0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Így ültettünk el tízezer fát

A 10 000 új fát Budapestre! faültetési program 2016 októberében indult és 2019 szeptemberében fejeződött be. Az első egyed a Városligeti fasor részeként került a földbe, az utolsót pedig a Margit-szigeten ültették el, az lett egyúttal az Országfásítási Program első fája. Zakar Andrást, a Főkert Zrt. vezérigazgatóját a faültetés tapasztalatairól és a további fásítási tervekről kérdeztük.

Alapvető a különbség az erdő- és a városi fatelepítés során az ültetendő fa méretében, a munka előkészítésében és kivitelezésében egyaránt, mondta a vezérigazgató. Városi faültetéskor többször iskolázott díszfákat telepítünk, ez jelentős méretbeli különbség az erdészet 20-40 centiméteres, szabadgyökerű csemetéihez képest, emelte ki a vezérigazgató.

A faültetés előkészítése körültekintést, időt és energiát igényel. A fa ültetőgödrében teljes talajcserét kell végezni és öt éven keresztül a fenntartási munkákra is szükség van.

Egy városi fa telepítési és fenntartási költsége többszörös az erdészeti csemetékéhez képest. Amikor városi fásításról beszélünk, fontos meghatározni, hogy melyek azok a fafajok, amelyek elviselik, alkalmazkodtak a városi körülményekhez. A Városi fák jegyzéke című, 2018-as szakmai kiadványban ilyenek szerepelnek, jól bírják a városi környezetben gyakori szálló port, szmogot, szárazságot és más, kedvezőtlen körülményeket. Ennek a kiadványnak az összeállításában annak idején a Főkert szakemberei is részt vettek.

• Milyen méretű fákat telepítettek a 10 000 új fát Budapestre! program során, és milyen előkészítési munkákra volt szükség?

– Az elültetett 18/20-as körméretű, háromszor iskolázott fák a saját, Tahi Faiskolánkból származnak. Ültetés előtt az egy köbméteres ültetőgödör teljes közegét kicseréltük, minden gödörbe új termőföldkeverék került. Annak egyharmad része saját komposzt, kétharmada termőföld volt, hozzá új elemként mikorrhiza gyökérserkentő készítményt kevertünk a földlabdás fa gyökérfejlődésének támogatására. Az ültetés munkafolyamatának végül igen fontos, elengedhetetlen része volt a szakszerű, háromirányú karózás is. A fenntartás során öt éven keresztül folyamatosan öntözzük az elültetett fákat, tavasszal kéthetenként egyszer, nyáron pedig havonta háromszor. Az öntözővízzel együtt tápanyagot is kijuttatunk.

Fenntartási feladat a víz mellett a tápanyag-utánpótlás, a metszés, a tányérozás, a gyökérsarjak kivágása és szükség szerint a növényvédelmi kezelések elvégzése.

• Hogyan jelölték ki a fahelyeket és hogyan választottak fafajokat? Miből telepítették a legtöbbet?

– A fafaj és a fajta kiválasztásához a Városi fák jegyzékét vettük alapul. Legnagyobb arányban juhar-, kőris- és hársfajtákat telepítettünk, hársak közül a Tilia Szent István és a Tilia tomentosa Szeleste a leggyakoribb. Ezeken kívül jelentős számban ültettünk Aesculus-, Celtis-, Gleditsia-, Platanus-, Styphnolobium- (Sophora) fajokat és -fajtákat. 2019 őszén kísérleti jelleggel telepítettünk Prunus fruticosa Globosát, Quercus rubrát, valamint a Tilia tomentosa Sissi fajtáját is. A tízezer fából van némi pusztulás, azokat folyamatosan pótoljuk. Ez azonban igen csekély mértékű, kimondottan az éghajlati és környezeti körülményeknek, a megjelent új kártevőknek és a száraz klímának tudható be.

Fontos, hogy új nemesítésű fajtákat is hozzunk a városba, hogy megvizsgáljuk, hogyan viselkednek a városi környezetben.

A fakataszteri adatbázis üres fahelyeit megtöltöttük, majd a fővárosi és a kerületi tulajdonú utakon az önkormányzatokkal egyeztetve folytattuk a fatelepítést. Egy leromlott állapotú, mostani szakmai tudásunk szerint már problémás fafajjal beültetett fasorban nemcsak az üres fahelyekre ültettünk fákat, hanem a többi, az állapotuk miatt kivágásra érett egyedeket is beemeltük a programba és teljes fasor-rekonstrukciót hajtottunk végre.

