A közös agrárpolitika (KAP) átmeneti szabályairól folyó tárgyalásaik során a két EU társjogalkotó megállapodott egy ideiglenes rendszerről, amely lehetővé teszi az uniós mezőgazdasági támogatások kifizetését két évig akkor is, ha nincs megállapodás a 2020 utáni KAP-reformról.
Ugyanakkor az EU végrehajtó szerve egyéves átmeneti időszakot erőltet a jelenlegi és a következő KAP-program közötti szakadék áthidalására.
„A Bizottság megnehezíti az életünket” – mondta a tárgyalásokban részt vevő diplomáciai forrás az EURACTIV-nak.
A Bizottság nem nyitott a kérdés megvitatására, és az, hogy nem hajlandó meghallgatni a különböző érveket, frusztrálja a tárgyalókat.
A forrás hozzátette, hogy a Bizottság szakértői megtagadták a Parlament előadójától és az EU minisztereitől a technikai támogatást annak felmérése érdekében, hogy a kétéves időszak milyen gyakorlati következményekkel járna.
„Mi mentünk előre, és nélkülük csináltuk” – magyarázta a forrás.
A Bizottságnak, mint a jogalkotásban kezdeményezési hatáskörrel rendelkező szervezetnek az intézményközi tárgyalások során közvetítő szerepe van a Tanács és a Parlament között – az EU zsargonjában ezt harmadik oldalként ismerik.
A végső döntést azonban a két társjogalkotó hozza meg.
A dokumentáció előadója, Elsi Katainen finn európai parlamenti képviselő azt mondta az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságában (COMAGRI) lévő kollégáinak, hogy a Bizottság nem volt képes állást foglalni a kétéves átmenet szükségességéről, „az jogalkotók együttes döntése ellenére”.
Hangsúlyozta, hogy a Bizottságnak meg kell értenie, hogy a KAP reformja nem lesz készen megfelelő időben, és ezért az egyéves átmeneti időszak nem elegendő ahhoz, hogy a tagállami közigazgatások megfelelően felkészüljenek.
Hasonlóképpen, Paolo De Castro szocialista képviselő is azt sürgette, hogy Katainen tartsa fenn a Parlament kétéves megközelítését, mivel lehetetlen egy rövidebb ideig tartó ideiglenes rendszer kialakítása.
Katainen szerint a jelenlegi program hat hónapon belül véget ér, és a társjogalkotóknak átmeneti intézkedéseket kell hozniuk az európai mezőgazdasági ágazat jogbiztonságának biztosítása érdekében.
Úgy véli, hogy „reális” lehet a „tartalmi megegyezés” a horvát elnökséggel a következő, június 30-i háromoldalú egyeztetés során.
A közös agrárpolitikára vonatkozó átmeneti szabályokról szóló megállapodás megkötése a horvátok számára a legfontosabb prioritás, annak érdekében, hogy az európai mezőgazdasági menetrendben érdemi eredményt érjenek el, még mielőtt az első uniós rotációs elnökségük a hónap végén véget ér.
Magyar álláspont
A tagállamok többsége és a társjogalkotó Európai Parlament számára is nyilvánvaló, hogy nincs reális esély az új Közös Agrárpolitika 2022-es elindulására. Az Európai Bizottság azonban a Zöld Megállapodásban előírt teljesíthetetlen környezet- és klímavédelmi célok mielőbbi gazdákra erőltetése miatt blokkolni akarja, hogy olyan szabályozás kerüljön elfogadásra, amely két év átmeneti időszak után csak 2023-ra irányozná elő az új Közös Agrárpolitika hatálybalépését – mondta el az MTI-nek Nagy István agrárminiszter.
