Back to top

Irány a Heves–Borsodi-dombság

„Mátra alján, Bükknek szélén lakik az én öreg néném” – jellemezhetnénk Fazekas Anna verses meséje nyomán az Óbükk néven is ismert területet, mely ugyan nevében dombság, mégis inkább hegyvidék jellemzi. Erre utal a Vajdavár-hegy elnevezés is.

Jelen cikk A Mi Erdőnk 2020/1-es számában, februárban jelent meg (a szerk.).

Meredek domboldalak, szűk, mély völgyek, hideg vizű források alkotják Magyarország egyik legnagyobb összefüggő erdőségét, melynek faunája és flórája a Kárpátok élővilágát tükrözi.

A Heves–Borsodi-dombság legnagyobb összefüggő védett területe a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet, amely a Bükki Nemzeti Park védettségét élvezi. A mintegy 9570 hektáros, sziklás gyepekkel körülvett összefüggő erdőtömböt hazánkban egyedülálló módon egyetlen közút vagy vasút sem szeli át. Területe 9 százalékban gyep és 90 százalékban erdő, az utóbbi 60 százaléka az EGERERDŐ Zrt. kezelésében áll.

Hazánk két leghidegebb települése is ebben a régióban található. A tájegység nyugati szegélyén lévő Zabarban, az utóbbi években sorra dőlnek meg az országos hideg rekordok, ennek kapcsán idén már hidegfesztivált is rendeznek. Borsodnádasd a keleti határon helyezkedik el, hazánk 300 méternél alacsonyabban fekvő településeinek leghidegebb klímájával dicsekedhet.

Néprajzi szempontból két jelentősebb népcsoport lakja a területet: a hevesi részeken a palócok, a borsodi térségben a barkók.

Látványos homokkőképződmény az ivádi Lyukaskő
A lakosság a gyenge minőségű földeken földművelésből és állattartásból élt, később a bányászat, majd az ipar biztosított sokaknak megélhetést. A rendszerváltozás következtében bezárt bányák és gyárak miatt a vidék egyre inkább elszegényedett és elnéptelenedett, jelenleg az ország elmaradott régiói közé tartozik.

Földtani szempontból fiatal a terület; harmadidőszaki tengerüledék: a Pannon-tenger alakította homokkő („palócul” apoka), illetve agyag alkotja. Legkiterjedtebb a Pétervásárai Homokkő Formáció, az ivádi Lyukaskővel, de a bükkszenterzsébeti Nagy-kő és Kis-kő, a tarnaleleszi Szarvas-kő és Pes-kő, vagy akár az istenmezejei Noé szőlője is ezen képződmények egyike.

A közel száz forrásából több bővizű is foglalt, rendkívűl jó vízminőséggel. A hevesi vidék patakjai a Tarnába torkollanak, míg a borsodi rész vizeit a Sajó gyűjti össze.

A dombság egyetlen természetes tava az országos szinten is egyedülálló, suvadással keletkezett Arlói-tó, melyet turisták és horgászok egyaránt szívesen felkeresnek.

Gyógyvizei közül kiemelkedő az országosan is ismert, magas ásványianyag-tartalmú bükkszéki Salvus-víz, mely mozgásszervi, bőr- és nőgyógyászati panaszokra, illetve sérülések utáni rehabilitációhoz is ajánlják. A termálfürdő mellett a strandfürdő is felüdülést kínál az ide látogatóknak.

Az Arlói-tavat a kirándulók és a horgászok is előszeretettel felkeresik

Különleges élőlények

Farkasok jelenlétének látható nyoma
A szubmontán bükkösök, gyertyános tölgyesek, cseres erdők mellett a mély völgyekben a patakok mentét égeres és fűzes társulások színesítik, változatos lágy szárú növényviláguk rabul ejti a természetben járók szívét. A szubkontinentális klímájú tájegység 65 védett és további 4 fokozottan védett növényfajnak ad otthont. Hazánkban először itt fedezték fel a ritka pontuszi nőszőfüvet, valamint a szintén a kosborfélékhez tartozó bajuszvirágot. Az utóbbi fokozottan védett növényfaj, a területen mindössze négy helyen fordul elő. A dombság további védett és dekoratív lágy szárú faja az enyves szurokszegfű, a kapcsos korpafű, az erdei hölgymál, a farkasölő sisakvirág, az ikrás fogasír, a gímpáfrány, illetve a fekete és leánykökörcsin.

