A PhylloLux névre keresztelt világítási rendszer egy percig sugároz ultraibolya fényt a kísérleti növényekre, amit több órás sötét periódus követ.
A berendezést az állomás kórtanos kutatója, Wojciech Janisiewicz és Fumiomi Takeda, egy bogyósokat termesztő gazdálkodó fejlesztette ki. Ebben a kísérleti stádiumban arról is meg akarnak bizonyosodni, hogy a kártevő gombák UV-fénnyel való kiiktatása nem nyit-e teret más nemkívánatos mikroorganizmusok elszaporodásának. Olyan mikrobákat keresnek tehát, amelyek képesek elszaporodni a virágon, így két legyet akarnak ütni egy csapásra: UV-fénnyel elpusztítani a kórokozókat és a megüresedett helyet hasznos mikrobákkal benépesíteni. Ez tökéletes biológiai védekezési módszer lenne.
Az is kiderült, hogy a kezelt növényeken sokkal kevesebb takácsatka volt, mint a többin. A népesség alatta maradt a hagyományos védekezéssel elért eredménynek.
A kísérleti berendezésben az UV lámpa folyamatosan halad a sorok fölött, betartva az egyperces kezelési időt, alulról pedig fényvisszaverő fóliával vetítik a fényt a levelek fonákára. Tervezik egy alul-fölül világító berendezés kialakítását, amit az emelt asztalos szamócatermesztésben lehet használni. Ahhoz, hogy a gyakorlatban is használni lehessen a módszert, ipari robotra is szükség lesz, ami mozgatja a világítóberendezést. A környezetkímélő módszer bevezetése gazdasági kérdés, de úgy becsülik, hogy körülbelül annyiba kerülhet, mint amennyit most permetezésre költenek a gazdák.
A gombák is reagálnak a napfényre, éppúgy befolyásolja a fejlődésüket, mint a növényekét. Nappal a növények és a gombák is érzékelik a fényt és működtetik a DNS-károsodást helyreállító mechanizmusaikat, amivel az UV-fény roncsoló hatását ellensúlyozzák. Sötétben ez a mechanizmus kikapcsol, ezért van lehetőség a kezelésre az ultraibolya sugárzással. Azért lehet olyankor a kultúrnövény károsítása nélkül alkalmazni, mert a nappalinál sokkal kisebb „adagban” is hatásos a kórokozók ellen. A levél felszínén lévő mikrogombákat könnyű elpusztítani.