Back to top

Hiányzó kombájnok, elavult mezőgazdasági géppark

Nemrégiben még a tavaszi vetéssel voltak elfoglalva a gazdák, de ezekben a hetekben már a gabonabetakarítás van a mezőgazdasági tevékenység fókuszában. Milyen gépparkkal, hány kombájnnal aratnak Szlovákiában, tettük fel a kérdést. A szlovák agrárszakemberek szerint a problémamentes betakarításhoz 130 kombájn hiányzik az országban.

Versenyképesen termelni csak korszerű erő- és munkagépekkel lehet
A géppark elavultsága egyáltalán nem újkeletű megállapítás, márpedig színvonalas gépek hiányában nem lehet eredményes – versenyképes – az agrártermelés.

„Ha kedvezően alakul az időjárás, elméletileg győzzük az aratást a szlovákiai kombájnokkal. Viszont ha a gabona begyűjtését gyakran szakítja meg esőzés, az már túl nagy nyomás lenne a gépparkon, és akkor rosszabb lesz a helyzet” nyilatkozta Jozef Ďuďák, a Nyitrai Mezőgazdasági Egyetem Műszaki Karának docense.

A szlovákiai mezőgazdaság huzamosabb ideje olyan növénykultúrák termesztésére fókuszál, amelyek kevéssé munkaerő-igényesek, és amelyekben jól ki lehet használni a nagyteljesítményű gépeket. Tavaly összesen 970 ezer hektáron termesztettek az országban gabonaféléket és olajnövényeket, amiket kombájnnal be lehet takarítani. Ebből 570 ezer hektáron kalászos gabonaféléket termeltek, 200 ezer hektáron szemesnek szánt kukoricát, őszi káposztarepcét pedig 150 ezer hektáron.

A szlovák mezőgazdasági kutatóintézet adatai szerint a szlovákiai gabonakombájnok éves területteljesítménye átlagosan 458 hektár.

Az intézet felmérése szerint a tavalyi gabona- és olajnövény-termesztő területeken 2118 kombájnra lenne szükség Szlovákiában a termés ideális időben történő begyűjtéséhez, de a statisztikai hivatal adatai szerint csak 1992 kombájn volt az országban, vagyis 130 gép hiányzik a problémamentes betakarításhoz.

Szlovákiában is fontos lenne a kombájnpark bővítése

Egy másik felmérés azt vizsgálta, hogyan lehetne fokozni a gépek átlagos teljesítőképességét. Változatlan számú kombájn esetén az átlagos területteljesítményt 458 hektárról 487 hektárra kellene növelni, ami modernizálással megvalósítható lenne.

A Rubin 12 tarlóművelésre és alapművelésre egyaránt alkalmas
A kombájnhiány Szlovákiában hűen tükrözi a felújításra fordított befektetéseket. Tavalyelőtt például 22 800 hektár szántóterületre jutott egy-egy új kombájn az országban.

A szomszédos országokban ennél sokkal kedvezőbb volt a mérleg. Ausztriában 12 800 hektár szántóföldre jut egy-egy új kombájn, Csehországban 15 200 hektárra, Magyarországon pedig 16 500 hektárra. Lengyelországi adatokat nem sikerült elérni, de Németországban 2018-ban 7500 hektár szántóra jutott egy-egy új kombájn. Tehát a németországi gépfelújítás a háromszorosa a szlovákiainak! Így aligha meglepetés, hogy a szlovákiai kombájnok 45 százaléka 12 évesnél idősebb.

Elgondolkodtató az a tény is, hogy a kombájnok csaknem ötöde Fortschritt típusú, amit az egykori Német Demokratikus Köztársaságban 1990 nyarán kezdtek el gyártani!

Jozef Ďuďák szerint a szlovákiai kombájnoknak mintegy 60 százaléka 151–300 kW-os teljesítményű. A 300 kW-os­nál nagyobb teljesítményűek aránya 14 százalék, egyben ezek a legfiatalabb gépek is. Az agrártermelők az utóbbi 5-6 évben kezdtek el ilyen nagy teljesítményű kombájnokat vásárolni.

Korábban nem jelentett különösebb gondot a kombájnhiány az országban, mert a csehszlovák állam keretében rendszeresen kölcsönösen kisegítették egymást az országrészek. Bonyolult volna meghatározni, hogy annak idején mekkora területről gyűjtötték be a termést csehországi gépek Szlovákiában, erre Jozef Ďuďák sem vállalkozott, de a hivatalos statisztikákra hagyatkozva legalább
60 ezer hektár reális lehet.

Műtrágya-kijuttatásra is alkalmas, kombinált vetőgépek iránt egyre nagyobb a kereslet Szlovákiában is

A mezőgazdasági géppark korszerűsítését nem szabad szem elől téveszteni. Az utóbbi 8–10 évben a szlovákiai állattenyésztésben megkezdődött a modernizálás, mert az uniós előírások is rákényszerítették az állattartókat berendezéseik korszerűsítésére. Ennek a felújítási hullámnak köszönhetően az állattenyésztésben valamivel nagyobb lett az 1-8 éves gépek aránya, mint a növénytermesztésben.

A gépvásárlási kedvet viszont erősen korlátozza a termények alacsony felvásárlási ára. A csöllei Mezőgazdasági Műszaki Vizsgáló Intézet munkatársai arra figyelmeztetnek, hogy legalább 8 évente új gépet kellene vásárolnia az agrártermelőknek az elavultak lecserélésére, legfeljebb ennyi idő alatt leamortizálódnak a gépek.

Válságot okozhat a növényi változatosság hiánya

Egy közelmúltban végzett felmérés szerint Szlovákiában a szántóföldi monokultúrák átlagos mérete eléri a 12 hektárt, ami a legnagyobb az Európai Unióban: az EU egészében mindössze 3,9 hektár az átlag.

Szlovákián belül is a Nyitrai és a Nagyszombati kerületekben a legrosszabb a helyzet ilyen vonatkozásban, ott az összefüggő mezőgazdasági monokultúrák átlagos mérete eléri a 18 hektárt. A termesztett növények változatosságának hiánya – a búza és a kukorica domináns szerepével – okozta gondoknak egyre nagyobb jelentőséget tulajdonít az Európai Unió, és ezt az új Közös Agrárpolitika (KAP) is tükrözi, ami több ország mezőgazdaság-politikájába jelentős változtatásokat hozhat.

Szlovákia összterületének csaknem fele mezőgazdasági művelés alatt van. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint az egész unióban számos káros hatásnak vannak kitéve a termőföldek. Ezek közé tartozik az urbanizáció, a talaj- és vízszennyezés, a növényi sokszínűség csökkenése és a klímaváltozás. A szakemberek szerint az utóbbi években sem sikerült kellő mértékben zöldíteni az uniós tagországok mezőgazdaságát.

„Ezt mihamarabb végre kell hajtani. A KAP jelenlegi támogatási rendszere napról napra rombolja természeti környezetünket. A nagy kiterjedésű monokultúrák egyre több terhet rónak a természeti környezetre” – nyilatkozta David Karkulín mezőgazdasági elemző. A nagy, egybefüggő, mezőgazdasági művelés alattálló földterületek jelentős mértékben hozzájárulnak a mikroklíma melegedéséhez, és ezáltal fokozzák a szárazságot. A klímaváltozás és a monokultúrás termelés egyaránt rontja a biodiverzitást, e három tényező együtt pedig a termőtalaj minőségét. – „Azt is hangsúlyoznom kell, hogy egyetlen növényfajta több éves termesztése ugyanazon a területen automatikusan egyre több növényvédő szer és műtrágya használatát vonja maga után, ami növeli a talaj nitráttartalmát és a felszíni, valamint a felszín alatti vizek nitrátszennyezését egyaránt” – figyelmeztetett David Karkulín. A megszakítás nélküli nagy monokultúrás táblák a talajok vízmegtartó-képességét is rontják. Ha a termelők nem annyira nagy kiterjedésű egybefüggő táblákat művelnének, lényegesen több vizet tudnának visszatartani a talajban. A szakemberek szerint a monokultúrás termesztésnek természetesen vannak előnyei is, mert ennek köszönhetően gépesíthető, vegyszerezhető és művelhető olyan nagy hatékonysággal.

