Többféle megoldás létezik a fagyvédelemre, közülük
Ugyancsak jól működik a fagyvédelmi öntözés, amihez speciális öntözőrendszert kell kiépíteni. Mostanában kezdenek hazánkban is szélgépeket bevetni, amelyek a kisugárzási fagyoktól védenek, ugyanis a fölső légrétegek melegebb levegőjét forgatják a talaj közelébe. Különböző mobil fűtőberendezések is léteznek, amelyekkel rövid időn belül vissza kell térni ugyanarra a nyomvonalra, hogy ne hűljön le ismét a levegő, így elég kockázatos a használatuk, arról nem is beszélve, mennyire igénybe veszi a traktorost a órák hosszat tartó fel-alá furikázás az ültetvényben.
A Malagrow Kft. tavaszi gyümölcstermesztőknek szóló kiadványa a másik oldallal foglalkozik, ahhoz ad támpontokat, miként lehet tápanyagellátással és biostimulátorokkal segíteni a növényt a fagy hatásainak a leküzdésében. A tápelemek közül a kálium szerepe a legfontosabb ezen a téren, mert segíti a cukrok szintézisét, ezáltal töményebb lesz a sejtnedv, és alacsonyabb hőmérsékleten fagy meg. Ezen kívül serkenti a fotoszintézist és a nedvkeringést. Hazai kísérletek bizonyították, hogy magasabb káliumszintek mellett a virágok sokkal kevésbé fagyérzékenyek.
A bórnak is hasonló a hatása, azaz segíti a szénhidráttermelést, és mint tudjuk, a virágok megtermékenyülésében játszik döntő szerepet.
Ez a nyár végi, őszi trágyázás egyben a rügydifferenciálódást is elősegíti, tehát több virágrügy esetén a fagy után is több virág maradhat életben.
Tavasszal kálium-szulfát formájában adagolhatjuk talajon vagy lombon keresztül. Ha lombtrágyát használjunk, a káliummal együtt bórt is juttassunk ki az első növényvédelmi permetezésekkel egy menetben.
Előbbit a várható lehűlés előtt kell kijuttatni, utóbbit viszont célszerű folyamatosan használni a kambiumműködés két fő időszakában, virágzás előtt és nyár derekán.