Back to top

A klímaváltozást jobban viselő erdőket telepítenek a Pilisi Parkerdőnél is

A Pilisi Parkerdőnél az erdészek egyaránt nagy hangsúlyt helyeznek a meglévő erdők fenntartására és új erdők létesítésére. A hamarosan véget érő ültetési időszakban még az állami erdőgazdaság valamennyi erdészeténél tart az erdőfelújítás és -telepítés.

A főváros környékén a szakemberek az erdők többségét természetes módon újítják meg, de csemeteültetés is történik. Az állami erdőgazdaság az erdősítések során a klímaváltozásnak jobban ellenálló erdők létesítésére törekszik, és az Országfásítási Programhoz 10 hektár erdő telepítésével járul hozzá.

A klímaváltozás elleni küzdelemben kulcsszerepe van a meglévő erdőállomány által megkötött szénnek, ezért az új erdők telepítése mellett nagy jelentősége van a már meglévő erdőket megfiatalító erdőfelújításoknak is. A Parkerdőnél közel 500 hektáron történt erdőfelújítás.

A folyamatos erdőborítással kezelt erdőterületek aránya nőtt. Ez azért kedvező folyamat, mert a hazai erdész szakma a természetközeli erdőgazdálkodás, vagyis a folyamatos erdőborítást biztosító módszerek kiterjesztését tűzte ki célul – ami egyben a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás egyik lehetséges eszköze az erdőgazdálkodásban.

A Pilisi Parkerdőnél 2019-ben a kezelt erdőterületek 43 százalékán, 25 300 hektáron folytattak folyamatos erdőborítást biztosító gazdálkodást.

Az örökerdő-gazdálkodás során olyan erdőállományok alakulnak ki, amelyek jobban ellenállnak a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak és sokkal inkább megfelelnek a természetvédelmi céloknak.

A változatos, sokféle fafajból álló erdőknek ugyanis nagyobb a természetes ellenálló képessége, életképesebb erdei ökoszisztémát eredményeznek.

A Pilisi Parkerdő részt vesz az Országfásítási Programban is. Az Agrárminisztérium által tavaly novemberben indított program keretében az állami erdőgazdaságok saját területein több mint 550 hektár új erdőt telepítenek, amihez kétmillió facsemetét és csaknem 100 tonna makkot használnak fel. A 86 települést érintő erdőtelepítési mintaprogram célja - az erdőterület közvetlen növelése mellett - a magángazdálkodók és önkormányzatok számára bemutatható gyakorlati példák kialakítása is. A Pilisi Parkerdő a Pilisszentkereszti Erdészet területén, Pilisjászfalu térségében 10 hektárnyi új erdőt telepít a program keretében. Ehhez 120 ezer bükk- és tölgycsemetét ültetnek el. Az előkészítés március elején kezdődött, a csemeték ültetését április végéig befejezik.

Pilisjászfalu térségében 120 ezer bükk- és tölgycsemetét ültetnek el
Pilisjászfalu térségében 120 ezer bükk- és tölgycsemetét ültetnek el
Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

Az erdők felújítása keretében a Bajnai Erdészetnél a Gerecse keleti részén található Nagysápon 3,7 hektáron fekete nyár és szürke nyár csemetéket ültettek. A szintén a hegység keleti lábánál lévő Héregen egy idős, pusztuló erdei fenyves helyére hegyi juhar, korai juhar, magas kőris és csertölgy csemeték kerültek 4,3 hektáron.

A Budakeszi Erdészet is két területen újított fel erdőt. Budajenőn 2,3 hektáron tavaly ősszel csermakkot vetettek, Nagykovácsi mellett pedig a 2014. decemberi jégkár miatt megtört feketefenyvest alakítják át 5,8 hektáron őshonos fafajokból álló erdővé.

A Budapesti Erdészet szakemberei a XI. kerületi Kamaraerdőben és a XVIII. kerületben a Reptéri-erdőben az invazív bálványfa helyére ültettek őshonos fajokat. A XVI. kerületi Nagyiccei-kiserdőben jelenleg az ültetés előkészítése zajlik.

A Gödöllői-dombságban Gödöllő és Veresegyház térségében szintén történt erdőfelújítás. Gödöllőn egy 48 éves akácos helyére őshonos fajok – cser, kislevelű hárs, mezei juhar, szürke nyár, madárcseresznye, vadkörte – kerültek 1,3 hektáron. Veresegyházon mintegy 23 hektáron erdősítettek: két, több mint 50 éves erdei fenyvest alakítottak át őshonos fafajok, szürke nyár, kislevelű hárs, cser ültetésével a Gödöllői Erdészet szakemberei.

Gödöllőn akácos helyére őshonos fajokat ültetnek
Gödöllőn akácos helyére őshonos fajokat ültetnek
Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

A szintén a Gödöllői-dombságban működő Valkói Erdészet három helyen végzett erdősítést: Dányon, Gödöllőn, ahol őshonos fafajokat (csertölgyet, kocsánytalan tölgyet, szürke nyárt) ültettek, továbbá Valkón újítottak fel egy akácost.

