Csapdaszegély cserebogarak ellen

Elszaporodásuk okának elsősorban a száraz, meleg nyarakat feltételezik. Most két, a nyár folyamán károsító faj távol tartására ajánlunk megoldást.

A zöld és rezes cserebogár kártétele régóta ismert. Az 1880-as évek végén veszedelmes szőlőkártevőnek tartották különösen a zöld cserebogarat, mert a nagy egyedszámban repülő bogarak a szőlő lombján táplálkoztak. A szőlő levéllemezét rágják, csupán a vastagabb levélereket hagyják meg.

Elterjedésük elsősorban homoktalajhoz kötött, így a Duna-Tisza-közén, Pest megye déli részén, Bács-Kiskun, Csongrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben jellemzők. A Dunántúlon Fejér és főleg Tolna megye laza lösztalajain is előfordulnak, elsősorban a zöld cserebogár.

Szép bogarak

A zöld cserebogár fémesen zöld színű, kifejezetten szép állat, 12-17 milliméter hosszú és 7-10 milliméter széles, háta domború. A rezes cserebogár (Anomala dubia) kisebb, szárnyfedői sárgásbarnák, fémeszöld színnel kevertek, sokszor egészen zöldesek. A bogár 12-15 milliméter hosszú, 6-7 milliméter széles, nyakpajzsa és feje fémeszöld. Sokszor, különösen gyümölcslombon a két faj együtt károsít.

Szőlőkben egy-egy tőkét rágnak tarra, de gyümölcsösben súlyosabb a kártételük. Nemcsak lombfogyasztók, az érő őszibarack gyümölcsét is megrágják. Nagy, 20-30 milliméteres sebet ejtenek rajta, ami elsősorban minőségi kártétel, a termést eladhatatlanná teszi. Vegyszeres védekezés szinte lehetetlen, hiszen a betakarítás folyamatos. A termesztők részéről fölmerült az igény, hogy olyan környezetkímélő védekezést dolgozzunk ki a kártevők ellen, ami lehetővé teszi az érett őszibarack folyamatos betakarítását, ne kelljen azt rovarölő szeres kezelés miatt megszakítani, és a cserebogarak kártételét olyan alacsony szintre csökkenti, ami már nem okoz gazdasági kárt.

Tömeges csapdázás

Elsődleges véleményünk szerint a zöld és a rezes cserebogár esetében mind a két feltétel teljesült. Elképzelésünk megvalósításának módjára két helyen állítottunk be megfigyeléseket, egyrészt fiatal meggytelepítésben Csengelén, másrészt termő őszibarackban Zákányszéken.

Mindkét kísérleti helyen a feromont tartalmazó kapszulával ellátott Csalomon^® VARb3 csapdákat hálóban helyeztük ki, a kétéves meggyültetvényben 18 × 15 méterre, 1,5-2 méter magasságban. A fogott bogarak száma aránylag alacsony volt, összesen 288, a két faj közül 99,6% zöld cserebogár, és csak 0,4% rezes cserebogár.

Összesen 1,4 hektáron helyeztünk ki csapdákat egymástól 15-20 méterre. Összesen 3754 egyedet fogtunk, 57,3% a zöld cserebogár és 42,7% a rezes cserebogár.

Az eredmény meglepő volt, mert mindkét helyen a csapdaháló külső két sora fogta a legtöbb cserebogarat, a belső csapdák kevesebbet. Zákányszéken összesen 3463 egyed volt a csapdák szélső két sorában, a belső két sorban 291, összesen 3754. A károsított gyümölcsök aránya 5%-nál nem volt magasabb.

Így a védőszegélyben elhelyezett csapdák a berepülő imágókat fogják (a csapda csalogatóanyaga szintetikus szexferomon, tehát feltétlenül számolnunk kell a természetes populáció nőstényeivel).

A berepülő bogarak ellen a következő évben már csak a gyümölcsös szélén helyeztünk el csapdákat, úgy, hogy mindig az érő őszibarack gyümölcsét védtük. A gyümölcsös közepére kontrollként tettünk ki néhány csapdát, azt vizsgálva, hogy a bogarak milyen mértékben repülnek át a védővonalon. A kísérlet ideje alatt kapott eredményeket az 1. és 2. táblázat tartalmazza. Azonos gyümölcsösben 2003-ban már a szegélysorokban rutinszerűen elhelyezett csapdák fogása is nagy egyedszámú volt.

Rajzásvizsgálat

2001-ben Gloria Red fajtájú termő őszibarack-ültetvényben helyeztünk ki öt csapdát, hogy meghatározzuk a két faj rajzási idejét. A csapdák akkor is a fákon maradtak, amikor a szüret megtörtént. Az eredményeket az 1. ábra mutatja. A zöld és a rezes cserebogár is hosszú ideig rajzik, hat hétig jelentős a fogási szám, majd a rajzás végén alacsonyabb (10 nap alatt 5-2 bogár) volt a fogás.

A csapdákban lévő csalogatóanyag hosszú ideig (5-6 hétig is) hatékony, így ha az egyik őszibarack szüretét befejeztük, akkor a csapdákat áthelyezhetjük a következő gyümölcsösbe, használatuk tehát gazdaságosabb. Számításaink szerint egy hektár gyümölcsösbe 35 csapdát kell elhelyezni a szélső sorokban, legalább 10 nappal a gyümölcs érése előtt.

Meg kell jegyeznünk, hogy az utóbbi években az Alföld egyes részein váratlanul tömegesen fölszaporodott egy harmadik, közeli rokon cserebogárfaj, a kunsági zöld cserebogár (Anomala solida) is. Ennek tulajdonságai, kártétele igen hasonló a zöld cserebogáréhoz. Még nem bizonyított, hogy a gyümölcsön is hasonló rágást okoz-e.

A faj megjelenése egyelőre Kecskemét környékéről bizonyított. A kunsági zöld cserebogár csalogatására is rendelkezésre áll feromoncsalétek, sőt, ha a zöld/rezes és a kunsági zöld cserebogarak csalétkeit egyazon csapdába helyezzük, mindhárom fajt egyaránt hatékonyan foghatjuk be.