Back to top

Július 1-től akár 500 ezer forint is lehet a bírság számlánként

Kevesebb mint három hónap múlva, azaz 2020. július 1-től lépnek életbe az online számlaadat-szolgáltatásban bevezetett változások, mely szerint minden vállalkozásnak minden olyan számla esetében, amelyet belföldi adóalany részére, belföldön állított ki - valós időben adatot kell szolgáltatni az adóhatóság felé.

Amennyiben az adatszolgáltatás elmarad, számlánként akár 500 ezer forint bírságot is kiszabhat a hatóság. A MAZARS összefoglalója szerint a változás - rövid távon - növeli az adózók adminisztrációs terheit, de célja, hogy ezáltal a jövőben általános forgalmi adó bevallási tervezetek álljanak rendelkezésre az adózók számára.

“A tavaly év végén elfogadott új adócsomag értelmében, már csak pár hetük maradt az adózóknak, hogy felkészüljenek arra, hogy minden olyan számla esetében, amelyet belföldi adóalany részére, belföldön teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról állítottak ki arról valós időben – azaz a kiállítás pillanatában – adjanak adatszolgáltatást az adóhatóság felé. Ennek értelmében július 1-től

megszűnik a jelenleg 100.000 forintos értékhatár, illetve az adatszolgáltatás kiterjed az adót nem tartalmazó számlákra is, az adómentes vagy a belföldi fordított adózás alá eső ügyletekre.

Ez például az alanyi áfamentes KATA-s vállalkozásokat is érinti, nem magánszemély felé állítanak ki számlát. Amennyiben az adatszolgáltatás elmarad, számlánként akár 500 ezer forint bírságot is kiszabhat a hatóság.” – fogalmazott H. Nagy Dániel, a MAZARS adóigazgatója.

A fenti változások – azoknak a vállalkozásoknak, akik eddig nem voltak érintettek az adatszolgáltatásban vagy számlatömböt használtak számlakibocsátásra – szükségessé teszik az informatikai fejlesztést, nekik érdemes áttérni a számlázó program használatára. Akik már használják az online számlázást, azok figyeljenek arra, hogy

meg kell oldaniuk az online számla 2.0 interfész-specifikáción és az ehhez kapcsolódó új XSD-séma alkalmazására való átállást.

A világjárvány hatásaira tekintettel április 1-től még nem válik általánosan kötelezővé a 2.0-ás XSD verzió használata. 2020. július 1-jéig az 1.1 verzióval küldött adatszolgáltatásokat is feldolgozza a NAV rendszere.

Hogyan érinti a változás a belföldi összesítő jelentést (M-lapokat)?

A szakember elmondta azt is, hogy az adatszolgáltatás változás következtében – 2020. július 1-jétől – változnak a belföldi összesítő jelentésre vonatkozó szabályok is. A 100.000 forintos értékhatár megszűnése miatt minden olyan befogadott számlát szerepeltetni kell az áfa bevallás részét képező belföldi összesítő jelentésben, amely alapján az adóalany adólevonási jogot gyakorol. A módosító, érvénytelenítő számlákról is értékhatártól függetlenül kell nyilatkozni. Az új szabályok csak azokra a számlákra vonatkoznak, amelyeknek a teljesítési ideje 2020. június 30-át követő időpontra esik.

További változások

2021. január 1-jétől minden olyan számlát jelenteni kell, amelyre a magyar számlázási szabályok vonatkoznak, nem csak az adóalanyok felé kibocsátottakat.

Például:

  • a magánszemélyek nem adóalany szervezetek felé teljesített ügyletekről,
  • a közösségen belüli termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról,
  • harmadik országba irányuló termékexportról kiállított számlákról,
  • csak az önszámlázás miatt kell a magyar számlázási szabályokat alkalmazni: ha egy másik tagállamban letelepedett adóalany Magyarországon teljesülő, fordítottan adózó szolgáltatásáról a magyar vevő bocsátja ki a számlát önszámlázás keretében.

Az adatszolgáltatási kötelezettség nem vonatkozik azokra a távolról is nyújtható szolgáltatásokra, amelyek teljesítési helye egy másik tagállamban van, és amelyek tekintetében felmerülő adófizetési kötelezettségét az adóalany a MOSS rendszer keretében teljesíti.

A nem teljesített adatszolgáltatások esetén, számlánként 500 ezer forintos mulasztási bírságot szabhat ki az adóhatóság az adózó felé. A változások hatályba lépésével várhatóan fokozott figyelemmel fogja kísérni a szabályok betartását és mulasztás esetén a bírság kiszabása sem fog elmaradni.

Forrás: 
MAZARS sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új lendületet kap a magyar agrárium

Megjelent a Magyar Közlönyben a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által kezdeményezett jogszabály révén 2021 januárjától kedvezőbb működési és adózási környezetben folytathatják tevékenységüket az őstermelők, a családi gazdaságok és az agrárvállalkozások.

Az élelmiszeripar fejlesztése prioritás lesz

Sikeresnek értékelte a Gazdaságvédelmi akcióterv programjait éves meghallgatásán Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az Országgyűlés gazdasági bizottságában, egyúttal a következő időszak kiemelt, fejlesztendő területei közé sorolta az élelmiszeripart.

Támogatások és pályázatok: Kistermelőknek szóló átalánytámogatás

Már zajlik a mezőgazdasági kistermelői támogatási program kérelmezési szakasza, valamint ültetvénytelepítési pályázat is várható a közeljövőben. A konstrukciók komoly segítséget jelenthetnek az érintetteknek, ráadásul még néhány napig a szőlő szerkezetátalakítási program is nyitott.

Robottechnika sírápolásra is

Egy holland felmérés szerint a kertészeti termesztéssel foglalkozó cégek mintegy 11 százaléka használ robotot valamely munkafolyamatban. A kertészetek jelenleg elsősorban permetezésre, ültetésre, dugványozásra, valamint betakarításkor alkalmazzák a legmodernebb technológiai fejlesztéseket.

Agrár-innovációkat is várnak a Magyar Innovációs Nagydíj-pályázatra

A Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) stratégiai partnerségével és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) főtámogatásával 29. alkalommal hirdeti meg a Magyar Innovációs Nagydíj pályázatot.

Tovább nőtt a munkanélküliek száma

Az augusztus-októberi háromhónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 482 ezer volt, 38 ezerrel, 0,8 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban - közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Változás a KWS Magyarország élén: Szanyi István lett a vállalat új ügyvezető igazgatója

A KWS Magyarország Kft. örömmel jelenti be, hogy a cég ügyvezető igazgatói pozícióját 2020. október 26-tól Szanyi István tölti be. A kereskedelmi igazgatói feladatokat Pallós Mihály látja el.

Kínai tulajdonba került a Rabe

A patinás német talajművelőgép-gyártót, a Rabe-t (korábbi nevén Rabewerk) – amely hazánkban is jól ismert minőségi talajművelő gépeiről, és legutóbb a francia Gregoire Besson tulajdonában volt –, az elmúlt év végén felszámolták, és már akkor felmerült annak a lehetősége, hogy egy kínai vevő képes lesz megmenteni.

Szalkai Gábor lett a Bayer Hungária Kft. Public Affairs & Sustainability menedzsere

Szalkai Gábort nevezték ki a Bayer Hungária Kft. újonnan létrehozott Public Affairs & Sustainability menedzser pozíciójába. Közkapcsolati és fenntarthatósági vezetőként legfőbb feladata a cégen belül a környezeti és gazdasági fenntarthatósági programok összehangolása, a környezet-vállalat-gazdaság-partnerek kapcsolat rendszerének fejlesztése.

Felkészül egy nyelvész és egy szakmabeli - generációváltás a borászatban

Szerencsésnek mondhatják magukat a szigetcsépi Gál Szőlőbirtok és Pincészetnél, hiszen a családból ketten is készen állnak arra, hogy tovább vigyék a szülők által felépített borászatot. A fiatalok, Gestas-Gál Zsuzsa és ifj. Gál Csaba pedig azért érzik magukat szerencsésnek, mert szüleikkel együtt, támogató, megértő környezetben készülhetnek fel a vállalkozás felelősségteljes vezetésére.