„A Gála legkorábbi és a Jonagold legújabb, nagyon piros klónját ápoljuk, majd a Fuji rezisztens fajtáját telepítettük a tavalyi évben” – magyarázta az országgyűlési képviselő, hogy ezen túl két hektár közös művelésben lévő almáskertjük, s mellette egy hektárnyi őszibarackos – néhány szilvafával – színesíti a palettát.
A biztosítás legfeljebb a káreseménynek csak egy részét téríti meg, ráadásul egy fagykár jellemzően két évre is befolyásolja az ültetvény termőképességét. Ez ellen lehet a parafingyertyák égetésével védekezni, ami nagyon megdrágítja a termesztést, egy évre akár milliós tétel is lehet hektáronként. Megoldás jelenthet a ködsárkány, ám ültetvényeik szétaprózódtak, több helyen fekszenek, ráadásul a különböző gyümölcsfák szinte egyszerre virágoznak. A szakember a legjobb megoldásnak a fagyvédelmi öntözést tartja, ami – ha rendelkezésre áll a víz – mínusz 8-9 fokig is hatásos tud lenni. Ezen túl az Alföldön szinte minden ültetvénynek tartozéka kell legyen a jégháló. A szerbek jégágyúi miatt a határközeli ültetvények erősen érintettek, volt, hogy egy évben 4-5 alkalommal is megérkezett a jeges „égi áldás”.
Ezen túl a gazdáknak legnagyobb fejtörést az okozza, hogy nincsenek olyan termelői csoportok, amelyek a gazdák érdekeit szolgálják. A szakember véleménye szerint létrejöttek olyan TÉSZ-ek, amelyeket többségében kereskedők hoztak létre, vagy vettek át.
Ezen akkora jövedelmet termel, amiből eltartja a családját. Nálunk ahhoz, hogy egy vállalkozás megéljen belőle – intenzitástól függően – 5-20 hektárnyi ültetvényfelületre van szükség. Ezeknek a termesztéstechnológiája viszont már komoly beruházást igényel.
Másik gond, ha sok a termés, akkor a hazai termelők egymás alá ígérnek az árakkal, s teszik tönkre egymást. A természeti csapásokon túl a legnagyobb probléma, hogy nincsen nagy mennyiségű, egységes minőségű termés. Ráadásul a hazai fogyasztó sem elkötelezett, ha azt találja a pulton, akkor gond nélkül megveszi a lengyel, a dél-európai almát.
A gyümölcstermesztés tőkeigényes ágazat, a telepítés hektárköltsége a fagyvédelmi öntözéssel, a jéghálóval eléri a 16-18 millió forintot. Ráadásul az AKG-s vegyszerek a legdrágábbak, a szakember tapasztalata szerint, a támogatás nem fedezi a növényvédelem költségeit. Ráadásul – mivel hosszú tenyészidejű – az alma különösen növényvédelem igényes kultúra, márciustól akár november elejéig is védekezni kell az ültetvényben. Bányai Gábor kiemelte, a réz fontos hatóanyag a gazdálkodásukban, azoknak a formulációknak, melyek nem perzselik a növényt, nagy szerepük lesz a növény egészségének megőrzésében.
