Back to top

Most érdemes cirkot vetni

Kiváló kiegészítője lehet a cirok a tavaszi vetésszerkezetnek, hiszen remekül tűri a száraz és aszályos időjárást, ideális vetési ideje pedig a május. A vetésénél be kell tartani ugyan néhány egyszerű szabályt, de ha már kikelt, strapabíró, a kártevőknek és a szárazságnak egyaránt jól ellenálló növény lévén stabil termésre lehet számítani tőle.

Charles-Antoine de Curtois: a szárazságban egyre többen figyelnek fel a cirokra
Az idei aszályos évben különösen érdemes odafigyelni a cirokra, még a sikertelennek bizonyult kukorica helyére vetve is megmentheti az adott területet.

Egyelőre kevés gazda számára ismerős a cirok, de rohamosan változik a helyzet Európa-szerte – mondta lapunknak a francia Sorghum ID kommunikációs vezetője, Charles-Antoine de Curtois.

A cirok népszerűsítését vállaló szervezet képviseletében a szakember szerint a termelőket érdeklik az új lehetőségek, és alternatív megoldásokat keresnek, olyan növényeket, amelyek kiegészíthetik a tevékenységüket.

Tény, hogy a cirok egyelőre nem túl ismert, a gazdák nem tudják hova tenni, pedig számos előnye van. A klímaváltozás elsősorban a szárazságtűrését és a szívósságát értékeli fel, és még az idei aszályos évben is kiváló választás lehet.

Jól bírja az aszályt

A szakember hozzátette: „számos jó érvünk van a cirok mellett, főleg a növény kis vízigénye, és hogy mind a takarmányozásban, mind pedig az élelmiszergyártásban remekül hasznosítható. A gazdák legfontosabb kérdése mindig az, hogy a terményt hol tudják eladni, ezért a programunkba integrátorokat és takarmánygyártókat is bevonunk.”

Charles-Antoine de Curtois elismerte: kétségkívül oda kell figyelni néhány részletre a cirok termesztése során, de a vetésénél és termesztésénél betartandó szabályok nem bonyolultak: Ha ezekre odafigyel a termelő, akkor jó eredményt hoz, és anyagilag megtérül a termesztése.

A vetés szabályai

A cirok esetében is a vetés és a kelés közötti időszak a legkockázatosabb, ezért a legtöbb figyelmet ekkor igényli. Utána kevés a rizikótényező, mert kelés után meglepően erőssé és szívóssá válik, sem a kártevők, sem az időjárás nem veszélyezteti.

A május a legideálisabb a cirok vetésére. Alapvetően akkor érdemes vetni, ha a talajhőmérséklet tartósan 12 Celsius-fok. Ez előfordul már április második felében is, de Magyarországon akkor még kockázatos vetni, hiszen erős lehűlés gyakran előfordul.

Idehaza tehát a májusi vetés a legtanácsosabb. Más országokban a cirok vethető köztes kultúraként, ilyenkor nagyon korán érő fajta használatos. Végső esetben Magyarországon is meg lehet próbálkozni ezzel, például a repce betakarítása után, de inkább Dél-Európában, Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában és Franciaország déli részén elterjedt ez a gyakorlat.

Magyar viszonyok között inkább klasszikus tavaszi vetésű növényként érdemes próbálkozni vele, bár idén érdemes megfontolni, hogy a szárazság miatt nem sikerült kukoricavetés hasznosítására vessük.

A sűrű vetés idén nem jó ötlet

Fontos tudni, hogy a szemes cirok korai fajtáinak bugavirágzatában általában keve­sebb mag van. Ezt sűrűbb vetéssel lehet kompenzálni. Ugyanakkor a gyenge vízmegtartó képességű, például homokos talajokon ez kockázatos lehet, mert ha ilyen talajba túl sűrűn vetünk, túl sok növény konkurál egymással a szűkös tápanyag- és vízkészletért.

Ha a talajban jelentős víztartalék található, vagy ha van mód öntözésre, akkor a korai fajták sűrű vetése sem okozhat problémát, de az idei aszályos tavaszon ez nem járható út, hiszen sehol sincs érdemi víztartalék talajainkban, az öntözés pedig még mindig nem eléggé elterjedt Magyarországon, annyira, amennyire indokolt és szükséges volna. A sűrű vetés mint hozamnövelő eszköz idén nem javasolt a hazai viszonyok között.

Most a késői fajta javasolt

Későbbi fajták esetében azonban a nor­mál vetési távolság is jó eredményt hozhat, sőt, kimondottan jó alternatívát jelent a szárazságot kiválóan tűrő cirok. A szemek távolsága 30-80 centiméter között változhat.

