0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 19.

A lovak is stresszelnek

A stresszelmélet megalkotása Selye János (1907-1982) nevéhez fűződik, aki az 1930-as évektől foglalkozott e jelenség kutatásával. Az 1960-70-es évektől a stresszt „menedzserbetegségként” emlegették, ám napjainkra kiderült, hogy bárkit érinthet, még a gyermekeket és az állatokat is. Ez utóbbi olyan ősi mechanizmus, amely lovaink őseinél is, azaz már 60-65 millió évvel ezelőtt megtalálható volt.

Mi is a stressz valójában? A stressz szellemi, fizikai, érzelmi állapotok összessége, amelynek kiváltó tényezője a nyugtalanság és a feszültség. Bizonyos mértékig normális jelenség, hiszen elősegíti a környezethez történő alkalmazkodást, szerepet játszik a veszély felismerésénél, a döntések meghozatalánál, a tanulási folyamatokban, és nem utolsósorban a versenyeknél is. Azonban a tartósan fennálló stresszhelyzetben olyan élettani változások következnek be, amelyek károsítják az egészséget, hosszabb-rövidebb távon pedig különböző betegségek kialakulásához vezet.

A lovak a stresszhelyzetekre különböző módon reagálnak. A hidegvérű állatok nyugodtabbak, míg az érzékenyebb idegrendszerű lófajták (pl.: arab, angol telivér) a stresszorokra bizonyos esetekben úgy reagálnak, hogy olyan pánikhelyzetet teremtenek, amelyben sem a ló, sem lovasa nincs biztonságban.

Hosszan tartó, ismétlődő stressz általában azoknál az állatoknál jelentkezik, amelyek élethelyzetükből adódóan szinte folyamatos terhelésnek vannak kitéve (sport- és versenylovak, rendőrlovak).

Hosszan tartó krónikus stresszhatás következtében csökken az állat azon képessége, hogy a különböző hatásokhoz adaptálódni tudjon, így különféle betegségek (pl.: gyomorfekély, allergia, kólika) kialakulására is hajlamosabb lesz. Kutatási eredmények támasztják alá, hogy sportlovak mintegy 58-60 százaléka, a verseny telivérek, illetve az ügetőlovak 70-94 százaléka szenved gyomorfekélyben a szinte folyamatosan fennálló stresszhatás miatt. Az állatok viselkedése is eltérő lehet: agresszívvé válnak, vagy akár apátiába is süllyedhetnek. Azok a példányok, amelyek kevésbé fojtják el érzelmeiket, hatékonyabban tudják kezelni és levezetni az őket ért stresszhatást.

Azoknál az állatoknál, amelyeknél gondot okoz a belső feszültség levezetése, krónikus stresszállapot jöhet létre, amely a későbbiek folyamán betegségekhez és sztereotip viselkedések kialakulásához vezethet.

A természetben élő lovakat ugyanúgy érik stresszhatások, mint istállózott kedvenceinket. Szabad körülmények között a lovak háremekben élnek, melynek élén a vezérmén áll. Feladata a kancák és a csikók védelme, a háremcsapat összetartása. Ezért a mén szinte folyamatosan nagy stressznek van kitéve, mert kancáira az 5-6 éves fiatal, ivarérett mének – más néven az agglegények – is igényt tartanak. Az agglegényekkel folytatott csatákban pedig a háremcsődör akár pár óra leforgása alatt elvesztheti háremét. A háremcsapaton belül a másfél év körüli ivarérett méncsikók is hosszabb ideig tartó stresszhelyzeteknek vannak kitéve, mert szüleiknek újabb és újabb egyedeket kell felnevelniük, így őket le kell választaniuk magukról.

A szülők és utódaik között ellentét alakul ki, hiszen az érdekeik már nem egyeznek. A fiatal példányt a csoport kirekeszti, nem engedi a hárem közelébe.

A vezérmén addig rúgja, harapja őt, amíg a fiatal mén el nem hagyja a csapatot. Ez azonban csak akkor következik be, mikor a fiatal csődör már képes önálló életet élni. A kancák között is fellángolhatnak dominanciaharcok abban az esetben, amikor háremüket elhagyják, és egy új csapathoz csatlakoznak, vagy ha a háremhez új kanca csatlakozik. Az ellés mind a kanca, mind az újszülött csikó részéről szintén stressz­hatással járó folyamat, hiszen a csikónak fél órán belül fel kell állnia.

Ameddig ez nem következik be, addig mindketten fokozottabban vannak kitéve a ragadozók támadásainak és könnyen prédává válhatnak.

A táplálék hiánya szintén stresszfaktort jelent a szabad természetben élő lovak számára. Számukra folyamatos stresszort jelent az állandó parazitáltság is.

Az istállózott lovainknál stresszre utaló jelek az alábbiak lehetnek:

– tartós hasmenés;

– kaparás;

– kólika bizonyos formái;

– bőrbántalmak;

– kondícióromlás;

– gyomorfekély;

– megváltozott viselkedés (agresszió, apátia);

– sztereotip viselkedés (karórágás, levegőnyelés, szitálás);

– ellenszegülés (megtorpanás, elrohanás, elragadás, ágaskodás, bakolás);

– verseny telivér a startgépbe nem hajlandó beállni, a jártató ringből nem hajlandó a versenypályára kimenni;

– az állat folyamatosan megtagadja a munkát;

– a ló munkaképessége, valamint versenyteljesítménye romlik.

Melyek azok a tényezők, amelyek a stresszt kiválthatják?

• Társak hiánya: A lovak társas lények, így rájuk az egyedüllét frusztráltságot okoz. Csak akkor érzik biztonságban magukat, ha a csapaton belül felállított hierarchia-rangsorban meghatározott, állandó helyük van. Amennyiben egy csikót születése után elszakítunk anyjától és egyedül, társak nélkül neveljük, nem tanulja meg azt, hogy hogyan alakítsa ki társaival, illetve az emberrel való kapcsolatát, amely szintén hosszú ideig fennálló stresszhatást vált ki a fiatal példányból.

• Az állatok folyamatos cserélődése: Állandó feszültségforrást eredményez, ha az állatok gyakorta cserélődnek, és így karámozáskor mindig más-más példányok kerülnek össze. Ebben az esetben nem tudják rangpozíciójukat kialakítani, amely szintén stresszhez vezet a későbbiekben.

• Zsúfolt karámozás: Életterük csökkenése szintén stresszor az állatok számára. Amennyiben a karám villanypásztorral körülkerített, tisztában kell lennünk azzal, hogy a villanypásztort az állatok 1-2 méteres körzetben nem közelítik meg. Ezért jelentősen csökken az állat rendelkezésére álló terület, tehát csökken az állat egyedi élettere, amely szintén konfliktusokhoz vezethet. A baleset veszélye is fennállhat abban az esetben, ha a verekedés elől menekülő példány a villanypásztorhoz ér, és elhúzva azt, sérüléseket okoz magának, esetlegesen szabadra került társainak is.

• Mozgáshiány: A ló mozgásra született. Ez a stresszfaktor egyaránt sújthatja mind a hobbi, mind a versenylovakat. Sok esetben a versenylovak csupán napi egy órára, csak a trenírozás idejére kerülnek ki az istállóból, és a nap többi 23 óráját a négy fal között, a bokszban töltik. Nem jobb a helyzet télen, a hobbi lovak esetében sem.

Amennyiben nincs megfelelő karám (pl: felfagy a talaj), pályavilágítás vagy fedett lovarda, akkor sok esetben ezek az állatok csak hétvégén szabadulnak ki bokszaikból.

A mozgáshiány az állat esetében túlzott energiatöbbletet okoz, valamint olyan sztereotip viselkedések kialakulásához vezet, amelyek a későbbiek folyamán gyakran visszafordíthatatlanok. Ilyen sztereotip viselkedés például a szitálás. Bár a bokszban lehetőség van szitálást „gátló” rács felszerelésére, azonban ezzel a megoldással az állat életterét csökkentjük. Használata újabb stresszhatást vált ki az állatnál, és a rács mögött tovább folytatódhat ez a sztereotip viselkedéssorozat.

• Takarmányozás, táplálkozás: Kutatók megfigyelései alapján a szabad természetben élő lovak válogatva legelnek, és a nap 24 órájából 16 órát táplálkozással töltenek, melyek több, rövidebb és hosszabb periódusokra oszlanak. A periódusok megoszlása függ az évszaktól, az időjárástól, a rendelkezésre álló takarmány mennyiségétől. Az evolúció során ezen állatok emésztőtraktusa úgy alakult ki, hogy a takarmányt kis adagokban, azonban hosszú időn keresztül vegye fel. Napjainkban állatainkat bár tápanyagigényüknek megfelelően, de gyorsan emészthető koncentrált takarmányokkal etetjük, ezért éhségérzetüket nem mulasztjuk el.

Ezek az állatok igénylik a nagy rosttartalmú szálastakarmányokat is.

Ezen okból istállózott lovaink naponta így csak 6-8 órát töltenek evéssel. Kutatási eredmények bizonyították, hogy amennyiben állatainkat pellettel takarmányozzuk, akkor az evési időtartamot további 0,5-1 órával csökkentjük. Mivel csökken az etetési idő, az állat unatkozni kezd, stresszes lesz, amely szintén sztereotip viselkedés kialakulásához vezet.

• Pihenési idő: Természetes körülmények között a táplálkozási időszakokat hosszabb vagy rövidebb pihenési időszakok követik. A lovaknál az intenzív pihenési periódus, amelyet mély alvásban töltenek, általában alig több mint egy óra hossza. Ez az időszak éjfél és hajnal közé esik. Lovaknál a teljes pihenési idő 6-8 órát ölel fel. A nappali nyugalmi időszakban a felnőtt példányok állva, vagy hason fekve pihennek. A csikók oldalt vagy hason fekve többször alszanak. A csapaton belül mindig vannak éberebb állatok, amelyek valamely nyugtalanító körülményre jelzéseket adnak. Így ez a folyamatosan bekapcsolt reakciókészség eredményezi azt, hogy az állat zajos környezetben, például a folyamatos istállón belüli ricsajban vagy rohangálásban képtelen pihenni.

Így a későbbiek folyamán a ló folyamatosan fáradt, stresszes lesz, teljesítménye csökken.

• Nem megfelelő szerszámozás: A nem megfelelő nagyságú vagy éles zabla használata, a túlhúzott heveder, a túl kicsi nyereg, a nem megfelelően felhelyezett szerszámok horzsolásokat, feltöréseket, fekélyeket ejthetnek lovainkon. Ezek mind stresszt kiváltó tényezők a ló számára, hiszen az állatot fájdalom éri, emiatt ideges lehet, munka alatt ellenszegülést válthat ki.

• Kiképzés: A szakszerűtlen, túl gyors kiképzés gyakran vált ki stresszt a lovaknál. Sok esetben a gazda nem megfelelő lovaglótudása, tudatlansága, türelmetlensége váltja ki az állatnál ezt az állapotot. Sajnos ilyenkor a lovat okolják, és durván bánnak az állattal.

Gyakran az ellenszegülések vagy támaszkodási nehézségek miatt a lovasok különböző segédeszközöket használnak, de ezek nem oldják meg a problémát.

A hosszú időn keresztül, akár éveken át megfeszített háttal lovagolt, pszichikai sérüléseket elszenvedett állatok így elhasználódnak, legrosszabb esetben teljesen használhatatlanná válnak.

• Lószállítás: A szállítás általában a lovak számára egy idegen, félelmet keltő esemény, hiszen a tág térből egy szűkebb helyre kell bemenniük. Ezért ez a feladat általában kisebb-nagyobb stresszhatást jelent számukra. A rendszeresen szállított verseny- és sportlovak egy idő után hozzászoknak a szállításhoz, azonban bizonyos stresszhatást mindig átélnek, hiszen sűrűn történnek velük hirtelen, váratlan események. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a szállítójárművön az állatok egy kényszertesthelyzetet vesznek fel, kikötött állapotban vannak, mozogni nem tudnak, izmaik feszesek, egyensúlyozniuk kell, és bár nyugodtan felmennek a szállítójárműre, egy hirtelen fékezés vagy megállás stresszhelyzetet okoz számukra.

• Fájdalom: Fájdalmat nemcsak a rossz szerszámozás, a durva bánásmód, hanem különböző betegségek, például fogproblémák, gyomorfekély, sérülések, hát- és izomfájdalmak is kiválthatnak. Ilyenkor előfordulhat, hogy az állat nem engedi magát kantározni, nyergelni, támad, ellenszegül, nem akar versenyezni.

• Csikók leválasztása: A csikók általában anyjukról hathónapos korban kerülnek leválasztásra. A fiatal állat ezt a helyzetet stresszként éli meg, főleg abban az esetben, ha egyedüliként kerül leválasztásra. Ezek után még 1-2 hét múlva is nyerítéssel keresi anyját. Amennyiben a kancát a csikóhoz közel helyezzük el, és hallja annak hangját, szintén nyerítéssel válaszol vissza. Ilyen esetben mindkét állatot hosszabb ideig tartó stresszhatásnak tesszük ki.

Láthatjuk, hogy a mindennapi stressz­hatásokkal nem csupán nekünk, embereknek, de lovainknak is együtt kell élniük. Némelyik stresszor azonban megelőzhető, némelyik megszüntethető, illetve jelentősen mérsékelhető.

A lényeg, hogy ne ártsunk az állatnak, feleslegesen ne okozzunk stresszt számára! A lovak életében fontos a társakkal való kontaktus, a mozgás szabadsága, a pihenőidő biztosítása, a zavartalan és megfelelő ivóvíz- és takarmányellátás, a legeltetés, a féregtelenítés, az immunizálás. Magas szénhidráttartalmú takarmányok helyett érdemes lassan felszívódó, az energiát nagyrészt zsírokból, olajokból fedező takarmányt adni. Kutatási eredmények bizonyítják, hogy a zsíretetés hatására csökken az állat idegessége, ingerlékenysége, nyugalmi pulzusszáma. Nagyon fontos szempont, hogy az általunk nevelt csikók a saját anyjuk mellett tanulják meg a társas viselkedés szabályait, hiszen a vadon élő fiatal lovak is anyjuktól, testvéreiktől, illetve a ménes idősebb tagjaitól sajátítják el azt, hogy csapaton belül hol helyezkednek el a hierarchiarendszerben.

Fontos, hogy az anyjától leválasztott csikónak legyen társa és elegendő helye a játékra. Legjobb, ha napközben olyan legelőn helyezzük el, ahol nincsenek kiálló szögek, drótok, egyéb baleseti források, viszont az időjárás viszontagságai elől menedéket talál, valamint mindig legyen előtte tiszta ivóvíz.

Verseny- és sportlovak tekintetében a verseny előtti szállítás és annak időtartama kritikus fontosságú a versenyteljesítmény szempontjából.

2008-ban Stull és munkatársai a 24 órás közúti szállítás okozta stresszhatásokat vizsgálták lovaknál. Arra a következtetésre jutottak, hogy a 24 órás szállítást okozó stresszhatás csökkenthető oly módon, ha az állatoknak 12 óra elteltével 12 órás pihenőidőt biztosítanak úgy, hogy a lovakat leveszik a szállítójárműről, így tehát a lovak pihenni, enni és inni tudtak. A kutatók szerint így nemcsak a versenyteljesítmények javíthatóak, hanem a fertőzéses betegségek átadásának aránya is lecsökkenthető.

Ezen kívül nagyon fontos a ló és a lovas közötti harmónia kialakítása is. A lovak érzékeny állatok, megérzik lovasuk, gazdájuk feszültségét, de nem értik, hogy pontosan mi zajlik le gazdájukban. Ilyenkor a lovas vagy a gazda akaratlanul okoz feszültséget lovának, extrém helyzetekben pedig az állat életét és egészségét is veszélyeztetheti.

Nekünk, lovakkal foglalkozó embereknek tudnunk kell azt, hogy a ló csak bizonyos mértékig tud alkalmazkodni a megváltozott környezethez, élethelyzetekhez, azon túl stresszes életet élhet, és amennyiben ez hosszabb periódust ölel fel, megbetegszik. Tehát fő feladataink közé tartozik lovaink stresszhatásainak kiváltó tényezőit feltárni, és azok okait megszüntetni.

Ne feledjük, hogy csak megfelelő bánásmóddal és odafigyeléssel tudunk nyugodt, egészséges, teljesítményre képes lovakkal dolgozni, és hosszú távon eredményeket elérni.

Magyar Csilla

Forrás: Kistermelők Lapja