Ezt a magyar kormány, a Magyar Nemzeti Bank és a hazai pénzintézetek is felismerték, és számos könnyítést, kedvezményes hitelkonstrukciót bocsátottak a gazdák rendelkezésére.
A sertéstartókat továbbra is fenyegeti a vaddisznókban azonosított ASP fertőzés és a baromfitartókat, – ezen belül főleg a víziszárnyassal foglalkozókat – a madárinfluenza újbóli megjelenése az országban.
A gazdálkodók erőfeszítéseinek és a következetes hatósági intézkedéseknek is köszönhetően ezek az állategészségügyi problémák nem váltak tömegessé,
hanem elsősorban az exportpiaci korlátozásokon keresztül fejtik ki negatív hatásukat. Az időjárási szélsőségek sem kerülték el az országot, a tavaszi aszály ugyanúgy jelen volt, mint idén. Tavaly természetesen nem lehetett még előre látni a koronavírus okozta válsághelyzetet, de ettől függetlenül is számos bizonytalanság elé nézhettek a magyar gazdák:
A vírushelyzet a hazai mezőgazdaságot is váratlanul érte. A válság alatt a hazai lakosság élelmiszerszükséglete változatlan maradt, de – mivel a hazai mezőgazdaság nettó exportőr – a kereskedelmi lehetőségek szűkülése, a szállítmányozás kezdeti akadozása jelentős problémát okozott, a HoReCa szektorba termelő vagy értékesítő vállalatokat pedig különösen nehéz helyzetbe hozta.
Az alternatív értékesítési csatornák megtalálása nem magától értetődő feladat,
így sok vállalkozás kényszerült a termelés csökkentésére vagy a profil átalakítására is. Ez a probléma kezd országos méreteket okozni jelenleg a hús – és baromfi szektorban.
Ebben a helyzetben az agrárvállalkozások számára kulcsfontosságú, hogy kedvező kamatozású és kiszámítható költségeket jelentő eszközökkel tudják pénzügyi stabilitásukat és a munkahelyeket megőrizni, valamint a korábban eltervezett beruházásaikat megvalósítani.
A Növekedési Hitel Program az elmúlt évek egyik legnépszerűbb kedvezményes, beruházásokat, fejlesztéseket segítő konstrukciója volt, az indulásától számított 7 évben több mint 3000 milliárd forint került a hazai gazdaságba a programon keresztül, a legutóbbi NHP FIX konstrukció pedig kevesebb, mint másfél év alatt 466 milliárd forinttal járult hozzá a hazai gazdaság, és ezen belül közel 90 milliárd forinttal a mezőgazdasági ágazat fejlődéséhez.
A Magyar Nemzeti Bank április elején jelentette be gazdaságvédelmi intézkedéseinek egyik legfontosabb elemét, az új Növekedési Hitel Program Hajrá konstrukciót. A vállalatok számára 1500 milliárd forintnyi forrás nyílik meg, amely legfőbb célja a munkahelyek és a hazai gazdaság versenyképességének megtartása, illetve erősítése. Az NHP Hajrá a legtöbb kihívás leküzdésében szerephez juthat, hiszen beruházások finanszírozására, lízingre, forgóeszköz (működési kiadások korlátozás nélkül) finanszírozásra, hitelkiváltásra és cégfelvásárlás finanszírozásra is fordítható, mindössze maximum fix 2,5%-os kamattal, alátámasztott igény esetén akár 20 év futamidővel.
Az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukcióban is változás történt, a gazdasági nehézségek kezelése és enyhítése érdekében új, kedvezményes feltételrendszerű, emelt hitelösszegű, kiemelt állami kamat- és kezességi díjtámogatásban, illetve költségtámogatásban részesített Folyószámlahitel vált elérhetővé. Az agrárvállalkozások az Agrár Széchenyi Kártya konstrukció keretében 1, 2 vagy 3 éves futamidejű folyószámlahitelt igényelhetnek 200 millió forint maximális hitelösszegig, amelyre az állam, a hitel teljes futamideje alatt 100% kamattámogatást, 100% kezességi díjtámogatást, teljes kezelési, illetve akár teljes egyéb költségtámogatást nyújt, ha az igénylő megfelel a 14/2020. (IV. 10.) AM rendeletben foglaltaknak és kölcsönszerződése legkésőbb 2020. december 31-ig hatályba lépett.
A sok járványügyi probléma mellett jó hír, hogy a szántóföldeken a tervezett ütemben haladnak a tavaszi munkák, remélhetően a tavaszi aszály is alábbhagy.
A hazai kézimunkaigényes ágazatokban, – mint például a kertészet – több európai országhoz hasonlóan nálunk is jelen van a munkaerőhiány. A környező országok és hazánk határainak részleges megnyitásával azonban lehetővé vált a munkavégzési célú átjárás. (x)
