0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 16.

Járványhelyzet és szezonális munkák Szerbiában

Legutóbbi szerbiai-vajdasági beszámolómat azzal kezdtem, hogy az új típusú koronavírus-járvány miatt Szerbiában rendkívüli állapotot hirdetett Aleksandar Vučić államfő, ami azzal járt, hogy este nyolc és reggel öt óra között senki sem tartózkodhat az utcán, a 65 évesnél idősebbek pedig csak heti egy alkalommal hagyhatják el otthonukat, akkor is csak néhány órára, bevásárlási céllal.

Az idősekre vonatkozó rigorózus rendelet azzal magyarázható, hogy a fertőzés szempontjából ők a legveszélyeztetettebb kategóriába tartoznak. Azóta egy hónap elmúlt, a fertőzöttek száma megközelíti az ötezret Szerbiában, és e sorok írásának pillanatában a kór halálos áldozatainak a száma 94-re emelkedett.

Egy hónappal ezelőtt, a rendkívüli állapot bevezetésekor a járvány megjelenése miatti pánikhangulatban eltűnt az élelmiszerboltok polcairól a liszt, a cukor, az étolaj, a tej és a készételek. A kereskedők igyekeztek pótolni a hiányt, de a rossz hírek hatására napokig tombolt leállíthatatlanul a vásárlási láz, a polcok kiürültek. A belgrádi kormányzat a helyzetre azzal reagált, hogy rendeletben tiltotta meg a stratégiai szempontból fontos mezőgazdasági termékek kiszállítását az országból, és befagyasztotta 36 termék, köztük a kenyér, a búzaliszt, a tésztafélék, a cukor, az étolaj, az élesztő, a tejtermékek, a zöldségfélék, a tojás, a hús és a húsipari termékek, valamint a hal árát.

Aztán kiderült, hogy felesleges volt az aggodalom, és azóta rendeződött az ellátás. Április első felében a kormány visszavonta a cukor, a liszt, az étolaj és az élesztő exportjának tilalmát. Viszont mivel megjósolhatatlan, hogy a járvány meddig tart, a többi termék kiszállítása továbbra is szünetel.

A járvány terjedésének arányában a kormány tovább korlátozta a lakhelyelhagyást. Ma ott tartunk, hogy este öttől reggel ötig csak külön engedéllyel közlekedhet bárki az utcán, hétvégeken pedig hatvan­órás kijárási tilalom van érvényben, ami péntek kora estétől hétfő hajnalig tart. A földműveseket viszont nem akadályozzák abban, hogy elvégezzék a tavaszi vetést.

Irány a határ a traktor nyergében!

A kormány ugyanis úgy döntött, hogy a bejegyzett gazdasággal rendelkező földművesek számára hétvégeken is lehetővé teszi, hogy traktorral közlekedjenek, és hogy elvégezzék a rájuk váró munkát a határban. Ennek csak az a feltétele, hogy a traktorra olyan eszköz legyen kapcsolva, ami elengedhetetlen az aktuális agrotechnikai művelet elvégzéséhez. Ez azt jelenti, hogy minden nap reggel öt és este öt között szabadon közlekedhetnek és végezhetik a munkájukat, még hétvégeken is, amikor mások nem hagyhatják el az otthonukat. Ez a 65 évesnél idősebb növénytermesztőkre is vonatkozik.

– A szerb kormány tisztában van vele, az ország szempontjából mennyire fontos, hogy a tavaszi vetést a földművesek idejében elvégezzék, és hogy a növényzetet megóvják a kártevőktől és betegségektől.

Ezért hangsúlyozom: egyetlen termelőnek sem kell attól tartania, hogy megbüntetik azért, mert a munkáját végzi. Az esetleges visszaéléseket azonban nem fogjuk tolerálni. Hétfőtől vasárnapig reggel öt és este öt között mindenkinek elegendő idő áll rendelkezésére ahhoz, hogy elvégezze a kinti munkát, annál is inkább, mert az időjárás hetek óta kedvez a mezei munkák elvégzésének. Hangsúlyozom: akkor sem fogja a gazdálkodókat senki megbüntetni, ha néhány perccel később érkeznek vissza a kinti munkából – fogalmazott Branislav Nedimović, a belgrádi kormány mezőgazdasági minisztere. Ez azt jelenti, hogy bejegyzett gazdaságról szóló igazolással a zsebben bárki mehet és művelheti a földjét a határban.

Hátrányosabb helyzetben az állattenyésztők

A szántóföldi növénytermesztőktől eltérően az állattenyésztőknek és a méhészeknek külön minisztériumi engedéllyel kell rendelkezniük ahhoz, hogy a kijárási tilalom időszakában az utakon tartózkodhassanak. Erre számos esetben, például takarmánybeszerzés, állatorvosi rendelő felkeresése vagy méhek költöztetése miatt szükség lehet. A jóváhagyás megszerzésének nincs akadálya, de igazolniuk kell, hogy bejegyzett gazdasággal rendelkeznek, és azt is meg kell indokolniuk, hogy mi célból kérnek engedélyt. A mezőgazdasági miniszter rámutatott, hogy Szerbiában 550 ezer bejegyzett gazdaság létezik, amelyek közül mintegy 300 ezer számít jelenleg is aktívnak. Az engedélyek kiadását a mezőgazdasági minisztérium e-mail-címére küldött levélben kell kérvényezni, a szükséges adatok megadásával. A szaktárca az engedélyt a kérvényező lakhelyéhez legközelebb eső rendőrállomásra küldi, ott vehetik át a gazdálkodók. A rendszer néha kissé körülményes, de működik.

