Back to top

„Bárányok közt nőttem föl” - Egy fiatal gazda Nagykállóból

Van, akinek a szakmája, hivatása már a születése pillanatában eldöntetett. Így volt ez a nagykállói Vass Tamással is, aki juhászdinasztia tagjaként mi mással foglalkozhatna, mint juhászattal. Ezt azonban nem teherként éli meg, természetes módon nőtt bele a hivatásba.

Ide vagy a képre kattintva tekintheti meg fotógalériánkat.

Mára pedig édesapja juhászata mellé, a Fiatal Gazda Pályázaton nyert összeg segítségével, illetve a nagyapai örökségből megteremtette a saját gazdaságát.

Vass Tamás 5 éve főállású gazdálkodó, azonban egész életét a családi gazdaságban élte le.

Mindkét nagyapja juhász volt, és a szülei is 32 éve foglalkoznak juhászattal, így a bárányok közt felnőtt fiatalember számára nem is volt kétséges, hogy ezt az utat választja.

Középiskolás korában, a nyíregyházi iskolájában a tanárok is tisztában voltak azzal, hogy Tamás a betakarítási időszakban legalább egy hetet hiányzik majd – amit elfogadtak, hiszen ismerték a körülményeit. Ugyancsak Nyíregyházára járt főiskolára, kétéves mezőgazdasági mérnökképzésen vett részt. Mint mondja, ez a rövid, de tömör levelezőn elvégzett képzés azért volt jó, mert maradt ideje elvégezni a családi gazdaság feladatait.

A Fiatal Gazda Pályázaton elnyert támogatásnak köszönhetően 2015-ben elindíthatta egyéni vállalkozását.

– A nagyapámtól örökölt földhöz vásároltam még területet, így ma 70 hektár földem és 250 juhom van. Az örökölt tanyám a szüleimé mellett van, ezért adja magát, hogy a két állományt együtt kezeljük, tehát összesen 350 juh és 150 hektár föld az, amit a két gazdaságban az édesapámmal gondozunk – mondja Vass Tamás.

A nagykállói család gazdálkodási története egyébként is érdekes. 2004 és 2006 között a szülőknek még 1200 egyedet számláló juhászata volt, emellett növénytermesztéssel foglalkoztak és 2 kombájnnal szolgáltatást is végeztek. Szerencséjükhöz tartozik, hogy annak idején sikerült kibővíteni a már említett nagyapától örökölt tanyát a szomszéd terület megvásárlásával. Bár a két porta között megvan a kerítés, mégis egy egységet alkot: az egyiken vannak a karámok az állatok számára, a másikon pedig a gépszín. Azonban miután 2007-ben nem találtak alkalmazottat, felszámolták az állattartó gazdaságot. Összesen két állatot hagytak meg fűnyírónak. Aztán persze a rendes gazda föltette magának a kérdést: hogy néz ki a tanya jószág nélkül?

Így jött a két juh mellé még öt, majd húsz, végül 40, ami mellé már alkalmaznia kellett egy juhászt is.

A jerkéket állományszaporítási szándékkal meghagyták, ennek köszönhetően a szülők kis nyája most 100 anyajuhot számol.

Azóta hogy Tamás is önálló gazdálkodó lett, a könyvelői feladatokat apa és fia gazdaságában is az édesanya látja el, aki a család, a családi gazdaság kedvéért otthagyta a pedagógusi pályát.

– Húshasznú bárány-előállítással foglalkozom. A nagy részét élőállatként az olasz piacra értékesítjük, igyekszünk a legjobb áron eladni az állatot.

A takarmányozást teljes mértékben magunknak termeljük. Saját földön legeltetünk, illetve lucernát, gyepszénát, abraknak rozst termelünk. Egyedül a báránytápot vásároljuk. Mindezeken felül termelünk még kukoricát is, amit viszont értékesítünk – meséli Vass Tamás.

Az állomány főként Landschaf merinó és Lacaune, illetve Landschaf merinó és Suffolk keresztezéséből tevődik össze.

A Landschaf anya, Suffolk apa keresztezést azért választották, mert így hatalmas, és napi 400 g súlygyarapodású bárányok születnek, miközben kiküszöbölik a Suffolk „hibáit”, mint az alacsony ellési mutatót és a csontos bárányok születését. A tisztavérű állomány szerinte sok nehézséget okozhat.

– Ellenállóbb a bárány, ha több fajta, és a gazdaság szempontjából az a legolcsóbb, ha minél távolabb van a tanyától – állítja Tamás.

Vagyis olyan állományt tart, amelyet nyugodtan kihajthatnak a legelőre.

Gazdaságában a jerkebárányok 15-20 százalékát meghagyja fiatalításra és fejlesztésre, ezért csak kost vásárol. A mostani – természetesen törzskönyvezett – kos tavaly nyáron érkezett Mosonmagyaróvárról. Az anyajuhokat a báránnyal vagy inkább bárányokkal – állományában igen gyakori a hármas ikerszülés is – 3-4 napig a „szülőszobában” tartja, így minimalizálni tudta az egyébként a legtöbb veszteséget okozó, az ellés közbeni balesetből származó elhullást. Ebben a szezonban mindössze két állatot veszített. Az elletőbox után 3-4 nemrég világra jött állatot egy „bölcsődébe” tesz át, majd 12-15 egyed kerül az „óvodába” és csak ezután kerülnek a jerkék és a bárányok a nyájba.

Az akolban 150 állat van egy térben, akikről összesen hat fő gondoskodik, az etetés azonban még így is nehéz munka.