A települések közelében lévő egykori fás legelők helyén akácosok állnak, melyek immár nem a juhoknak, hanem a méheknek biztosítanak jó legelőhelyet. Tarnalelesz település határában egy 257 hektáros erdőrezervátum alakult 2000-ben a gazdag élővilág megőrzése érdekében.

A tájvédelmi terület megalakulásakor még fellelhető volt a fokozottan védett, hazánkban előforduló egyetlen fajdféle, a császármadár is.

Ragadozók közül farkas és hiúz is él a területen, de időszakosan a barnamedve is szívesen kóborol erdeinkben, míg a vándorsólyom és a fekete gólya itt rendszeres költőmadárnak számít.

Kiemelt fontosságú ökológiai jelzőfaj az egyre gyakoribb fehérhátú fakopáncs. Ugyancsak előfordul a hazánkban is fokozottan védett, igen ritka pannon gyík, a rablópille, és számos más értékes állatfaj is.

Nevezetes templomok

Április-június között virágzik a védett agárkosbor
A Pétervására főterétől nyugatra 1750 körül épült barokk stílusú kastély a horvát származású Keglevich család birtoka volt. A család 1944 decemberében a sashalmi házába menekült, így magára maradt az épület, amit a benyomuló szovjet csapatok kifosztottak. Rendszerváltozáskor a Földművelésügyi Minisztérium átvette és rendbe hozatta a kastélyt, majd beköltöztette az épületbe a szabadszállási mezőgazdasági szakiskolát, mely a mai napig is működik. Szintén a Keglevichek nevéhez kötődik a város fölé méltóságteljesen magasodó templom. Építtetését Eszterházy Károly egri püspök rendelte el, és a helyiek azóta is csak a „péterkei palóc katedrálisnak” nevezik. A háromhajós, kéttornyú templom a hazai romantikus építészet legelső képviselője, és a grófi család temetkezési helye. A városban található az EGERERDŐ Zrt. hét erdészetének egyike is.

Ivád településről az Ivádi-patak mentén rövid sétával egy gyönyörű völgybe jutunk, melynek jobb oldalán egy őskori földvár figyelhető meg, a jól körülhatárolt várkúppal. Továbbhaladva, a Kis-Lyukaskő alá érve megcsodálhatjuk, miként formázta hullámosra az ős Pannon-tenger a homokkövet, melyek között lenyűgöző darázskövek alusszák örök álmukat. Ha hirtelen jobb kanyart véve folytatjuk utunkat, elénk tárul a Nagy-Lyukaskő is. A bátrabbak a rövid, de meredek oldalon felkapaszkodhatnak a tetejére, ahonnan csodálatos panoráma tárul a természetjárók elé. Kosárszerű kis sziget látható a sziklapad tetején, mely egykor pogány áldozóhely volt. Az oldalában meghúzódó kisebb barlangszerű képződmény betyárok és katonaszökevények búvóhelyéül szolgált. Tiszta időben észak felé egészen a Tátráig ellátni, déli irányban az Alföld határolja a látómezőt.

Váraszó az 1200-as évek elején épült Árpád-kori templomáról is nevezetes zsákfalu, három mesterséges tó határában fekszik a Pétervásárai Járásban.

A településről csodálatos környezetben, hosszú, keskeny völgyön át érhető el a Szalajka-ház. Az erdő mélyén álló házikó a Pétervásárai Erdészet tulajdona, de a turisták számára is nyitott. Szomszédjában kiváló vizű kis forrás oltja
a megfáradt vándor szomját.

