Back to top

Optimista, realista borász

Koch Csaba nyerte el Az Év Bortermelője címet a Magyar Bor Akadémiától, ebből az alkalomból látogattuk meg a borotai pincészetben. Elhivatottságára jellemző, hogy a karantén idején is azonnal igent mondott az interjúra. Kérésére húsvétkor látogattuk meg, az időpont nem az ünnepnek szólt, és még a szőlőhöz sem volt köze, a főszerepet érdekes módon a körtefák játszották.

Amikor megérkeztünk, azonnal megértettük, miért választotta ezt az időpontot, az udvar látványát a virágba borult gyönyörű százéves körtefák uralták. A birtok központja a hagyománytiszteletből megvásárolt parasztporta, a köré telepített, ma már öreg körtefákkal. Ide épült a panzió, a pincészet, a raktárak és a család lakása is.

Koch Csaba semmit nem bíz a véletlenre, valószínűleg annak köszönhető, és persze a több évtizedes befektetett energiának és tudásnak, hogy az utóbbi években sorra nyerte a rangos szakmai díjakat.

Tavaly három újabb, mérföldkőnek számító elismerést kapott: az Országos Borverseny legeredményesebb borászata, Az Év Bortermelője, valamint a Legjobb Európai Borászat címet is átvehette.

A nagypapa megalapozta

Azt mondja, ősei tíz generációra visszamenőleg foglalkoztak szőlőtermesztéssel, borkészítéssel és borkereskedelemmel az ország déli részén található Császárföldön. Így nem csoda, hogy már a gyerekkorát is a szőlőben töltötte.

Kamaszkorában még úgy gondolta, állatorvos lesz, ám hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy nem tudja elhagyni azt a világot, amibe beleszületett.

Az elhatározásban segített nagyapja döntése is. „A nővérem az iskola elvégzése után egy kis Polski Fiatot kapott, nekem először pénzt akart adni a nagyapám, de félt, hogy azonnal elköltöm, ezért vett nekem tíz sor szőlőt. Rendes sváb volt” – emlékszik vissza a kezdetekre.

A szegedi egyetemen biológiát, ökológiát tanult. A rendszerváltáskor volt egyetemista, azokban az években felgyorsultak az események, új utak, lehetőségek nyíltak az emberek előtt, a fiatalok mindent ki akartak használni, és így volt ezzel ő is. Akkor történt, hogy édesapja fiatalon meghalt, és Csabának önfenntartóvá kellett válnia, ezért már az egyetemi évek alatt dolgozott, az üzletelésbe is belekóstolt, és akkor kapta meg az első darab szőlőt. „Ez volt a szakmai löket, akkor vált egyértelművé, hogy nem ökológus leszek. Csupán 0,2 hektár volt, de már a saját birtokom.

Az első borommal aranyérmet szereztem a jánoshalmai gyümölcskör borversenyén, nekem hatalmas dolog volt négyszáz ember elé kivonulni és átvenni a díjat.

És a bor ára az enyém lett! Azonnal megéreztem az ízét.” Ez az élmény vitte egy nagybirtok fölépítése felé, sorra vásárolta meg a környék szőlőterületeit. Annak ellenére vágott bele, hogy a 90-es évek gazdaságilag nagyon nehéz időszak volt, akkor bomlott fel a KGST-piac, mindenki új utakat keresett. A megtermelt bornak pedig helyet kellett találni.

„Ma is úgy gondolom, hogy nagyon fontos jó terméket készíteni, de legalább olyan meghatározó a promóció, a kereskedelem, mert amit megtermelünk, azt el kell tudni adni. Szerencsére ehhez mindig volt érzékem.”

Amikor megakadt az üzletmenet, feláldozta az akkoriban az egyik legmenőbbnek számító Opel Caravanját, és átült egy régi Zsiguliba, hogy a különbözetet szőlőültetvényekbe fektesse. Az elején azt nézte, hogy tud minél olcsóbban területhez jutni, sok elhanyagolt szőlőt megvett. Értett hozzá, tudta, hogy a tőkék mire képesek.

