0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 19.

Akarjuk-e, hogy három év múlva ne legyen hazai gyümölcs- és szőlőoltvány?

Nehéz helyzetbe kerültek a hazai gyümölcs- és szőlőiskolák, és nem kapták meg azt a segítséget, ami az ágazatok más szereplőinek gondjait enyhíti. A tavasz az értékesítés és a következő két évre való felkészülés időszaka, amikor dönteni kell arról is, hogy befektessenek-e a jövőbe.
Az idén a gyümölcsfaoltványok 20-25 százalékát kell elégetni, mert nem tudták értékesíteni,

mondta kérdésünkre Palesits Zsolt, a Magyar Gyümölcsfaiskolák Országos Egyesületének elnöke. Ebben a koronavírus-helyzet miatti bizonytalanságon kívül az is közrejátszik, hogy most nincs telepítési támogatás és az AKG-program vége felé az ültetvényfelületet sem kell szinten tartani. Ez a bevételkiesés és a közeljövő bizonytalansága nehéz helyzet elé állítja a faiskolásokat. Most a két év múlva következő szezonra készülnek, megvették a szemeket, alanyokat, fizetik a növényegészségügyi szemlék százezer forintos nagyságrendű díjait. Az oltványokat nemcsak nem lehet, nem is szabad továbbnevelni, amit nem tudnak eladni egy évben, azt el kell égetni, hangsúlyozta a szakember.

Ezért nem értik, miért maradtak ki a koronavírus-járvány okozta gazdasági krízis hatásait enyhítő járulékkedvezményből, ami segítené őket abban, hogy megtartsák a gyakorlott alkalmazottaikat.

Molnár Ákos, a Magyar Szőlőszaporítóanyag Termesztők Szövetsége elnöke azt hangsúlyozza, hogy egy ágazatot egységben kell kezelni, és a szőlőiskolások a szőlő-bor ágazathoz tartoznak, még ha igen kis részt is képviselnek belőle. Ám a munkájuk alapvető a genetikai alapok megtartása, fejlesztése terén.

Ráadásul a szőlőiskolákban szigorú növényegészségügyi követelményeknek kell megfelelni, nem lazíthatnak az alany- és törzsültetvények fenntartásán, minden munkát el kell végezniük. Szőlőoltványból is visszaesett az értékesítés, bár új vevők is jelentkeztek, akik nem kapják meg például a francia szaporítóktól rendelt oltványokat.

Most van a kézbenoltás ideje, azt kell eldöntenie mindenkinek, hogy készít-e oltványt és mennyit ebben a helyzetben.

Néhány év alatt kivérezhet a szakma, ha nem sikerül talpon maradni. Ha nem jelentik be a törzsültetvényeket, elküldik a szakképzett munkaerőt, három év múlva nem lesz hazai szőlőoltvány. Márpedig két szempontból is lényeges a fennmaradásuk: a borászat versenyképességét nagyban meghatározza a genetikai háttér, ezért stratégiai jelentőségű, hogy a Magyarország megtartsa a genetikai erőforrásait. A másik szempontra pedig éppen a koronavírus-járvány mutatott rá.

Megdőlt a hosszú ellátási láncok létjogosultsága, minél közvetlenebb, rövidebb láncokra lesz szükség. Ez pedig azt is jelenti, hogy ne francia meg olasz oltványt vásároljanak a magyar szőlőtermesztők.

Most dől el, hogy kiszolgáltatjuk-e magunkat a kizárólag külföldi szaporítóanyagnak, annak minden növényegészségügyi és garanciális kockázatával együtt, összegezte véleményét Molnár Ákos.

További híreket „koronavírus” témakörben, ide kattintva olvashat tematikus oldalunkon.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu