Mint ahogy már oly sok gyümölcs ezen a tavaszon, az alma, a körte és a szilva is kapott virágzás közben éjszakai fagyot. Szerencsére ez a lehűlés nem volt akkora, mint a kajszi és az őszibarack esetében, de az almánál éppen a legértékesebb „királyvirágokat” érintette.
Az egész országra kiterjedő szárazság ugyan a gyümölcsféléket most még kevésbé veszélyezteti, de a szabadföldi zöldségkultúrákat annál jobban.
Ezeknél a növényeknél öntözés nélkül igen bizonytalan az egyöntetű kelés és a kezdeti fejlődés.
Változékony idő ide vagy oda, szinte egy időben megkezdődött az áprilisi (más néven vörhenyes) és a májusi cserebogár rajzása. Az előbbiből csupán néhány darab kerül a csapdákba, a májusinak viszont a VI. törzse rajzik, aminek a népessége csaknem az egész Dunántúlt lefedi. Most a Dél-Dunántúlon a legerősebb a rajzás, a szőlőn tőkénként 5-8 bogarat is számoltak az utóbbi napokban.
A közvetlen, bogarak okozta rágáskár mellett számolni kell a lerakott tojásokból kikelő lárvák, a pajorok okozta gyökérrágással is.
Megfelelő növényvédelmi technológia hiányában napjaink egyik megoldatlan problémája az ellenük való hatékony védekezés.
Szinte minden gyümölcsöskultúrában károsítanak a különböző levélbarkók és néhány sodrómolyfaj (almailonca, dudvasodró). A rágásukkal okozott kár eltérő mértékű, de elhanyagolt ültetvényekben igen jelentős is lehet. Mellettük megkezdte rajzását az almamoly, a szilvamoly és különösképpen a keleti gyümölcsmoly. Ez utóbbiból a feromoncsapdák fogása néhány nap alatt eléri a 150-200 darabot is. Levélaknázó molyokból rajzik az almalevél-aknázó, az almalevél-sátorosmoly és a lombosfa-fehérmoly. A felsorolt kártevők elleni védekezés szinte minden virágzó gyümölcsfélét érint, és mivel az aljnövényzet is virágzik, mindenképpen csak méhkímélő növényvédelmi technológiát szabad alkalmazni.
Egyre több növény hajtásvégein jelennek meg a levéltetvek. Már most sok a fertőzött hajtás az almán, a szilván és a körtén, a dísznövények közül pedig a hunyorokon és a rózsákon szívogat a kártevő. Ha ehhez hozzászámítjuk, hogy az almán egyre látványosabb a levélpirosító levéltetű és a vértetű terjedése, akkor
elmondhatjuk, hogy száraz idő ide vagy oda, most a kártevők dominálnak ültetvényeinkben és kertjeinkben.
A körtefákon most a védekezések hatására eltűnt a körte-levélbolha imágóinak zöme, most inkább L1-L3-as lárvákat lehet látni a virágokon és terméskezdeményeken. Általában a virágok 10%-a fertőzött.
A kórokozók közül a lisztharmatgombáknak kedvez elsősorban az időjárás, a többi a többszöri, minimális csapadék ellenére most még nem okoz gondot. Fel kell azonban készülni, hogy bőségesebb eső után járványveszélyes helyzet alakulhat ki a virágfertőző monília, az alma- és körtevarasodás, valamint a baktériumos tűzelhalás tekintetében.
A korábban fakadó szőlőfajták hajtásaiban jelentős kárt okoztak az utolsó fagyos éjszakák. A szőlőkbe kihelyezett sárga lapok most feltűnően sok tripszet fognak, mellettük már szembetűnő az atkák okozta levél-deformáció.
Részletes növényvédelmi előrejelzésért látogassák a www.magyarnovenyorvos.hu honlapot.