A nagy kiterjedésű monokultúrás táblák kialakulásának oka Szlovákiában az egykori Csehszlovákiáig vezethető vissza, a kommunizmus alatti kollektivizálás terméke. A szomszédos Lengyelországban például ezt nem sikerült végrehajtani, ami az ottani mezőgazdasági földterületek méretében ma is tükröződik.

A szlovák agrárszakemberek Csehország lépését tartják észszerűnek, ahol legfeljebb 30 hektár kiterjedésű lehet egy-egy monokultúrás tábla. Szlovákiában tavaly csaknem 15 ezer tábla volt nagyobb, mint 30 hektár, amelyeken huzamosabb ideje ugyanazon növényt termesztették.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/22 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Árutőzsde: emelkedő gabona-, csökkenő repceár

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és olajmagok különböző lejáratra szóló jegyzéséről.

Gyorsabb és egyszerűbb lesz az osztatlan közös tulajdon megszüntetése

Gyorsabb és egyszerűbb lesz az osztatlan közös tulajdon megszüntetése januártól - közölte Nagy István agrárminiszter hétfőn a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Egymás képességeinek figyelembevételével képesek az együttes mozgásra

A madarak együttes mozgása lenyűgöző látványt nyújt, viszont ennek a harmóniában történő repülésnek az elvét nem igazán tudták mindeddig megfejteni. AZ ELTE fizikusai erre rájöttek, és ezt a megoldást el is lesték a természettől, hogy minden eddiginél több drón gyors reakcióidejű, ugyanakkor harmonikus együttmozgását tudják koordinálni.

Az EU-ban a tavalyinál kisebb lesz az idei búzatermelés

A kedvezőtlen időjárási körülmények miatt tavalyhoz képest idén várhatóan mintegy 10 százalékkal kevesebb kenyérliszthez szükséges lágy búzát takarítanak be az Európai Unióban és Nagy-Britanniában.

Minél több lehetőséget kell teremteni erdeink felfedezésére

Az Agrárminisztérium az erdők és a fával borított területek gyarapítása érdekében indította el az Országfásítási Programot, amelynek részeként a Településfásítási Programban mintegy 470 település részére biztosítottunk sorfákat, hogy belterületi ültetésekkel is felhívjuk a figyelmet az erdők fontosságára - mondta el Nagy István a „Muzsikál az erdő” - Mátrai Művészeti Napok megnyitóján, Gyöngyöspatán.

Szamócatermesztés: a letűnt aranykor

A Beregszásztól alig kőhajításnyira keletre elterülő Bene község lakói már több mint fél évszázaddal ezelőtt megtapasztalták, hogy a szamóca a náluk megtermelhető legjövedelmezőbb portéka. A vidék kedvező éghajlati adottságainak köszönhetően itt, a Csillagos-hegy tövében átlagosan két és fél-, három héttel korábban beérik a szamóca, mint a hágón túli versenytársaknál.

A növénytermesztés két alaptörvénye

A Liebig-féle minimum elv és a pentozán hatás a kertészeti iskolák tananyagában az első szabályok között szerepelnek. Érdemes ezeket megismerni és alkalmazni, mivel a termés mennyisége, minősége és ezáltal sok pénz múlhat rajtuk. Egy kis kertben pont olyan hasznos az ismeretük, mint óriási területeken gazdálkodva.

Elverte a málnát a jégeső

Szerbiában az elmúlt másfél hónap heves esőzései, a szél és a jégeső miatt a málnatermés 30 százaléka tönkrement, ám nem ez az egyetlen gond.

Több gond volt vele, de kiváló a hazai sárgadinnye

Június elejétől egészen október közepéig, végéig lesz magyar sárgadinnye a piacon, az értékesítési szezont ugyanis a nagyobb termelők a fóliasátras termesztéssel kezdik és azzal is fejezik be. A korai kínálatból általában először a piacokra jut, most már azonban kellő mennyiség terem ahhoz is, hogy ellássák az áruházakat.

Idén is nagy siker volt a „Szedd Magad” levendulaakció Tihanyban

Hatalmas érdeklődés mellett zajlott a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság „Szedd Magad” levendulaakciója Tihanyban. A 3 héten át tartó program idén is sok látogatót vonzott: több mint húszezren éltek a levendulaszedés lehetőségével.