Nyáron az állatokat hajnalban hajtják ki a legelőre. Vass Tamás szerint a klímaváltozást az állatok is érzik, ezért nappali pihenőhelyüket a kert végében húzódó erdősávban alakították ki, így a nyáj a hőséget fák alatt hűsölve, villanypásztorok között vészeli át, majd ahogy a meleg csökken, délután öt órától az állatok ismét a legelőn vannak napnyugtáig.

Nagy fejtörést okozott Tamásnak, hogy belevágjon-e a Fiatal Gazda Pályázatba, ugyanis a nevezés feltételei között szerepelt, hogy a gazda legkésőbb a harmadik évtől főállású vállalkozó legyen, így a pályázati összeg egy részét a járulékokban vissza kell fizetni az államnak.

– Nekem jól jött a kamatmentes hitelnek is felfogható támogatás, hiszen a tanyát és a földet is örököltem, de ha valakinek mindezt a nulláról kell felépítenie, nem tudom érdemes-e belekezdenie.

Öt év hosszú idő, sokáig tartó elköteleződés. Nekem mondjuk ez nem okozott gondot, mivel a bárányok között nőttem fel. De másokban megkérdőjeleződhet, hogy elegendő affinitással és elhivatottsággal rendelkeznek – fogalmaz a gazda. Az örökölt föld mellé Tamásnak az állami földértékesítéskor a közelben sikerült még a meglévő területeihez 8 hektár szántót és 5 hektár legelőt is vásárolnia.

Tamás azonban nem csak a fiataloknak szóló pályázati lehetőséget használta ki. 2016-ban eredményesen indult az „állattartó telepek korszerűsítése” pályázaton is.

Ahogy mondja, maga a beszerzés 2018-ban valósult meg, a takarmány-előállításhoz fűkaszát és rendképző eszközöket is vásárolt.

Így a két összhangban élő gazdaságban van 2 kombájn, 4 traktor, 3 rakodógép és más szükséges munkagépek.

– A beruházás összértéke 7 780 000 forint volt. Ennek az összegnek az 50 százalékával, vagyis 3 890 000 forint támogatással egy Krone ActiveMow R240 fűkaszát és egy Krone Swadro Ts620 Twin típusú rendképző eszközt vásároltam. Ezek a gépek nagyobb teljesítményűek az előzőeknél, emellett jóval korszerűbbek, így főként időt spórolok velük, ráadásul kényelmesebb a munka is – vallja Vass Tamás.

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészettörténeti mérföldkő

Az 1920. évi trianoni békediktátum kapcsán az erdészeti szakemberek többségének a példa nélküli területelcsatolások jutnak elsőként az eszébe. Az erdőterület mintegy 85%-át elvesztettük, egyebek között az erdővel borított teljes Kárpát-hegykoszorút a Dévényi-szorostól a Kazán-szorosig.

A hulladék nem probléma, hanem lehetőség

A mezőgazdasági fóliahulladék feldolgozásának teljes folyamatát ismertették az érdeklődőkkel július 29-én, a Green Technológia Kft. szakmai napján. A herendi Majolika Parkban egy gyár- és laborlátogatás keretében rávilágítottak a szervezők arra, hogy a hulladék nem szemét, hanem lehetőségként kell tekinteni rá környezetünk megóvásában.

Megjelentek az idei LIFE pályázati felhívások

Közzétette a 2021. évi LIFE pályázati felhívásokat az Európai Bizottság Klíma-, Infrastruktúra- és Környezetügyi Végrehajtó Ügynöksége. Az új LIFE program néhány változást is hoz az eddigiekhez képest.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

Videósorozattal is segíti a NAK a pályázati források sikeres lehívását

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara videósorozatot indított, amely a Vidékfejlesztési Program pályázati lehetőségeit mutatja be. A tájékoztatók sok tízezer gazdálkodónak segítenek abban, hogy sikeresen hozzájussanak a jelentős mértékű forrásokhoz.

Idén előbb kezdődött a dinnyeszezon

Fogyasszunk a nyáron minél több magyar dinnyét, mert így a magyar családok megélhetését és a magyar gazdaságot is támogatjuk – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a közösségi oldalára feltöltött videóban.

Átadták a megújult Ivánka szállót

Fontos célkitűzés, hogy a hazai erdők a társadalom számára színvonalas, egészséges kikapcsolódási lehetőséget biztosítsanak, valamint ellássák a klímavédelmi és egyéb hagyományos funkcióikat - emelte ki az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára szerdán Arlón, ahol átadták a megújult Ivánka szállót.

Elvesznek a marhák alkalmazkodásához szükséges genetikai információk

A szarvasmarhákat vizsgálva amerikai kutatók bizonyítékokat találtak rá, hogy a különböző környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodóképességüket vesztik el a jószágok. Ennek oka, hogy az állattartók számára nem áll rendelkezésre a tenyésztésnél hasznos genetikai információ, melyből kiderülhet, képes-e például a nagy tengerszint feletti magassághoz alkalmazkodni egy adott jószág.

Népszerű réspiaci termék - Cukkinivirág

A cukkinivirág remek hiánypótló termék, fogalmazott Claudio Peiro­ne, az olaszországi Villanova Mon­dovìban (Cuneo megye) működő családi vállalkozás vezetője. A száz éve alapított családi vállalkozás elsősorban alma és körte termesztésére szakosodott, de nyaranta cuk­kinivirágot is értékesítenek.

Többletforrásban részesülnek az állattartók

A magas takarmányárak okozta rendkívüli gazdasági helyzetre tekintettel az Agrárminisztérium kezdeményezésére a kormány 4,4 milliárd forint többletforrást biztosít az állattartók számára – közölte Nagy István tárcavezető.