A korosodó méhészekre azonban senki nem gondolt

A szerb kormány rendkívüli intézkedései a méhészeket érintik a legsúlyosabban. Az a probléma, hogy az ország méhésztársadalmának 37 százaléka betöltötte 65. életévét, vagyis az érvényes rendelkezések értelmében semmilyen körülmények között nem hagyhatják el a lakóhelyüket. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogyha nem a lakóházuknál van a méhesük – márpedig a többségnek nem ott van –, akkor nem ingázhatnak, nem kezelhetik méhcsaládjaikat, nem készíthetik fel őket a május elején kezdődő akácvirágzásra.

A problémát súlyosbítja, hogy hideg idő esetén ilyenkor tavasszal elfogy a kaptárban a téli eleség, és a család vagy elpusztul, vagy nem megy semmire, stagnál. Ilyen közösségekkel pedig nem hasznosítható a méhlegelő.

A Szerbiai Méhészegyesületek Szövetsége (SPOS) a szerbiai mezőgazdasági minisztériumhoz fordult segítségért ez ügyben.

A szerbiai méhészek érdekvédelmi szervezete azt kérte a tárcától, találjon megoldást arra, hogy az a 2818 szerbiai méhész is elláthassa a tulajdonukban lévő 160 ezer méhcsaládot, akik túl vannak 65. életévükön. Miután a méhészek szövetsége a tárcától nem kapott választ a levelére, a SPOS Ana Brnabić kormányfőhöz, majd Aleksandar Vučić államelnökhöz is levelet intézett. Ebben a kérésüket 6 ezer méhész által aláírt petícióval támasztották alá. De egyelőre ez a két állami vezető sem reagált a megkeresésre.

Senki nem kérdőjelezi meg a kormány elszántságát a koronavírus elleni harcban, azonban be kéne látnia, hogy nagyon sok idős embernek a méhészet jelenti a megélhetést vagy a méltánytalanul alacsony nyugdíj kiegészítését, ezért nem volna szabad hagyni tönkremenni a méhcsaládokat. Persze az emberélet megvédése ennél is sokszorta fontosabb.

A méhészszövetség elnöke is koronavírusos!

Hogy a baj nagyobb legyen, közben kiderült, hogy Rodoljub Živanović, a Szerbiai Méhészegyesületek Szövetségének elnökét is megfertőzte a koronavírus, házi izolációban van. Rodoljub Živanovićról, aki 28 éve méhészkedik, tudni kell, hogy maga is orvos, mégpedig járványszakértő. Mégsem tudta kikerülni a fertőzést. A méhészek érdekvédelme ügyében most a helyettesei próbálnak eljárni.

Vajdaságban az egyik legnagyobb méhészet a muzslyai Bálint János birtokában van, aki fiával, Tamással több mint ezer méhcsaládról gondoskodik. Bálint János negyven éve termel mézet. Most mégis nagy bajban van, mert hiába örvend jó erőnlétnek: mivel betöltötte 65. életévét, nem hagyhatja el muzslyai otthonát, nem látogathatja a tágabb térségben fekvő telephelyeit. Így a fia a következő hetekben maga lesz kénytelen vándorolni a rengeteg családdal.

– Most kell felkészíteni a méhcsaládokat az akáclegelőre, ami a nemrégi fagyok miatt valószínűleg szegényes lesz. Napi rendszerességgel kell etetni a családokat, hogy minél kiterjedtebb legyen a fiasítás, hiszen ilyenkor, április elején történik a kaptárokban a generációváltás. A méhészeknek ilyenkor különösen oda kell figyelnie a méheikre, és szinte naponta ki kell kell járniuk a telephelyre, ami az idősebb méhészek számára most kivitelezhetetlen a szigorítások miatt. Történik mindez akkor, amikor immunerősítő hatásuk miatt óriási lett az érdeklődés a méhészeti termékek iránt. Csak törvényt szegve tudnánk dolgozni, de annak nem sok értelme van, mert a büntetések nagyon magasak. Ilyen helyzettel még nem találkoztunk az életünkben – panaszolja a muzslyai méhész.

Hasonló helyzetbe került Német István topolyai méztermelő is, aki a szomszéd településen, Bajsán, egy faluszéli ház kertjében tartja méhcsaládjait. Korára és a rendkívüli állapotra való tekintettel most ő sem látogathatja méhcsaládjait.

– Nemcsak én vagyok bajban. Itt Topolyán a méhészegyesület 88 aktív tagjának majdnem az egyharmada betöltötte a 65. életévét, így ha a lakóházuk kertjén kívül van a méhészetük, akkor nem mehetnek gondozni a családokat. Ha viszont most nem segítünk a rovaroknak, akkor nem várhatunk eredményt tőlük.

A méheknek ilyenkor van a legnagyobb szüksége a gazdájuk segítségére.

Próbálkozunk változtatni a kilátástalan helyzeten. Magam is többször folyamodtam a minisztériumhoz az interneten, engedélyt kértem. Elküldött beadványaimra eddig nem érkezett válasz. Nagy bajban vagyok, ugyanis a 38 családot most etetni és atkátlanítani kellene, de nem tehetem. Csak abban bízhatunk, hogy előbb-utóbb csökken a járványveszély, megszűnik Szerbiában a rendkívüli állapot, és akkor majd dolgozhatunk velük – meséli szomorúan a tapasztalt méhész.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

További híreket „koronavírus” témakörben, ide kattintva olvashat tematikus oldalunkon.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság