Back to top

Kihajtás – és ami előtte van

Szent György napja a néphagyományban különös fontossággal bír: elődeink ekkortól számították az igazi tavasz kezdetét, s a pásztorok is ez idő tájt terelték ki a jószágokat a legelőkre a téli szálláshelyekről. A Hortobágyi Nonprofit Kft. munkatársai előző év őszén megkezdik a felkészülést állataik tavaszi, természetvédelmi kezelési célokat is szem előtt tartó kihajtására.

A Hortobágyra jellemző legeltető, pásztoroló állattartás gyakorlatában a jószágok tavaszi kihajtása ezen időszak munkálatainak legfontosabbika. A hagyományosan Szent György-nap – április 24-e – környékére időzített kihajtáson az állatok telelőhelyekről a nyári szálláshelyekre való áthajtását, illetve a friss fűvel borított legelőre való kiengedését értjük.

A Hortobágyi Nonprofit Kft. 12 magyar szürkemarha gulyája összesen 3026 példányból áll
A Hortobágyi Nonprofit Kft. 12 magyar szürkemarha gulyája összesen 3026 példányból áll
Fotó: Hortobágyi Nonprofit Kft. archívuma
A területen gazdálkodó, számos őshonos állatfajt tenyésztő Hortobágyi Nonprofit Kft.-nél ez magyar szürkemarha esetében tizenkét gulyában 3026, bivalynál pedig három gulyában 474 állatot érint; egy szürkemarha- és két bivalygulyát természetvédelmi kezelés céljából tartanak fenn.

Juhtenyésztő ágazatukban racka juhból 1370, merinóból 428 darabot hajtanak ki idén, nóniusz lóból pedig 156 állat járja a legelőket nap, mint nap. Az állatok kihajtásának összehangolásában, koordinálásában három gulyás, három csikós és egy juhász számadó vesz részt.

 

Fontos szempontok

A kihajtás a köztudatban elterjedt vélekedéssel szemben nem egy konkrét időponthoz köthető, hanem egy, akár több hétig tartó időintervallumban valósul meg, melyet számos tényező befolyásolhat. Ezek közül a legfontosabbak az időjárás alakulása és a legelő állapota. A szeszélyes tavaszi időjárás bár nagy általánosságban mutat évről évre hasonlóságot, mégis egyedinek tekinthető. A hőmérséklet és a csapadékviszonyok alakulása döntően befolyásolja a gyepterületek növekedési erélyét és a talajszerkezetet is, hiszen ezek a nagytestű állatok a vizenyős, laza talajon nagy taposási kárt okozhatnak, a túlzott csapadékvíz pedig levegőtlenné teszi a talajt, ezáltal károsíthatja a gyepvegetációt.

A Hortobágy esetében kiemelten fontos a természetvédelmi szempontok figyelembe vétele is, mivel a legelő- és gyepterületek sokszor védett madarak táplálkozó-, szaporodó- és élőhelyei is egyben.

A nádasokkal borított területek természetvédelmi szempontú kezelésénél is első lépés a legeltetés megtervezése, elsősorban bivalyra alapozva, mivel ez az állatfaj előszeretettel legeli a magas cukortartalmú friss hajtásokat, de egyéb takarmány híján a száraz részeket is elfogyasztja. Ezzel szemben a szürkemarhával főként a gyepgazdálkodás szempontjából fontos területekre koncentrálnak. A házi bivalynál a legelőterület kijelölésén túl – melegkedvelő faj lévén – a dagonyázóhely biztosítása is fontos, mely a testhőmérsékletének szinkronizálásában és a vérszívó rovarokkal szembeni védekezésben is részt vesz.

Gondos előkészületek

A Hortobágyon történő legeltetéskor kiemelten fontos a természetvédelmi szempontok figyelembe vétele, hiszen a legelő- és gyepterületek sokszor védett madarak táplálkozó-, szaporodó- és élőhelyei is egyben
A Hortobágyon történő legeltetéskor kiemelten fontos a természetvédelmi szempontok figyelembe vétele, hiszen a legelő- és gyepterületek sokszor védett madarak táplálkozó-, szaporodó- és élőhelyei is egyben
Fotó: Derencsényi István
A kihajtás teljes folyamata azonban korántsem tavasszal kezdődik, hiszen az előkészítő munkálatok, a kihajtásra való felkészülés legalább olyan fontos, és az elkövetkező hónapok mindennapjait is meghatározó műveletek sorát jelenti.

A legeltetéssel kapcsolatos előkészítő munkák már előző év őszén elkezdődnek a legelők tisztításával, ápolásával azt követően, hogy az állatok levonultak róluk.

A művelet célja, hogy a területen csökkenjen a lábon álló száraz gyomtömeg, mely így következő tavasszal szervesanyagként jelenhet meg, a legelő pedig a következő tavasszal könnyen legelhetővé válik. A Hortobágyi Nonprofit Kft.-nél szürkemarha esetében a termékenyítés természetes úton, háremező fedeztetéssel történik, mikor a bikák meghatározott számban és ideig egy gulyában tartózkodnak az üszőkkel, illetve a tehenekkel.

Az esetleges sérülések elkerülése érdekében a kihajtást megelőzően a bikákat gombozzák, vagyis szarvuk végére védő gombot helyeznek. A gulyák kialakításánál tenyésztési programjuk figyelembe vételével történik a gulyák tenyészüszőkkel való feltöltése is, melynek során a selejtezésre került idős, sérült, beteg vagy meddő egyedeket fiatal állatokkal pótolják.

