Back to top

Kihajtás – és ami előtte van

Szent György napja a néphagyományban különös fontossággal bír: elődeink ekkortól számították az igazi tavasz kezdetét, s a pásztorok is ez idő tájt terelték ki a jószágokat a legelőkre a téli szálláshelyekről. A Hortobágyi Nonprofit Kft. munkatársai előző év őszén megkezdik a felkészülést állataik tavaszi, természetvédelmi kezelési célokat is szem előtt tartó kihajtására.

A Hortobágyra jellemző legeltető, pásztoroló állattartás gyakorlatában a jószágok tavaszi kihajtása ezen időszak munkálatainak legfontosabbika. A hagyományosan Szent György-nap – április 24-e – környékére időzített kihajtáson az állatok telelőhelyekről a nyári szálláshelyekre való áthajtását, illetve a friss fűvel borított legelőre való kiengedését értjük.

A Hortobágyi Nonprofit Kft. 12 magyar szürkemarha gulyája összesen 3026 példányból áll
Fotó: Hortobágyi Nonprofit Kft. archívuma
A területen gazdálkodó, számos őshonos állatfajt tenyésztő Hortobágyi Nonprofit Kft.-nél ez magyar szürkemarha esetében tizenkét gulyában 3026, bivalynál pedig három gulyában 474 állatot érint; egy szürkemarha- és két bivalygulyát természetvédelmi kezelés céljából tartanak fenn.

Juhtenyésztő ágazatukban racka juhból 1370, merinóból 428 darabot hajtanak ki idén, nóniusz lóból pedig 156 állat járja a legelőket nap, mint nap. Az állatok kihajtásának összehangolásában, koordinálásában három gulyás, három csikós és egy juhász számadó vesz részt.

 

Fontos szempontok

A kihajtás a köztudatban elterjedt vélekedéssel szemben nem egy konkrét időponthoz köthető, hanem egy, akár több hétig tartó időintervallumban valósul meg, melyet számos tényező befolyásolhat. Ezek közül a legfontosabbak az időjárás alakulása és a legelő állapota. A szeszélyes tavaszi időjárás bár nagy általánosságban mutat évről évre hasonlóságot, mégis egyedinek tekinthető. A hőmérséklet és a csapadékviszonyok alakulása döntően befolyásolja a gyepterületek növekedési erélyét és a talajszerkezetet is, hiszen ezek a nagytestű állatok a vizenyős, laza talajon nagy taposási kárt okozhatnak, a túlzott csapadékvíz pedig levegőtlenné teszi a talajt, ezáltal károsíthatja a gyepvegetációt.

A Hortobágy esetében kiemelten fontos a természetvédelmi szempontok figyelembe vétele is, mivel a legelő- és gyepterületek sokszor védett madarak táplálkozó-, szaporodó- és élőhelyei is egyben.

A nádasokkal borított területek természetvédelmi szempontú kezelésénél is első lépés a legeltetés megtervezése, elsősorban bivalyra alapozva, mivel ez az állatfaj előszeretettel legeli a magas cukortartalmú friss hajtásokat, de egyéb takarmány híján a száraz részeket is elfogyasztja. Ezzel szemben a szürkemarhával főként a gyepgazdálkodás szempontjából fontos területekre koncentrálnak. A házi bivalynál a legelőterület kijelölésén túl – melegkedvelő faj lévén – a dagonyázóhely biztosítása is fontos, mely a testhőmérsékletének szinkronizálásában és a vérszívó rovarokkal szembeni védekezésben is részt vesz.

Gondos előkészületek

A Hortobágyon történő legeltetéskor kiemelten fontos a természetvédelmi szempontok figyelembe vétele, hiszen a legelő- és gyepterületek sokszor védett madarak táplálkozó-, szaporodó- és élőhelyei is egyben
Fotó: Derencsényi István
A kihajtás teljes folyamata azonban korántsem tavasszal kezdődik, hiszen az előkészítő munkálatok, a kihajtásra való felkészülés legalább olyan fontos, és az elkövetkező hónapok mindennapjait is meghatározó műveletek sorát jelenti.

A legeltetéssel kapcsolatos előkészítő munkák már előző év őszén elkezdődnek a legelők tisztításával, ápolásával azt követően, hogy az állatok levonultak róluk.

A művelet célja, hogy a területen csökkenjen a lábon álló száraz gyomtömeg, mely így következő tavasszal szervesanyagként jelenhet meg, a legelő pedig a következő tavasszal könnyen legelhetővé válik. A Hortobágyi Nonprofit Kft.-nél szürkemarha esetében a termékenyítés természetes úton, háremező fedeztetéssel történik, mikor a bikák meghatározott számban és ideig egy gulyában tartózkodnak az üszőkkel, illetve a tehenekkel.

Az esetleges sérülések elkerülése érdekében a kihajtást megelőzően a bikákat gombozzák, vagyis szarvuk végére védő gombot helyeznek. A gulyák kialakításánál tenyésztési programjuk figyelembe vételével történik a gulyák tenyészüszőkkel való feltöltése is, melynek során a selejtezésre került idős, sérült, beteg vagy meddő egyedeket fiatal állatokkal pótolják.