A programban azért a tízezres mennyiséget céloztuk meg, mert nagyjából ennyi üres fahelyünk volt.

Korábban a főváros kezelésében levő fasorokban történt fakivágásokhoz, pótlásokhoz a kerületi önkormányzatoknak nem volt közük, így éveken át csak az anyagi forrásaink határozták meg, hogy mennyi fát tudtunk ültetni. Közel tíz éve már a kerületi önkormányzatok határozatai alapján pótolunk minden kivágott száraz vagy balesetveszélyes fát. Mivel a forrástámogatásból nem futotta minden fa pótlására, ezért az elmúlt évek alatt tíz-tizenkétezer üres fahely keletkezett. A szóban forgó programban az utak menti fasorok pótlása volt a cél. Telepítettünk ugyan egy-egy fát a Margit-szigeten és a Népligetben is, de jellemzően fasori fákról beszélhetünk. Sok újonnan ültetett fával gazdagodott például a Hűvösvölgyi út, a Kerepesi út, a Szilágyi Erzsébet fasor. Új fasort hoztunk létre az Egér út mentén. A fasorok állapotát társaságunk szakemberei folyamatosan figyelik, a rossz állapotú fák cseréjét beütemeztük.

• Ki végzi a telepítést követő öt éven át a fenntartási munkákat?

– A fatelepítések kisebb részét a program keretében alvállalkozó végezte, ezért az ötéves fenntartási munka is az ő feladatuk, utána kerül át hozzánk a fa. A társaságunk által ültetett fákat mi gondozzuk, a lakosságot ebbe nem vonjuk be.

• Mennyire lett jó példa, mennyire követik ezt a programot a nagyobb városainkban?

– Elmondhatjuk, hogy szemléletváltás történt. Több városban sokkal több faültetést kezdtek civilek kezdeményezni, mint korábban, és ezt a városvezetők is átvették. Azt nem mondanám, hogy a Főkert is emiatt indította volna ezt a programot, a szakemberek azonban jól érezték, hogy van erre igény. A 10 millió Fa Alapítvány például civilek összefogása, tenni akarása abban az irányban, hogy saját jövőképük miatt ültetnek fákat. Nem a városvezetés vagy politikai nyomás hatására teszik. Dunakeszin pedig a főkertész érdeme az a fatelepítési munka, ami ott folyik, ilyen arányú fásítás ott korábban nem volt, de említhetjük Székesfehérvárt is.

• Milyen a Főkert kapcsolata a 10 millió Fa Alapítvánnyal? Igénylik a szakmai segítséget?

– A mi felajánlásunk, hogy szakmailag segítjük őket, és szeretnénk is, ha élnének ezzel a lehetőséggel. Reméljük, hogy a néhány hónappal ezelőtt kialakult jó kapcsolatunk és együttműködésünk töretlen lesz. Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze térképen kijelölt számukra olyan területeket, ahol fákat ültethetnek. A főváros nyolcadik és kilencedik kerületében kezdtek el üres fahelyeket keresni. A javaslatot az önkormányzatoknak és nekünk is megküldik. Felajánlottuk nekik, hogy a Tahi Faiskolából kedvezményes áron vásárolhatnak akár többször iskolázott fákat is. A városvezetés és a Főkert is nyitott a civilek iránt.

• Vannak-e további városfásítási tervei a Főkert Zrt.-nek?

– Három területen tervezünk utcafásítást a közeljövőben. Az egyik az Újpesti rakpart, ahol a gömbakácok kipusztulóban vannak. A rakpart jelenleg a tizenharmadik kerület tulajdona, ők azonban szeretnék átadni a fővárosnak, attól kezdve majd a Főkert gondozásába kerül.

Az Andrássy úton pusztulnak a kőrisek, mert a gyökereik a földalatti vasút födémrendszere miatt túlságosan magasan vannak. A fasor megújítására is sor kerül, ám ehhez meg kell találnunk azt a megoldást, hogy hogyan tudunk több életteret teremteni a fák gyökérzetének.

Egyik lehetőségként fölmerült, hogy a szervizút felé kissé eltoljuk az egész fasort, hogy legyen elegendő hely a gyökérzet számára, a másik, hogy megemeljük a terepszintet. Az idén szeretnénk megszüntetni a meglevő műfüves területeket és kísérleti jelleggel megkezdeni a munkálatokat. Sajnos a kőrisek az Andrássy úton nem fenntarthatók. Volt egy indítvány, hogy déli ostorfával (Celtis australis) próbálkozzunk, de a koronavírus miatti leállás megakadályozta, hogy elültessük őket. Az Oktogon és az Erzsébet tér között ezt a fafajt telepítettük volna. Harmadik tervünk a Szentendrei úton kivágott japánakácok pótlása koreai mézelőfával (Euodia hupehensis). Kérdés még, hogy ez a fafaj hogyan válik be sorfaként. Itt az idén ősszel megtörténik majd a fák cseréje. A rekonstrukciók során a fasorokba az arculat miatt azonos fafajokat telepítünk, egységességre törekszünk.

A Városi fák jegyzéke kiadvány jó sorvezető, ám azt is tovább kell fejleszteni, bővíteni újabb fajokkal és fajtákkal, és megvizsgálni, melyek érzékenyek a betegségekre, kártevőkre, a megváltozott környezeti körülményekre.

Az lenne jó, ha minden kerületben lenne ebből a kiadványból, és abból választanák ki a közterületekre szánt növényeket. A Főkert ebből dolgozik, de a kerületek a saját hatáskörükben döntenek a fafajok kiválasztásáról is. Abban is esedékes lenne a szemléletváltás, hogy telepítsünk például termést hozó cserjéket is a közterületen. Szinte nincs sehol cserjeszint, ahol madarak és kisebb állatok, rovarok élhetnének. Másik szívügyem, hogy legyenek biodiverz gyepek Budapesten a beporzók vonzására. Erre a célra például a Déli pályaudvar és a Széll Kálmán tér közötti terület alkalmas lenne, ahol megmutathatjuk a lakosságnak, hogy újat is tudunk csinálni. A Főkertnek újat kell mutatni, új dolgokat kipróbálni. Idén tavasszal 50 fecskefészket és 30 madárodút helyeztünk ki a Keresztúri úti telephelyünkre, reméljük, hogy a fecskék használják majd. A vírus okozta leállás épp akkor következett be, amikor fákat kellett volna pótolnunk. Ez most őszre marad.

Szívügyem még, hogy az egynyáriaktól az évelők felé lépjünk. Csak az igen frekventált helyen maradjanak egynyári-kiültetések.

Évelőnövény-anyatelepet hozunk létre idén a Keresztúri úti telephelyünkön, ahol azokat a fajokat, fajtákat fogjuk szaporítani, amire szükségünk lesz. Így 2-3 év múlva a mostani 183 ezer egynyárinak már csak a felét kell kiültetnünk és megtermelnünk. A másik felére pedig már lesznek évelők. Addigra pedig a városlakók is elfogadják, megszokják majd, hogy ősszel nem árvácskát és díszkáposztát látnak a területen, hanem az évszaknak megfelelő állapotú évelőket. Ez is szemlélet kérdése. És persze fontos a jó kommunikáció, elmondani a lakosságnak, hogy mi miért fontos. Ebben érzem azt, hogy szükséges a váltás, más szemlélet kell.

• 2019. október 1-jén jelent meg a Díszfák és díszcserjék ültetése települések közterületein című szabvány (MSZ 12172:2019).

– Mi ezeket a szabványokat betartjuk, ebben nekünk iránymutatónak kell lennünk.

• Kaptak bármilyen visszajelzést a lakosság részéről?

– A program kifutása éppen az önkormányzati választás idejére esett, emiatt nem érvényesült semmiféle lakossági reakció. 2019 ősze óta érezzük a szemléletváltást, ami abban nyilvánul meg, hogy mind több cég és civil szervezet keres meg bennünket faültetési támogatási kéréssel. Akár úgy, hogy ők maguk végzik el a faültetést, de olyan megkeresés is érkezett, hogy egy cég kifizetett volna az idei tavaszi ültetésre tervezett 15 ezer cserjét és 250 fát. A járvány kirobbanása miatt ez meghiúsult. Ha rendeződik a helyzet, akkor ezek a lehetőségek újra életbe lépnek. A mi szempontunkból nagy lehetőség, ha partnereket és támogatókat találunk. Faültetési akciókat szervezünk, amibe a civilek bekapcsolódhatnak. De nemcsak fákról, hanem cserjékről is szó van, hiszen Budapesten hiányoznak a cserjék is, a fahelyek viszont már beteltek. Igaz, a meglévő fák állapota vegyes, sok egyed kiöregedett, ezért előbb-utóbb mind nagyobb számban kell azokat eltávolítani, pótolni. Ehhez azonban igen fontos a jó kommunikáció felépítése. A Tabán területén összesen 45 fa kivágását engedélyeztettük, amiből kilencet már kivágtunk. Ki kell még emelnünk 36 balesetveszélyes, súlyosan korhadt, fertőzött vagy végstádiumban levő fát, köztük kiszáradt, széthasadt törzsű és csonkolt egyedeket, tuskósarjakat, törzses cserjéket. Azután a Tabán területén 90 lombos fát telepítünk majd.

Azt kell megértenie a lakosságnak, hogy a kiöregedett fákat nem tarthatjuk meg addig, amíg teljesen ki nem száradnak, mert balesetveszélyesek. Ki kell őket vágni, de ültetünk helyettük másikat, igaz, hogy időbe telik, amíg azok megnőnek.

Nem vagyunk fagyilkosok, a lakosságnak meg kellene értenie, hogy eljön az az idő, amikor azokat a fákat is le kell cserélni, ahogy például az Újpesti rakparton is tervezzük. A Szilágyi Erzsébet fasor koros gesztenyefáinak törzsén jókora lyukak vannak, egyik-másikba belefér a kezünk, de még azokat is próbáljuk megtartani. Fontos a jó kommunikáció, ebben egyetértünk a főváros főtájépítészével.

• Bardóczi Sándor főtájépítésszel milyen a kapcsolata?

– Napi szinten kommunikálunk, sok kérdésben, témában gyorsan és jól tudunk együttműködni. Mind a kettőnknek egy a célunk, nyitottak és partnerei vagyunk egymásnak. Össze kell dolgoznunk, ha érdemi eredményt alkarunk elérni, hogy új szemlélet valósuljon meg, és ahhoz mindez feltétlenül fontos.

Budapest Fatár

Május második hetében elindult a Főkert Zrt. BP Fatár programja, tájékoztatott Zakar András vezérigazgató. A BP Fatár, a főváros ingyenesen letölthető nyilvános fa- és parkkataszter applikációjának segítségével Budapest polgárai is közreműködhetnek a budapesti zöldfelületek megóvásában és fejlesztésében.

A városvezetés kiemelt célja, hogy óvják és fejlesszék meglévő zöldfelületeiket és újakat alakítsanak ki városszerte – Budapest polgárainak bevonásával. Egyszerre fontos számukra új, nagyméretű közparkok létesítése és a sűrűn beépített városrészek zöldítése fákkal és parkokkal. Ehhez fontos eszköz a naprakész fa- és parkadatbázis, illetve hibabejelentő alkalmazás folyamatos rendelkezésre állása. Ezt a szerepet látja el a BP Fatár applikáció. Térképes felülettel segíti az eligazodást, az ismeretterjesztést és a tudatos parkhasználatot a Főkert Zrt. fenntartásában lévő zöldterületeken. Jelenleg a fővárosi kiemelt parkok területei, azok minden fája, utcabútora, játszótere, ivókútja, kerti építménye megtalálható az alkalmazásban GPS-jel alapján, illetve az applikációban történő rákereséssel.

Ez megközelítőleg 4,5 millió négyzetméter zöldterület, az azokon lévő 85 ezer fölvett objektummal és 47 ezer fával. Minden egyes objektumnak, fának saját adatlapja van, amelyen az adatok és képi információk mellett a használó célzott bejelentést tehet a fenntartó felé, ha bármilyen problémát észlel.

A fejlesztés következő lépéseként a BP Fatár a kiemelt fasorokkal bővül, azok felvételezése, adatfrissítése most zajlik. A főváros fölveszi a kapcsolatot a kerületekkel is annak érdekében, hogy az applikáció későbbi verziójában a kerületi kezelésű fákat és parkokat is megjeleníthessék, egyértelművé téve, hogy melyik fa és zöldfelület kinek a kezelése alá tartozik.

Reményeik szerint a BP Fatár a jövőben fokozatosan lefedi majd Budapest teljes közterületi zöldfelületi állományát (a mintegy 1 milliós egyedszámra becsült közterületi fa megjelenítésével).

Az új mobil applikáció a Főket fejlesztésében és a főváros támogatásával valósult meg többéves munka eredményeként, ezzel a zöldinfrastruktúra tématerületén is nagy lépést tett a főváros a 21. század és az okosváros felé.

A BP Fatár programban a cégek által ültetett fák mellett megjelenhet az adott cég logója, ezzel az ingyen reklámmal támogathatjuk őket, tette hozzá a vezérigazgató. A Főkert rendelkezésre bocsátja a területet, kiássa az ültetőgödröt, a cég dolgozói pedig elültetik a fát. A Főkert szolgáltatásait a cégek kifizetik, a fák további gondozása, fenntartása pedig a társaság feladata.

 

Forrás: Kertészet és Szőlészet