Saját birtok Borotán

„Büszke vagyok arra, hogy végigjártam a szamárlétrát, nagyapámnál kezdtem, majd egy Zsigulival és négy napszámos asszonnyal dolgoztam, utána traktort vettem, hamarosan kinőttem a családi pincét és felépítettem Borotán a borászatot.” Egy mondatban összesűrítve ez harminc év eredménye, az építkezés azonban nem volt ennyire egyszerű. Az első hét év a mennyiségi gyarapodásról szólt, akkor nőtt a bortermelés 27 hektoliterről 20 ezerre. Ezzel együtt a cég is bővült, kezdetben ő volt a traktoros, a borász, a szállító egy személyben, ahogy sokasodtak a feladatok, úgy nőtt a munkatársak száma. 2000-ben kezdték meg a palackozást. Azóta a mennyiség nem nő, az elmúlt két évtized a minőségi fejlesztésről szólt. Közben a piac is átalakult.

Azt mondja, hasznát veszi annak, hogy annyiféle képzésben vett részt, hiszen tanult biológiát, ökológiát, elvégezte az agráregyetemet és felsőfokú szőlész-borász képesítést szerzett.

Ezek és a sokévnyi tapasztalat eredménye például a boldog szőlő elmélete, vagy a pinceépítéssel kapcsolatos elképzelései. Már eszerint alakította ki a borotai birtokot. „Teljesen fölösleges a föld alá építeni a pincéket, amelyek vizesek és sokszor dohosak, annak az elhárítása sok munkát és pénzt igényel. A képlet nem bonyolult, tiszta borhoz tiszta környezet kell. Régen azért tették a föld alá a pincéket, hogy megteremtsék a hűvös hőmérsékletet. Ma már van klímaberendezés, amivel mindez megoldható. Csak földfelszínre szabad pincét építeni.”

Sokszínű választék

Véleménye szerint övé Magyarország legszélesebb borkínálata, hiszen három borvidéken teremnek a szőlők, a Hajós-Bajai, a Szekszárdi és a Villányi borvidéken.

Nem okoz gondot a borok sokfélesége, így van például jégbor, nagy Rajnai rizling, vörösben a könnyű Kadarkától a nagy villányi borokig. Mindig keresi az új utakat. Az üzleti filozófiája szerint, ha megérzi, hogy a piacnak mi tetszik, és ahhoz a minőségben is léphet egyet fölfelé, akkor azt meglépi. Ennek eredménye például, hogy hamarosan piacra kerül a pincészet első biobora. Ugyanúgy a Frisch borcsalád is, annak egyik tagja Magyarország legdrágább rozéja, ami a legjobb dűlőkből származó, a felére korlátozott termésű szőlőből készül.

„Rozékészítésnél senki nem gondolkodik ebben, de ha ezt megkóstoljuk, akkor érezzük, hogy ez más, mint a többi, gazdag, tartalmas, ásványos. És a piac is egyértelműen visszaigazolta a létjogosultságát.”

Arra a kérdésre, hogy miért vásárolt ehhez egy villányi pincészetet is, egyszerű, racionális a válasz. Ismerős család ajánlotta a lehetőséget, és éppen jókor. Az előzményhez tartozik, hogy 1987-től 2001-ig nem volt fagykár az Alföldön, majd jött néhány év, amikor elfagytak a szőlők. Csaba megijedt, hogy itt vége lehet a gazdaságos szőlőtermesztésnek. Mivel mindig is szeretett biztosra menni, több lábon állni, belevágott a villányi borok készítésébe. Adódtak nehézségek, de ma már örül annak a lépésnek, mert a két birtok kiegészíti egymást. A tervek szerint Villányban csak nagyborok készülnek majd.

Halászlé az asztalon

De ne csak a borcsaládokról essen szó! Húsvétkor szinte az egész család az asztal körül ült, hagyományosan saját készítésű bajai halászlé és túrós csusza volt a menü. Két nagy lánya és három kisfia az ifjabb nemzedék, ám mivel a családfő még csak ötvenéves, nem téma a generációváltás a borászatban. Már körvonalazódik azonban, hogy ki követheti a családi hagyományokat. Pálma lánya, aki éppen az előző nap érkezett haza Dél-Afrikában töltött szakmai gyakorlatáról.

Remélik, hogy a koronavírus-járvány miatt nem esik kútba a következő tanulmányút, ősztől ugyanis ösztöndíjas lehet az egyik legjobb francia képzésen Montpellier-ben. Pálma már saját bort is készített és szeret az édesapjával együtt dolgozni.