„Kifelé bőg a jószág”

Az állatok egészségügyi kondíciójának megőrzését szolgálják a preventív állategészségügyi és egyéb technológiai kezelések. A fülszámozás, az esetlegesen a teleltetés során elhagyott fülszámok pótlása, lovak esetén a körmölés, kutak előkészítése, tisztító meszezése, karámok, pihenődombok, pásztorszállások karbantartása és szükséges javítása is ennek az időszaknak a munkálatai. Nem éves rutinművelet, de ebben az időszakban történik az ökörnek szánt bikaborjak ivartalanítása is.

Szintén a kihajtás előtt történik a Hortobágyi Nonprofit Kft. racka és merinó juhainak nyírása is. A teljes állomány nyírása 3-4 napot vesz igénybe, mely során a rackákról lejövő gyapjú mennyisége körülbelül 2, a merinókról körülbelül 5 kilogramm.

A teljes juhállomány nyírása 3-4 napot vesz igénybe
Fotó: Hortobágyi Nonprofit Kft. archívuma
Az állatoknak 2-3 napba telik, míg gyapjukat vesztve hozzászoknak a megváltozott hőmérséklethez. A legelőhöz, a friss fűhöz szokatás minden állatfajnál fontos technológiai lépés, melynek során a végleges legelőn tartózkodás időszakát egy 1-2 hétig tartó, napi kétszeri rövidebb időtartamú legelési időszak előz meg. A jó idő, a tavaszi friss fű illata hajtja ki az állatot a hodályból.

A pásztorok úgy mondják, "kifelé bőg a jószág". A különböző állatfajok eltérő legelési szokásai miatt lényeges a legelhető fű magassága. Ez a nyelvével kanyarítva legelő szürkemarha esetében 10-15 centiméter, a juh, a bivaly és a ló esetében – melyek harapva legelnek – lehet kevesebb is.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

Ezek a kerti növények jelentenek halálos veszélyt házi kedvenceire

Javában zajlik a nyári szezon, nyílnak a szebbnél szebb virágok a kertekben. Bár szépek, néhány nyári virág veszélyes a háziállatokra. Következésképpen a tulajdonosoknak óvatosnak kell lenniük, hogy milyen növényeket ültetnek a kertbe.

Istálló gyarapodó és változó állományhoz – fejőrobot Szuhafőn

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szuhafőn mindössze nyolcvanan laknak. A szlovák határtól két és fél kilométerre lévő településen él a Kocsis család. Vendégházat, sajtüzemet üzemeltetnek és van egy 700 hektáron gazdálkodó családi gazdaságuk. A korábban húsmarha-állományból egy kisebb ridegtartású csorda maradt és áttértek a tejtermelésre, illetve a sajtgyártásra.

5 vegán élelmiszer, ami nem olyan környezetbarát, mint gondolnánk - Avokádó, kakaó és mandula…

Ha a környezetbarátnak tartott étrendekről van szó, a vegánság általában magasan a legelőkelőbb helyen szerepel. Az utóbbi időben számos növényi alapú élelmiszer került vizsgálat alá, mivel a jelentések szerint károsnak bizonyultak a környezetre.

Érdekességek a Peszéri-erdőben

Bács-Kiskun megye északi részén, Kunpeszér község határában található a homoki erdős sztyeppek napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselője, a Peszéri-erdő. Az ottani homoki kocsányos tölgyesek megőrzését, illetve azok jellegzetes növény- és állatfajainak védelmét szolgálja az OAKEYLIFE projekt.

A kutyák felismerik, ha hazudnak nekik

Hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát - tartja a mondás. Ráadásul úgy tűnik, a kutyák is tisztában vannak ezzel: képesek felismerni, ha direkt hazudnak nekik az emberek.

Ezeréves tölgy és mesefa is versenyez a fődíjért

Az Ökotárs Alapítvány Év fája versenyében bárki nevezhet egy egyedi fát egy történet kíséretében, mely kifejezi, hogy az adott fa miért fontos az őt nevező közösségnek. Tizenegy döntős van.

A hulladék nem probléma, hanem lehetőség

A mezőgazdasági fóliahulladék feldolgozásának teljes folyamatát ismertették az érdeklődőkkel július 29-én, a Green Technológia Kft. szakmai napján. A herendi Majolika Parkban egy gyár- és laborlátogatás keretében rávilágítottak a szervezők arra, hogy a hulladék nem szemét, hanem lehetőségként kell tekinteni rá környezetünk megóvásában.

Medvenépszámlálás lesz Romániában

Tizenegymillió euró értékű európai uniós finanszírozású projektben Romániában felmérik a barnamedve-állományt, amely Európában a legnagyobb - jelentették be július végén Bukarestben.

Listázzák a fajmegőrzési programok sikerességét

Zöld listán kategorizálja a veszélyeztetett és kihalással fenyegetett fajok megőrzésének, talpra állításának helyzetét a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN).