szomszédságot. A kérdés az, hogy milyen lesz ez a viszony, és annak következményét az ember hogyan, mily mértékben szenvedi el.

Addig is élvezzük a naplementét, hisz’ olyan gyönyörű, ahogy lélekvesztőnk léket kapott fara miatt a nappal együtt süllyedünk alá a mélybe.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tenyésszünk fácánt! Kiváló jövedelemkiegészítés

Manapság egyre népszerűbb a nem háztáji állatok tartása és a belőlük készült élelmiszerek fogyasztása. Ennek kapcsán találkoztam a fácánnal, sokszínű vadászható madarunkkal. Felvetődött a kérdés, vajon milyen termelésre képes, és milyen piaci lehetőségeket rejt, emellett alkalmas-e háztáji tartásra.

Történelmi pillanatok Mezőhegyesen

A Mezőhegyesi Kozma Ferenc Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium történetében kétségtelenül rendhagyó évnek számít az idei. Alighogy életbe lépett az intézményben a koronavírus-járvány terjedése ellen bevezetett digitális tanrend, egy régóta várt, az intézmény főépületét teljesen megújító beruházás munkálatai is elkezdődtek.

A szent íbisz rokona még fel-feltűnik

Közismert, hogy az íbiszek az ókori Egyiptom hitvilágában jelentős szerepet játszottak, de az már kevésbé ismert, hogy egyes fajaik napjainkban is nagymértékben terjeszkednek. Ilyen például a szent íbisz, melynek fogságból megszökött példányai Franciaországban ma már erős populációt alkotnak, míg közeli rokona, a batla nálunk már csak igazi ritkaságnak számít.

Jaj a zengőlegyeknek!

A szürke légykapó egész Európában fészkelő madár, hazánkban is széltében elterjedt, bár állománya az utóbbi évtizedekben megfogyott, jelenleg a becslések szerint Magyarországon nagyságrendileg 50 ezer pár költ. Korábban például rendszeresen láttam a badacsonyi vasút­állomásnál, Budapesten a Múzeumkertben, ahol frissen kirepült fiatalokat is megfigyeltem.

Ritka videón egy újszülött gímszarvas borjú első lépései

Ritkán látható, különleges videó örökítette meg egy nemrég született gímszarvas borjú első lépéseit és lábra állását a Budakeszi Vadasparkban. A felvételen az anya és a kis borjú első közös, meghitt pillanatai is láthatók.

Brutális sáskajárással küzd India

Nyugat-Indiában óriási rajokban pusztítanak a sáskák, már közel 40 000 hektár szántóföldi növényt taroltak le. A sivatagi sáskák rajai elérték Jaipur külvárosát, és most Delhi felé tartanak.

Kipusztuló és megmentett orrszarvúk

Bár hazánk területén mintegy 15 ezer évvel ezelőtt viszonylag gyakori állatnak számítottak a gyapjas orrszarvúk, napjainkban már csak néhány megkövesedett csont emlékeztet ezekre a fenséges állatokra, no meg néhány patanyom is, melyet Ipolytarnócon is láthatunk. A magyar szakemberek sokat tesznek azért, hogy az orrszarvúk ma élő fajai az utókor számára megmaradhassanak.

Fatojásokkal az ugartyúkok védelméért

Vannak olyan madárcsaládok, mint például az ugartyúkoké, melyek, bár a Földön hatalmas elterjedéssel bírnak, elsősorban rejtett, emberkerülő életmódjuk miatt mégis ismereteink hiányosak róluk. Egyszerű színezetük, nem különös viselkedésük miatt a hivatásos és amatőr madarászok érdeklődésének középpontjába sem igen kerülnek. Az utóbbi években azonban egyre többet megtudunk e madarak életéről.

Először találtak mikroműanyagot ragadozó madarak szervezetében

Először találtak műanyag mikroszemcséket vízi és szárazföldi ragadozó madarak - többek közt sólymok, baglyok és rétisasok - szervezetében amerikai tudósok.

Mintát vettek a Balatonból, 69-féle gyógyszermaradványt találtak

A fő szennyezések a szennyvíztisztító telepekhez köthetők, a turisztikai szezon is érezteti hatását. A felmérés során 69 molekulát azonosítottak legalább egy minta esetében.