 

Forrás: 
Kertbarát Magazin
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertbarát Magazin 2020/5-6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Esős napok után – Növényvédelmi előrejelzés 28. hét

Az elmúlt hetek változékony, de jobbára csapadékos időjárása nem maradt növényvédelmi következmények nélkül. A nyáriasan meleg időjárás a bőségesebb csapadékellátottsággal párosulva nemcsak a kártevőknek kedvezett, hanem a nedvességkedvelő kórokozóknak is.

Áts Károly, a tokaji „Furmint-ember”

"A szőlőben nőttem fel, apámtól lestem el a fogásokat. Soha nem gondoltam más szakmára, soha nem érdekelt igazán más, csak a szőlő és a bor”- vallja Áts Károly. A tokaji szakembert a napokban választották a tizennegyedik Borászok Borászává, s helyezték el csillagát a többi díjazott mellé a budapesti Bazilika előtti sétányon.

Mi a helyzet a magyar borral? Külkereskedelmünk 2020 elején

A magyar bor a koronavírus-járvány megtépázta külpiacokon az év első három hónapjában minden várakozást felülmúló módon teljesített. Az exportnövekmény minden képzeletet felülmúló, hiszen értékben 35, mennyiségben pedig 54%-kal bővült.

Ez a titka a zöldmunkának a szőlőben

A nagyszerű minőségű, optimális mennyiségű termés és a hatékony növényvédelem titka a szakszerű zöldmunka elvégzése. Erre évente akár 4-5 alkalommal is szükség van a szőlőben. Most megmutatjuk mi a titka mindennek.

Már igényelhető a borok krízislepárlási támogatása

A 21/2020 (VI. 19.) AM rendelet alapján idén 2,5 milliárd forintos keretösszeggel, mintegy 250 000 hl borra hirdették meg a krízislepárlási támogatást, amely alternatívát jelenthet azoknak a termelőknek, akik kapacitáshiánnyal vagy eladási gondokkal küzdenek a koronavírus-járvány okozta helyzet következtében. A támogatást 2020. július 1. és szeptember 25. között lehet igényelni.

Együttműködési megállapodást írt alá a magyar és a szlovén agrárminiszter

A fenntartható erdőgazdálkodásról írt alá megállapodást és a Közös Agrárpolitikáról tárgyalt Nagy István agrárminiszter és Dr. Aleksandra Pivec szlovén mezőgazdasági, erdészeti és élelmezésügyi miniszter. A találkozón a tárcavezetők egyetértettek abban, hogy közösen kell fellépni a primőr termékek és a piacvédelem területén az Európai Unióban.

Készletnyilvántartás: a szüreti ár alapja

Fontos tudni, hogy mennyi bor található a pincékben, amely nélkül szinte tervezhetetlen az ágazat működőképessége. Minden évben, szüret előtt elhangzik, hogy óriásiak a készletek, a felvásárlók nem akarnak sem bort, sem szőlőt venni, így sikerül lenyomniuk az árakat.

Kórokozók paradicsoma – növényvédelmi előrejelzés 27. hét

Az elmúlt időszakban jelentős változás állt be az időjárásban, a korábbi tartós aszály elmúlt, ami kihatással van a növényegészségügyi helyzetre is. A folyamatos nedvességborítás és a magas hőmérséklet számos gombás betegségnek, de egyebek között a baktérium okozta tűzelhalásnak is kedvez. A rovarok közül az almafa-vértetűt kell kiemelni, valamint az amerikai szőlőkabócát, amelynél a lárvák fejlettsége hamarosan indokolttá teszi a védekezések elindítását.

Tud írni? Szereti a borokat? Indul a 3. Hungarian WebWineWriting

A szervezők az angol nyelvű kategóriákkal a világ bloggerei és borszakírói figyelmét szeretnék a magyar borokra irányítani, a magyar nyelvű kategóriákkal pedig a hazai fiatal tehetségeknek nyújtanak lehetőséget.

Vízháztartás és minőségi borászkodás

Ha van ország, amit a magyar borászoknak, főleg a magyar borstratégiával foglalkozóknak egyszer meg kell látogatniuk, az Új-Zéland. Ez az ország ugyanakkor kezdte fejleszteni bortermelését, amikor Magyarország borászata elindult a megújulás felé a 90-es évek közepén.