Back to top

Egy magyar nő, aki Norvégiában termel szőlőt

A New York Times-ban olvasott egy cikket az akkor Angliában élő Barna Zsuzsanna egy norvég szőlőültetvényről. Meglátogatta, ott maradt, aranyérmes borokat készített, és most a saját ültetvényén várja az első szüretet.

Az Egerből származó Barna Zsuzsanna, aki korábban az Egervin külkereskedője volt Angliában, Brightonban szerzett szőlész-borász egyetemi végzettséget. Másfél évtizedes angliai életet adott fel azért, hogy részt vegyen a norvég szőlőtermesztés és borkészítés kísérletében. Négy éven keresztül készített borokat egy szőlőültetvény tulajdonosának.

Mint mondja,

a klímaváltozásnak köszönhető, hogy Norvégiában egyáltalán szőlőültetvények lehetnek, és a szőlő, mint növény igen jól érzi magát. Az már más kérdés, hogy nem minden fajta érik be.

Ez is egy kísérlet, ők is több mint 60 fajtával próbálkoztak, figyelték, melyik hogyan viselkedik, hiszen ez a világ legészakibb ültetvénye, a 61. szélességi fokon. Oszló környékén már 20 éve próbálkoznak szőlővel és borral, de többnyire csak hobbi szinten.

Zsuzsa elhatározta, hogy profi ültetvényt és borászatot, valamint borturizmust épít ki. Első lépésként 1,5 hektáron 3500 tőkét telepített két területen a Sognefjordba nyúló félszigeten, Frønningen-ben, illetve a szárazföldi részen, Leikangerben. Egyelőre az összes munkát egymaga végzi, ingázva a két terület között. A félszigeti kis településen, ahol lakik, mindössze hatan élnek. Így maga fúrta ki a palántáknak a lyukakat, ültette el azokat, és persze műveli.

A telepítést nem bízta a véletlenre, a norvég meteorológiai szolgálattól megkérte az elmúlt 100 év időjárási adatait az adott területre, amelyből az látszik, hogy a hőmérséklet meredeken emelkedik. Erre alapozzák a szőlőtermesztést is.

Elsősorban hidegtűrő német fajtákból áll az ültetvény, például  Solaris, Bacchus, Riesling, Dornfelder, Gruner Veltliner, Gewurztraminer, de van 100 tő Cabernet Franc is.

Közben történik a borászat kialakítása is. 

Kérdés persze, hogy mihez kezd majd a borokkal, hiszen Norvégiában állami monopólium a szesz árusítása. Így a borászatban nem értékesítheti a bort, mint mondja, az oda érkező vendégeknek egy 2 cl-es kóstoló a hivatalosan engedélyezett mennyiség.

De a norvégokat nagyon érdekli a borkészítés, már jártak nála érdeklődő turisták, akik bejárták az ültetvényt. Zsuzsa az exportra szeretne építeni, elsőként Angliát célozza meg, ahonnét már van is érdeklődés. Úgy gondolja, hogy kuriózum lehet majd a borkedvelők körében felbontani egy palack bort a világ legészakibb ültetvényéről.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Bűnszervezetek a szüret útjában

A mexikói gyümölcs- és zöldségágazat ismét hatalmas károkat szenved az erőszakos bűnszervezetek miatt. A hírek szerint több millió dollár értékű őszibarack, avokádó és lime megy kárba, mert a gazdálkodók elhagyni kényszerültek a földjeiket.

Hortenzia: változatos színek, formák, méretek

A bugás hortenzia (Hydrangea paniculata) és a tölgylevelű hortenzia (Hydrangea quercifolia) új, izgalmas fajtái jelentek meg a piacon egyebek közt a Pellens és a Kordes vállalatok kínálatából. Az utóbbi időben megnőtt a kereslet az olyan hortenziafajok és -fajták iránt, amelyek kedvelik a napfényes élőhelyet, ugyanakkor nem fagyérzékenyek.

A szövetkezet első spenótja

Tiszavasváriban 2011-ben alakult meg az OLITOR Szövetkezet, elsősorban szántóföldi zöldségnövények termesztésének összefogására. Jelenleg a két legnagyobb kultúrájuk a zöldborsó és a zöldbab, amihez az idén egy termelőnél spenót is társult.

Az almaecet hihetetlen előnyei: fogyástól a vércukorszint optimalizálásig

Az almaecetet évek óta használják az élelmiszeriparban salátaöntetek, chutney-k és pácok összetevőjeként. Azonban mostanában az egészséges életmód és táplálkozás rajongói is úgy döntenek, hogy beépítik ezt az ecetet az étrendjükbe, az általános közérzetük fokozásának reményében.

Botanikus kertek találkozója

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem adott otthont az Európai Botanikus Kertek 9. Kongresszusának. Az esemény házigazdája a 30 éves fennállását ünneplő Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége, társrendezője az Eötvös Loránd Tudományegyetem 250 éves Füvészkertje, fővédnöke Áder János, védnöke pedig Nagy István agrárminiszter volt.

Nem „szennyezettek” a hazai, illetve az európai zöldségek és gyümölcsök

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet megdöbbenéssel olvasta azokat a több magyar sajtómédiumban megjelent cikkeket, melyek szerint az európai, illetve a magyar gyümölcsök káros növényvédő szerekkel, vegyszerekkel szennyezettek. Ezzel szemben a valóság, hogy az EU növényvédelmi előírásai a legszigorúbbak, a fogyasztóknak nincs okuk félelemre.

A Virágos Magyarország versenyre június 15-ig pályázhatnak a települések

Az idén 29. alkalommal megrendezett Virágos Magyarország versenyre június 15-ig jelentkezhetnek az önkormányzatok - közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) az MTI-vel.

A növények napját köszöntik a szegedi egyetemi füvészkertben

A növényvilág sokféleségét és az emberi életben betöltött rendkívüli szerepét bemutató tudományos előadásokkal és családi programokkal köszöntik a növények napját szombaton a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) idén százéves füvészkertjében - tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

D-vitamin paradicsomból?

Génszerkesztés segítségével a kutatóknak sikerült kikapcsolniuk egy bizonyos molekulát a paradicsom növény genomjában, ezzel pedig elérték, több D3 provitamint termelt mind a levelében, mind a termésében. Az elővitamin UVB sugárzás hatására pedig D3 vitaminná alakult.

Kutyaharapást szőrével? Inkább ebnyelvűfűvel...

A fekete nadálytő jól ismert és szívesen használt gyógynövény, azonban inkább csak nedvesebb helyeken, folyópartok közelében találhatjuk meg. Hasonló hatásokkal bíró testvére, az ebnyelvűfű viszont éppen a száraz, napos gyepeket kedveli.