Kilátás a Lyukaskőről

Noé szőlője

Istenmezeje az úgynevezett Noé szőlőjéről nevezetes. A rövid gyalogos túrával megközelíthető, 20-40 méterre az út fölé magasodó homokkősziklához több legenda is fűződik. Egy történet szerit a szőlőbirtok egy gazdag földesúré volt, akit a bibliai Noé után neveztek el. Élt ekkortájt Istenmezején egy szegény özvegyasszony, hét gyermekével. Egy napon a legkisebb gyermek, egy aranyszőke hajú kislány nagyon beteg lett, és szőlőt kívánt. Édesanyja elindult a földesúrhoz szőlőt kérni, mert úgy gondolta bár Noé gőgös uraság, megesik a szíve a beteg gyermekén. Ő azonban az asszony három gyermekét kérte volna a szőlőért cserébe. Ebbe az asszony nem egyezett bele, tovább esedezett a szőlőért, majd nagy ijedtében elájult. Mikor magához tért, a betegen fekvő kislányára gondolt, és így kiáltott Noé uraságnak: „Ó, kegyetlen gonosz lélek! Ó, ördögök cimborája! Légy átkozott! Légy átkozott! Ó bár kővé válnál az összes szőlőddel!” És ekkor váratlan nagy szél támadt, dörgött, villámlott, majd hirtelen vad dübörgés rázta meg a hegyet. Öles lángok csaptak ki a földből, majd az egész zöldessárga szőlőhegy szürkésbarna kővé merevedett.

Izgalmas kalandok

A mára egybeépült három település: Bükkszenterzsébet, Tarnalelesz és Szentdomonkos határában érjük el a Nagy-kő tanösvényt. A környék egyetlen, páratlan szépségű bemutatóhelye mintegy 7,1 kilométer hosszan vezeti a kíváncsi túrázót, és öt állomáshelyen mutatja be a környék élővilágát. A tanösvény végén forrás várja a kirándulókat, pihenőhellyel, kis esőbeállóval. Onnan az Országos Kéktúra útvonala vezet fel a Leleszi-völgyön keresztül a Vállós-tanyáig, ahol szintén üde vizű, tiszta forráskút vize fakad. A tanya valaha az Egercsehiben székelő Beniczky gróf uradalmának része volt, vadászatai alkalmával használta az épületet. Gróf Beniczky György alapozta meg a csehi szénbányát, miután birtokán 1890-ben már elkezdte a szén kitermelését, majd 1906-ban eladta a bányászati jogot az 1990-ig üzemelt Egercsehi Kőszénbánya Rt.-nek. A család Egercsehiben ma is álló kastélya 1830-ban épült. Jelentős birtoka révén (Egercsehi, Bükkszenterzsébet, Tarnalelesz, Szúcs, Bekölce, Mikófalva) az erdők kezelésében és a vadászatban is jelentős szerepet töltött be a család, jól kezelt erdeikben számos óriási méretű fa élt. Néhány haldokló famatuzsálem most is látható Szúcs község határában.

Történelmi emlékek

A Leleszi-völgytől a Domonkosi-völgyet érintve juthatunk el a környék legmagasabb pontjára, az 541 méter tengerszint feletti magasságú Ökör-hegyre. Valamikor az ormán vezetett a kék turistajelzés, ma már csak az oldalán megy keresztül. Környezetében másik nyolc csúcs is található (pl.: Vajdavár, Köbölvár), melyek 500 méter feletti magassággal és gyönyörű kilátással emelkednek ki a tájból.

Arló-Járdánházáról már a Borsodi-dombságba lépünk át. A Keserű- és Gyepes-völgyekben a Szilvásváradi Erdészet kezelésében két turistaház fogadja a vendégeket. Az innen induló túrázók nevét a Dobornyapusztai őrbódénál felírják, hogy ha véletlenül elvesznének, keresésükre indulhassanak. Járdánháza határában áll a IV. Béla-emlékkápolna. A hagyomány szerint itt pihent meg a vesztett muhi csata után a tatárok elől menekülő királyunk.

Kissikátor nevezetessége a 13. századi, ősi alapokon álló körtemplom. Az utókornak fennmaradt egy kalapált, ezüst keresztelőmedence, fülén 1312-es évszámmal, mely jelenleg is a templomban található.