A Gödöllői-dombságon is erdősítenek
A Gödöllői-dombságon is erdősítenek
Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

A Pilisi Parkerdő nemcsak hegyvidéki, hanem alföldi jellegű területeken is kezel erdőket. Egy ilyen területen, a Pesti-síkságon fekvő Dabas térségében akác, szürke nyár és fekete nyár csemetéket ültettek a Ráckevei Erdészet munkatársai 7,3 hektáron.

A Pilis és a Visegrádi-hegység térségében a Szentendrei Erdészet 4,6 hektárnyi erdőt újított fel Szentendre mellett, illetve Pomázon egy 21,3 hektáros területen, ahol még a 2014. decemberi ónos eső és jég okozott károkat.

Pomázon a jégkár sújtotta erdőt újították fel
Pomázon a jégkár sújtotta erdőt újították fel
Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

A Visegrádi Erdészet közel 6 hektáron erdősített Visegrád térségében, és azzal együtt az invazív bálványfát is irtották. A kisváros mellett további 2 hektáron pedig kocsánytalan tölgyeket ültettek.

Forrás: 
Pilisi Parkerdő közlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Bükki konyha extrákkal

Bekénypuszta kincses szigetként bújik meg az erdő mélyén. Kisgyőrből erdészeti magánúton hosszan kanyarogva érjük el az ökoházat, melyet a Turisztikai Látogatóközponttal 2014-ben hozott létre az ÉSZAKERDŐ Zrt. Délbükki Erdészeti Igazgatósága a Bükk-alja egyik legszebb vidékén. Csend, nyugalom, friss levegő, festői szépségű táj, kiemelkedő szolgáltatás, színvonalas étkezés, mini tanösvény. Kell ennél jobb fogadtatás?

Változatos élővilág a Kupi-erdőben

Pápától délre, a várostól tíz kilométerre, a Kupi-erdőben vezet a Tallós Pál Tanösvény. A Bakonyerdő Zrt. által 2003 óta működtetett és tavaly felújított tanösvény egy fájóan fiatalon elhunyt, kivételes ember és szakember munkásságának állít emléket.

Bevetésen a mezőőrök

Ősszel az Agrárminisztérium megújította a mezőőrök és a hegyőrök szolgálati viszonyának szabályozását, ennek következtében mintegy 430 mezei őrszolgálat számára vált átláthatóbbá a jogszabályi környezet. Országszerte nagyon vegyes a kép, sok helyen egyáltalán nincs mezei őrszolgálat, máshol alig működik, és vannak nagyon jó példák is. A városokban és a falvakban szolgálatot teljesítő mezőőrök feladatai között nagyok a különbségek.

Polgárőrök közreműködésével tisztulnak meg a Debrecen környéki erdők

A debreceni, illetve a megyeszékhely 15 kilométeres körzetében levő erdőterületeket tisztítja meg a Debreceni Polgárőr Egyesület a Cívis Városért.

Az erdő látogatásának rendje - Az erdei közlekedés szabályai

A Pécs környéki és Baranya megyei állami erdőket kezelő Mecsekerdő Zrt. régóta arra törekszik, hogy partneri viszonyt létesítsen a rendőrséggel. Május 3-án ezért tartottak közös partnerségi konferenciát, melyen a fő téma az erdei közlekedés, különösen az erdei motorozás, quadozás volt.

Bölcs fákat mutatnak be

A Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége és a szlovák Narodny Trust tavaly indította el a Bölcs Fák – a történeti és gyűjteményes kertekben lévő matuzsálem fák megőrzése és vonzerejük növelése a zöld turizmus jegyében című kezdeményezését.  Közös munkájuk során támogatják az idős fák állapotának felmérését, a kiválasztott fák ápolását.  

Pusztapalota a Vár-völgyben

Hazánk hegyvidékein barangolva megannyi érdekes és elgondolkodtató elnevezésű barlangot, szurdokvölgyet találunk. A Bakonyban sincs ez másképp, gondoljunk csak a betyárvilágból ismert Savanyú Jóskáról elkeresztelt barlangra, vagy a Római-fürdőre, amelynek elnevezéséről sokféle szóbeszéd kering, azonban fürdőként sosem működött. Számos legenda övezi a Pusztapalotát is, az egyik szerint egykoron Mátyás király kedvelt vadászkastélya volt.

Közel ötvenezer facsemetével újabb Újszülöttek erdeje jött létre Baranyában

A tavaly megkezdett hagyományt folytatva a Baranya megyei állami erdőket kezelő Mecsekerdő Zrt. idén is létrehozott egy Újszülöttek erdejét. A közel öthektárnyi új erdőterület Szigetvár városhatárában, az Almás-patak mentén formálódik.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő - 19. hét

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

Vadon élő madárfajok gyűjteménye

Csaknem tíz évig tartó munka: tervezés, adatgyűjtés, adatfeldolgozás és -elemzés, írásos összegzés, lektorálás után elkészült Magyarország madáratlasza. A tavaly szeptemberben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) gondozásában megjelent kiadvány összefoglalja a 2019 végéig hazánkban természetes módon előfordult 420 madárfaj állományáról, elterjedéséről, állományváltozásáról és természetvédelmi helyzetéről rendelkezésre álló ismereteket.