Február közepén jött idén az első megkeresés, nézzek meg egy budai szobor mellett található többéves babérmeggy-kiültetést. A látvány nem ért váratlanul, erősen tömörödött, szemetes talajon, sérült öntözőrendszer fölött szorosan zsúfolódtak a növények. A friss hajtások sárguló levelei a nitrogén, a zölden maradó erek pedig a nem mobilizálható vas hiányára utaltak. Az idős levelek csúcsszáradását látva viszont elbizonytalanodtam. A leveleken látható, átmenet nélküli barnulás, az egészséges zöld résztől élesen elváló száradás okát nem találtam meg a helyszínen. A levélhullás is elgondolkodtatott, ezért mintát vettem és azt elvittem Vajna Lászlónak, aki a minta laboratóriumi vizsgálata után fölkereste a helyszínt, sőt több budapesti kiültetést is megvizsgált. Idézek a szakvéleményéből.
Jelentős tényező lehet a vízellátási zavar. Ez lehet túlöntözés, de lehet az öntözés kimaradása miatti kiszáradás is. Megjegyzendő, hogy az élettani jellegű tünetek súlyosbodása esetében – pl. túlöntözés, kötött, meszes talajokon – következményként gyökérelhalás következik be, ami a növény részleges vagy teljes elhalásához vezethet. Egyes fajtáktól ismert, hogy a meszes, lúgos pH-jú talajokat különösen nem kedvelik (lásd a fajtaismertetőkben!), ezért ha ilyen talajban vannak, akkor hiánybetegség-tünetek jelentkeznek. Javasolt teendők hasonló tünetek láttán: talajvizsgálat végzése (mechanikai összetétel, pH, N-tartalom, fölvehető vastartalom), és a vizsgálat eredményei alapján szükséges intézkedések megtétele. Indokolt az öntözés körülményeinek tisztázása és szükséges módosítása. A meglehetősen sűrű állományt tisztítani kell, az elhaló fás részeket és a lehullott leveleket el kell távolítani és meg kell semmisíteni.” A teljes szakvélemény megtalálható a www.zsigogyorgy.hu oldalon a növényvédelmi írások között.
Megszaporodtak tehát a gondok ezzel a jó várostűrőnek tartott növényünkkel kapcsolatban. Az elmúlt években rendszeresen kaptam hasonló jelzéseket és azonnali permetezést sürgető megrendeléseket. Legtöbbször szomorúan kellett megállapítanom, hogy a lombtrágyás, gombaölő szeres kezelésektől nem javult tartósan a bokrok állapota.
Az ismertetett okok mellett persze még a kórokozók – például a levéllyukacsosodás gombája vagy a lisztharmat – is tarolhatnak a városi stressztől is gyengülő növényeken. És akkor az már valóban a növényorvosra tartozó kérdés.
Március 24-én az ország 13 pontján felállítottuk a vadgesztenyelevél-aknázómoly rajzását megfigyelő csapdáinkat, és már rá egy hétre molyokat találtunk a varsás csapdákban. Az időjárási előrejelzések alapján úgy látjuk, hogy április végén elkezdhetjük az aknázómoly elleni permetezéseket.
Szeptember közepéig hetenként megszámoljuk és a www.magyarnovenyorvos.hu, illetve a www.diszkerteszek.hu oldalakra föltesszük a fogási adatokat. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara honlapján hatóanyagos változatban is láthatják a felhívásokat, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete weboldalán pedig a dísznövényes szakma összes kérdésével találkozhatnak.
Érdemes követni a rajzás menetét ezeken a honlapokon, de legpontosabban a saját kezelésünkben lévő fasorokba kifüggesztett eszközökkel határozhatjuk meg a permetezés legjobb időpontját. A csapdák a www.csalomoncsapdak.hu oldalon rendelhetők meg.
Zsigó György
Magyar Növényvédő Mérnöki
és Növényorvosi Kamara