Ez arra utal, hogy valóban Árpád-kori alapokon épült, azaz egyike az ebből a korból fennmaradt kevés kör alaprajzú templomnak, csúcsán nyolcszögletes, hagymakupolás huszártoronnyal.

Érdemes felfedezni hazánk eme kevésbé ismert vidékét, amely természeti értékekben gazdag, változatos növény- és állatvilágával, izgalmas sziklaképződményekkel szeldelt meredek oldalaival és csodás panorámájával várja a túrázni vágyó látogatókat.

A turistákat is várja a Pétervásárai Erdészet Szalajka-háza

Ficzere Mónika, Antal József, Beniczki János

EGERERDŐ Zrt. Pétervásárai Erdészet

Fotók: Beniczki János, Ficzere Mónika,

Kovács Máté, Pintér István

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Menedék és újrakezdés

Másfél évtizede segítséget nyújtottunk a Talpalatnyi zöld Hollós Lászlóval ismeretterjesztő műsorhoz. A Kis-Sárréttel foglalkozó fejezetnek végül a Megtartó sárrét címet adtuk, majd a Menedék és újrakezdés alcímet is hozzáragasztottuk.

Megkerüli Hubertlakot

Bakonybéltől nem messze, a Magas-Bakony rengetegén át halad a Bakonyerdő Zrt. Hubertlaki Tanösvénye. Kalandos túra végigjárni, miközben sok érdekes információval gazdagodhatunk a térség élővilágáról, az erdőgazdálkodásról, és megcsodálhatjuk a környék gyöngyszemét, a bakonyi Gyilkos-tavat is.

30 év története

A fél évszázados jubileum apropóján igényes megjelenésű, a teljes időszak történetét átfogó kiadványt adott ki az év végén a Zalaerdő Erdészeti Zrt. A könyv részletezi az elmúlt évtizedek eredményeit, nehézségeit, bemutatja az öt erdészet tevékenységét és munkatársait.

Mit játszik az Ökocsiga?

Egy természetszerető óvónő és egy fáért rajongó, ügyes kezű ezermester találkozásából és színes ötleteikből született az Ökocsiga játszóház. A fantáziadús családi vállalkozást legegyszerűbben talán természet-, gyerek- és állatbarát tevékenységként lehetne bemutatni.

Hogy visszaálljon az eredeti állapot

A Peszéri-erdő a Duna-Tisza köze fajokban leggazdagabb erdeje, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület.

Jó úton vagyunk

Tavaly Kiss Lászlót választották az Országos Erdészeti Egyesület elnökének. A hazai erdésztársadalom egyik tapasztalt alakjával a magyar erdészet és a magyar erdők jövőjéről beszélgettünk.

Valóságos főszereplők

Hajdanán az emberek szíve együtt lüktetett a természettel. Bár nem voltak tudósok vagy zsenik, jól ismerték a természet törvényeit. Olvastak a csillagok állásából, követték az állatok rejtett ösvényeit, és alaposan megfigyelték a növények törékenységét. S hogy mindez nem csak mese, arra Fekete István, korunk egyik legkiemelkedőbb írójának életműve a bizonyíték.

A precíziós gazdálkodást kutatják a Széchenyi István Egyetem óvári karán

A győri Széchenyi István Egyetem hagyományosan rendkívül erős gyökerekkel rendelkezik a műszaki és informatikai tudományok terén, s erre építve valósít meg a mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar egy olyan projektet, amelynek középpontjában a precíziós gazdálkodás áll.

London nyaralni hívja a briteket

A koronavírus-járvány átírja a turizmust. A kozmopolita világváros, London most a belföldi turizmusra épít. A "Let's Do London" elnevezésű kampányra 6 millió fontot költenek.

Ahol hisznek a boldog állattartásban

Lassúság. Lelassulás. Lassítás. Mindenkinek mást jelentenek e szavak. Van, aki egyfajta figyelmeztetésnek, jelnek tekinti az élettől, hogy ideje visszavenni tempót, és a folytonos sietség, kapkodás, a munkák, a tárgyak, az élmények halmozása helyett megélni a mindennapok apró örömeit. Akár az állattartásban is.