Az ideális vetési távolság 40-60 centiméter, de a mostani viszonyok figyelembevételével érdemes kerülni a sűrűbb vetést, a gépeket 50-70 centiméterre érdemes beállítani.

A talajt úgy kell előkészíteni, hogy a magok 2-4 centiméterrel kerüljenek a felszín alá. A vetési mélységet egyenletesen tartani kell az egész területen, hogy a kelési veszteség minimális legyen.

Szemenként vető géppel lehet ideális a jó minőségű vetés, de gabonavető gép is használható, amely minden második sort zár. Bármilyen technikával történjen is a vetés, számításba keII venni a kelési veszteséget. Jó körülmények között ez 15-20 százalék között van, de kevésbé ideális vetési körülmények közepette magasabb is Iehet az arány, például ha rossz minőségű a vetés, vagy ha túl hideg a talaj, amire a cirok különösen érzékeny. Szerencsére májusban ez utóbbi nem számít jelentős kockázatnak.

Az európai fajtakatalógusban több mint 300 szemes- és takarmánycirok-fajta található, és a katalógus 2014 óta egyre jobb eredményeket felmutató, korai hibridekkel bővül. A széles fajtakínálat a sikeres ciroktermesztés egyik kulcseleme.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/21 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Emelkedő terményárak

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

Kávé íz, koffein nélkül: növényi pótkávék

Többféle pótkávé kapható a bioboltokban, melyek lényege a kévészerű íz, a koffein hatása nélkül. Ezek gyerekeknek is adható italok. Néhány közülük házilag is elkészíthető, sokszor olyan növényekből, amire nem is gondolnánk...

Hidegen hagyja a beporzókat a virágillat szennyezett levegőben

A levegőszennyezés miatt a virágok illata már nem vonzza a beporzó rovarokat, ezért veszélybe kerülhet több növényfaj is.

Légkondicionált méhkas és precíziós öntözés a forróság ellen

A globális felmelegedés néhány észak-afrikai ország mezőgazdaságára komoly nyomást gyakorol. Negatív hatásainak ellensúlyozása érdekében Tunéziában a startupok a méhek megmentését és a vízmegtakarítást tűzték ki célul.

Válasszuk a hazait, ezzel magyar munkahelyeket támogatunk és védjük a környezetet

Az idei év megmutatta, hogy a globalizáció következtében mennyire kiszolgáltatottá vált a világ, és hogy mennyire fontos az önellátás. Világossá vált, hogy Magyarország mezőgazdasága és élelmiszeripara kiválóan helyt állt a legnehezebb járványos időszakban is – mondta az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a XI. Duna-Tisza Közi Agrárexpo megnyitóján.

EU búza- és olajosnövény termesztés – érdekképviseleti addodalmak

A klímaváltozás okozta időjárási körülmények az őszi vetésű növények vetésterületének csökkenéséhez vezettek, ezt erősítik meg a Copa & Cogeca által közzétett legfrissebb adatok is. Az EU27 búzatermelése 13,6% -kal csökkent, és az olajrepce hozama is nagyon alacsony, mindössze 17 millió tonna.

Nagy gazdák harca a pici egerek

A német gazdák, gabonatermelők, ültetvények tulajdonosai aggódnak az idei termés miatt, és most nem az időjárás vagy a koronavírus okozza a legtöbb nehézséget számukra, hanem az igen nagy számban elszaporodott rágcsálók, amelyek még a betakarítás előtt jócskán megdézsmálják a termést.

Megfontolatlan támogatásmódosítás

A szlovák mezőgazdasági és élelmiszeripari önkormányzatok tanácsa nagy felháborodással fogadta a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztérium javaslatát, miszerint az ágazat támogatásait az első pillérből a másodikba csoportosítanák át.

A rekordtermést elvitte a hűvös idő

Változatlanul a koronavírus diktál. Ezt úgy kell értenünk, hogy egy-egy eseményt akár az utolsó pillanatban is lemondanak, ha a helyzetet úgy ítélik meg az illetékesek. A tervek szerint szeptember 2-án tartották volna az idei kukorica-, napraforgó- és szójabemutatót a látóképi kísérleti telepen Debrecenben, de sajnos az egész elmaradt.

A korábban vártnál bőségesebb termésre számítanak

A szlovák statisztikai hivatal augusztusi előrejelzése szerint a korábban becsültnél bőségesebb termésre számíthat az ország kalászos gabonafélékből, napraforgóból, kukoricából és cukorrépából is. A statisztikai hivatal adatai szerint Szlovákiában mintegy 390 ezer hektáron termesztettek búzát, az árpa termőterülete 133 ezer, a repcéé csaknem 147 ezer hektár volt az idén.