„Kifelé bőg a jószág”

Az állatok egészségügyi kondíciójának megőrzését szolgálják a preventív állategészségügyi és egyéb technológiai kezelések. A fülszámozás, az esetlegesen a teleltetés során elhagyott fülszámok pótlása, lovak esetén a körmölés, kutak előkészítése, tisztító meszezése, karámok, pihenődombok, pásztorszállások karbantartása és szükséges javítása is ennek az időszaknak a munkálatai. Nem éves rutinművelet, de ebben az időszakban történik az ökörnek szánt bikaborjak ivartalanítása is.

Szintén a kihajtás előtt történik a Hortobágyi Nonprofit Kft. racka és merinó juhainak nyírása is. A teljes állomány nyírása 3-4 napot vesz igénybe, mely során a rackákról lejövő gyapjú mennyisége körülbelül 2, a merinókról körülbelül 5 kilogramm.

A teljes juhállomány nyírása 3-4 napot vesz igénybe
A teljes juhállomány nyírása 3-4 napot vesz igénybe
Fotó: Hortobágyi Nonprofit Kft. archívuma
Az állatoknak 2-3 napba telik, míg gyapjukat vesztve hozzászoknak a megváltozott hőmérséklethez. A legelőhöz, a friss fűhöz szokatás minden állatfajnál fontos technológiai lépés, melynek során a végleges legelőn tartózkodás időszakát egy 1-2 hétig tartó, napi kétszeri rövidebb időtartamú legelési időszak előz meg. A jó idő, a tavaszi friss fű illata hajtja ki az állatot a hodályból.

A pásztorok úgy mondják, "kifelé bőg a jószág". A különböző állatfajok eltérő legelési szokásai miatt lényeges a legelhető fű magassága. Ez a nyelvével kanyarítva legelő szürkemarha esetében 10-15 centiméter, a juh, a bivaly és a ló esetében – melyek harapva legelnek – lehet kevesebb is.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem kívánt örökség

Hazánk minden tája szebbnél szebb erdőkben és mezőkben bővelkedik. A pazar látványt azonban gyakran beárnyékolja egy eldobott csokoládépapír, zsebkendő, és sok esetben nagy mennyiségű hulladék is.

Az energiaárak a Füvészkert növényeit is veszélybe sodorják

Óriási költségtételt jelent a növényházak, sok esetben a melegházak fűtése. Mivel a pálmaházi talajba ültetett növényeket nem lehet mozgatni, más megoldást kell találni a megmentésükre.

A túlélésünk érdekében szükséges a zöldítés

Ha nem tesszük meg a zöld fordulatot, akkor az emberiségnek nincs jövője - hívta fel a figyelmet az ENSZ Közgyűlésének elnöke kedden az energiaügyekről, klímaügyekről és zöld átmenetről szóló kerekasztal-fórumon a szervezet New York-i székházában magyar szervezésben.

33. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Szeptember végén került megrendezésre immár 33. alkalommal a Nyúltenyésztési Tudományos Nap. A Kaposváron tartott rendezvényen az ágazat szereplői a hazai kutatók legfrissebb tudományos kutatási irányait és eredményeit ismerhették meg, majd sor került az ágazat helyzetét összefoglaló kerekasztal beszélgetésre is.

Kata, a győztes hidegvérű

Hagyomány Kaposváron, hogy a térség jellemző lófajtáját fogatokban bemutatják, ahogy az is, hogy a magyar hidegvérűnek tenyészszemlét rendeznek. A KÁN Egyetemi napokon sem volt ez másképp. A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület 15 tenyésztője, 36 magyar hidegvérű lóval volt jelen. 20 tenyészmén és 16 tenyészkanca, illetve 10 szopós csikó szerepelt a kiállításon.

Hogyan válhatna húzóágazattá az élelmiszertermelés?

Át kell gondolni az életképtelen, nemzetközileg versenyképtelen kisgazdaságok támogatását, mivel veszteség az ágazat számára. Ugyanakkor ösztönözni szükséges a termékpályák menti szerveződéseket.

Idén először lehet szavazni az Év Lepkéjére

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Lepkevédelmi Szakosztálya közönségszavazást hirdet 2023 Év lepkéje kapcsán. A 2023-ban először induló program keretében három jelöltre lehet szavazni. Egy nappali lepkére, a fecskefarkú pillangóra, egy éjszakai lepkére, a nagy éjjeli pávaszemre, valamint egy nappal aktív “molylepkére”, a fehérgyűrűs csüngőlepkére).

Századik születésnapját ünnepli a szegedi füvészkert

Százéves a Szegedi Tudományegyetem füvészkertje, a centenáriumot egész napos rendezvénnyel, fotókiállítással, gyermekprogramokkal és a Kaláka együttes koncertjével köszöntik szombaton - tájékoztatta Németh Anikó igazgató az MTI-t.

Harmincezer látogató a KÁN Egyetemi Napokon

A mezőgazdaság nehézipara, az állattenyésztés állt a szeptember 30-tól október 2-ig tartó KÁN Egyetemi Napok középpontjában, amelyen mintegy 30 ezer látogató vett részt. A Szent Mihály napi hagyományokat tisztelve szerte az országból a kaposvári Pannon Lovasakadémiára „hajtották be” a jószágokat.

Magyarországon figyelték legtöbben a madarakat

A rendezvényhelyszínek számát és a résztvevők számát tekintve is első helyen végzett Magyarország a 30. Európai Madármegfigyelő Napokon - tájékoztatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn az MTI-t.