Back to top

Akarjuk-e, hogy három év múlva ne legyen hazai gyümölcs- és szőlőoltvány?

Nehéz helyzetbe kerültek a hazai gyümölcs- és szőlőiskolák, és nem kapták meg azt a segítséget, ami az ágazatok más szereplőinek gondjait enyhíti. A tavasz az értékesítés és a következő két évre való felkészülés időszaka, amikor dönteni kell arról is, hogy befektessenek-e a jövőbe.
Veszendőbe mennek a vermelőben kivirágzott gyümölcsoltványok
Veszendőbe mennek a vermelőben kivirágzott gyümölcsoltványok
Fotó: Palesits Zsolt
Az idén a gyümölcsfaoltványok 20-25 százalékát kell elégetni, mert nem tudták értékesíteni,

mondta kérdésünkre Palesits Zsolt, a Magyar Gyümölcsfaiskolák Országos Egyesületének elnöke. Ebben a koronavírus-helyzet miatti bizonytalanságon kívül az is közrejátszik, hogy most nincs telepítési támogatás és az AKG-program vége felé az ültetvényfelületet sem kell szinten tartani. Ez a bevételkiesés és a közeljövő bizonytalansága nehéz helyzet elé állítja a faiskolásokat. Most a két év múlva következő szezonra készülnek, megvették a szemeket, alanyokat, fizetik a növényegészségügyi szemlék százezer forintos nagyságrendű díjait. Az oltványokat nemcsak nem lehet, nem is szabad továbbnevelni, amit nem tudnak eladni egy évben, azt el kell égetni, hangsúlyozta a szakember.

Ezért nem értik, miért maradtak ki a koronavírus-járvány okozta gazdasági krízis hatásait enyhítő járulékkedvezményből, ami segítené őket abban, hogy megtartsák a gyakorlott alkalmazottaikat.

Molnár Ákos, a Magyar Szőlőszaporítóanyag Termesztők Szövetsége elnöke azt hangsúlyozza, hogy egy ágazatot egységben kell kezelni, és a szőlőiskolások a szőlő-bor ágazathoz tartoznak, még ha igen kis részt is képviselnek belőle. Ám a munkájuk alapvető a genetikai alapok megtartása, fejlesztése terén.

Szőlőalanytelep
Szőlőalanytelep
Fotó: Horváth Csilla
Ráadásul a szőlőiskolákban szigorú növényegészségügyi követelményeknek kell megfelelni, nem lazíthatnak az alany- és törzsültetvények fenntartásán, minden munkát el kell végezniük. Szőlőoltványból is visszaesett az értékesítés, bár új vevők is jelentkeztek, akik nem kapják meg például a francia szaporítóktól rendelt oltványokat.

Most van a kézbenoltás ideje, azt kell eldöntenie mindenkinek, hogy készít-e oltványt és mennyit ebben a helyzetben.

Néhány év alatt kivérezhet a szakma, ha nem sikerül talpon maradni. Ha nem jelentik be a törzsültetvényeket, elküldik a szakképzett munkaerőt, három év múlva nem lesz hazai szőlőoltvány. Márpedig két szempontból is lényeges a fennmaradásuk: a borászat versenyképességét nagyban meghatározza a genetikai háttér, ezért stratégiai jelentőségű, hogy a Magyarország megtartsa a genetikai erőforrásait. A másik szempontra pedig éppen a koronavírus-járvány mutatott rá.

Megdőlt a hosszú ellátási láncok létjogosultsága, minél közvetlenebb, rövidebb láncokra lesz szükség. Ez pedig azt is jelenti, hogy ne francia meg olasz oltványt vásároljanak a magyar szőlőtermesztők.

Most dől el, hogy kiszolgáltatjuk-e magunkat a kizárólag külföldi szaporítóanyagnak, annak minden növényegészségügyi és garanciális kockázatával együtt, összegezte véleményét Molnár Ákos.

További híreket "koronavírus" témakörben, ide kattintva olvashat tematikus oldalunkon.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Málna és különleges bogyósok

Hagyományos bogyósgyümölcseink mellett megjelennek hazánkban olyan fajok is, amelyek különleges igényeik miatt speciális felkészültséget vagy szerencsés termőhelyet igényelnek, esetleg eddig szinte ismeretlenek voltak.

Fűszernövények: Réspiacból versenypiac

A mintegy nyolcvan éve levélzöldségek és fűszernövények termesztésére és forgalmazására szakosodott Steinki családi vállalkozást immár a negyedik generáció irányítja.

Miniuborka négy hektáron

A Bécs Donaustadt nevű városrészében található Gartenbau Flicker GmbH Ausztria legnagyobb mini­uborka-termesztője, összesen 42 ezer négyzetméter üvegházi felületen szednek miniuborkát, snack­uborkát és egyéb uborkakülönlegességeket.

A diófák baktériumos megbetegedését kezelő növényvédőszer kifejlesztésébe kezd egy pécsi cég

Egy új, a dió baktériumos rügy-, levél-, és termésfoltosság betegségét okozó baktérium ellen bevethető növényvédőszer kifejlesztésébe kezd a pécsi székhelyű Enviroinvest Zrt. - közölte a társaság az MTI-vel.

Akvapóniával kombinált mikrozöldek - különleges magyar kutatás

A Veresi Paradicsom Kft. konzorciumi vezetésével csaknem 1,2 milliárd forint összköltségű kutatás indult különleges kertészeti és akvakultúrás termékek előállítására speciális fényforrások alkalmazásával.

Hat különleges élelmiszer, mely népszerűbbé válhat a bolygó felmelegedésével

Akárhogy is nézzük, az éghajlatváltozás befolyásolja azt, hogy mit eszünk a jövőben. Ma világszerte mindössze 13 növény adja az emberek energia bevitelének 80 százalékát, és kalóriáink mintegy felét búzából, kukoricából és rizsből nyerjük.

Figyelem! Hamarosan már nem használhatjuk a következő növényvédő szereket

Az uniós növényvédőszer-hatóanyag felülvizsgálatok során számos készítmény engedélyét megvonták. Átmeneti időszak vonatkozik a meglévő készletek forgalmazására, majd a termelőknél a használatára. Június elsejétől számos készítményt nem használhatunk.

A magyar vetőmag-előállítás és termesztés a hazai agrárium csúcsteljesítménye

Hazánk élen jár a vetőmag export tekintetében, és egyike a világ tíz legjelentősebb vetőmag-előállító országának - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Magyar Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és kirgiz partnere közötti együttműködési megállapodás aláírásán, kedden, Martonvásáron.

Bardóczi Sándor az év tájépítésze

Egy alkotó, esetleg alkotópáros vagy alkotócsapat legföljebb ötéves kiemelkedő teljesítményének szakmai elismerése az Év Tájépítésze díj. Aktív, teljesítőképességük csúcsán álló tájépítészek kapják. Nem életműdíj, hanem egy rövidebb időszak rangos szakmai elismerése, a szakmai önbecsülés növelője, nagyobb teljesítményre ösztönző erő, a szakmaközi kapcsolatok építését szolgáló kohézió.

Génbankot semmisítettek meg az oroszok

Világviszonylatban is jelentős méretű volt Ukrajna egyetlen génbankja, melynek pusztulását Szergej Avramenko, az intézet vezető kutatója jelentett be a Youtube csatornáján.