Back to top

Példamutató, innovatív együttműködés - HG2020/1

A Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. vegyes gazdálkodást folytat, fő profilja az állattenyésztés. Tejelőszarvasmarha-ágazatukban 600 tehenet és azok szaporulatát tartják, míg a sertéságazatban 850 koca áll tenyésztésben, amelyek utódait nagyrészt felnevelik és hizlalják (mintegy 22 000 db/év), 4-5 ezer darabot pedig 25 kilós súlyban, malacként értékesítenek továbbtartásra.

1. kép
Az 1. képen látható 0537 számú tehén tavaly a 305 napig tartó, harmadik laktációs időszakában 18 268 kg tejet termelt, ezzel az eredménnyel 4000 kilogrammal múlta felül a 2019. évi 14 000 kilogrammos tehenenkénti éves termelést. Mindezt úgy, hogy a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt.-nél nincsenek 21. századi csúcstechnológiás körülmények: növekvő mélyalmos technológiájú istállói 1986-ban épültek.

Volt és van azonban néhány ember, köztük Bóna Szabolcs igazgató (2. kép, jobbra), valamint a szarvasmarha-tenyésztési ágazat vezetője, Németh Lajos (2. kép, balra), akik elhitték, hogy a nagy genetikai értékű szaporítóanyag, a színvonalas takarmányozás és az állatokra való odafigyelés együtt jó termelési eredményeket hozhat.

2. kép
A 2001 januárjában részleges átalakulással létrejött cég jogelődjénél, a Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szövetkezetnél holstein-fríz állomány volt, amely maradt is. 2007-ben két olyan esemény történt, amely új alapokra helyezte a tejtermelést. Bóna János, a társaság akkori vezetője részt vett a Holstein Genetika Kft. szervezte szakmai úton az Egyesült Államokban, így ellátogatott a Select Sires mesterséges termékenyítő vállalathoz, valamint néhány olyan farmra, ahol ezt a magas szintű genetikát használták.

A tanulmányútról azzal a meggyőződéssel tért haza, hogy náluk is megvalósítandó az ott látott példa, vagyis az, hogy a genetikát, a tartástechnológiát és a takarmányozást együtt fejlesztve használják ki a mai kor adta lehetőségeket, jól körvonalazott termelési céljaik érde­kében.

Ezen gondolatok hosszú távú stratégiát szültek, ebben pedig elkötelezett partnerre talált a szarvasmarha-
tenyésztési ágazat akkor frissen kinevezett és a mai napig ezt a posztot betöltő vezetőjében, Németh Lajosban. A genetikai célok eléréséhez pedig a Holstein Genetika Kft.-t választották stratégiai partnernek.

A vállalat néhány sarokszáma

A Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. vegyes gazdálkodást folytat, fő profilja az állattenyésztés. Tejelőszarvasmarha-ágazatukban 600 tehenet és azok szaporulatát tartják, míg a sertéságazatban 850 koca áll tenyésztésben, amelyek utódait nagyrészt felnevelik és hizlalják (mintegy 22 000 db/év), 4-5 ezer darabot pedig 25 kilós súlyban, malacként értékesítenek továbbtartásra.

A cég által művelt terület mintegy 1 000 hektár szántó és 160 hektár gyep. A szükséges takarmányoknak csak egy részét tudják megtermelni az állatállomány számára, ezért egy kistérségi integráció keretében szervezik a kisebb gazdálkodók tevékenységét. Beszerzik számukra az inputanyagokat (vetőmag, műtrágya, növényvédő szer) és a megtermelt terményeket felvásárolják. A tevékenység keretében közel 2 500 hektár szántóterület van a látókörükben.

A magasabb színvonalú tejtermelés biztosítására az elsődlegesen meghatározott tenyészcél az egységes állomány kialakítása volt, mert a külföldi példák szerint enélkül nagyon nehéz nagyüzemben eredményes gazdálkodást folytatni. Ennek elérésére rendszeres küllemi bírálatot vezettek be, és a WMS párosítási program bevonásával a TPI-lista elejéről kezdtek bikákat választani, ügyelve arra, hogy a homogenitás elérése érdekében 6-8 bikánál ne használjanak többet egy időben.

2010-ben a cég igazgatói posztját Bóna Szabolcs vette át.

„Bár én elsősorban növénytermesztő voltam, az előző három év alapján láttam, hogy jó eredményeket hoz a cégünk és a Holstein Genetika Kft. közötti együttműködés.

Ezért több területen is megfontoljuk a javaslataikat. 2010-től használunk az üszőkön szexált spermát, valamint az országban az elsők között kezdtük el a genomikus bikák használatát. Akkoriban Európában egyébként Magyarország élen járt e lehetőség kiaknázásában” – emlékszik vissza.

Az ágazat számára az egyik nagy kihívás a selejtezési arány csökkentésének igénye, egyben minőségibb állomány létrehozása volt. Ebben segítséget jelentett a szexált sperma használata, valamint a dr. Volman László vezetésével végzett ultrahangos szaporodásbiológiai vizsgálatok bevezetése.

3. kép
„A Holstein Genetika Kft. ma már nemcsak a szaporítóanyag-ellátásban partnere a cégnek: együttműködünk a tőgyhigiénia, a takarmányozás, a tömegtakarmány-előállítás és a borjúnevelés területén is – hangsúlyozza Alföldi László területi igazgató és tenyésztési programvezető (3. kép). Rábapordányban szívesen alkalmaznak az USA-ban már működő módszereket, vesznek részt kísérleti programokban, szakmai workshopokon.

Együttműködésünk eredménye, hogy 2009-től használják a Pregold és Uddergold Platinum nevű tőgyfertőtlenítőinket.

A tőgyegészség rendkívül kényes terület, az üzemi eredmények hosszú ideje napról napra alátámasztják termékeink használatának indokoltságát.”

Az itt dolgozó szakemberek nyitottak minden újdonságra, amiben látják a fejlődés lehetőségét: kipróbálják azokat, és saját tapasztalataik, eredményeik alapján döntenek, hogy beépítik-e a napi gyakorlatba.

A pozitívan kritikus szemléletre jó példa volt a krétázásos ivarzás-megfigyelés esete. A rábapordányiak kipróbálták, és egy évig használták a tengerentúlon széles körben elterjedt módszert. Tapasztalataik alapján végül elvetették, mert az ő mintegy hatszáz tenyészállatot számláló állományukban, ahol naponta 6-7 ivarzó egyed van, elegendő egy aktivitásmérő ivarzásjelző rendszer, valamint az istállóban történő termékenyítés sem jelent komolyabb előnyt. (A kréta a nagyobb, 1000-1500-as létszámú állományok esetén használható a legeredményesebben, amennyiben az etetőúton van nyakfogó, és a termékenyítés az istállóban elvégezhető.)

Ennél voltak sikeresebb termékkísérletek is, mint például a Drench-Mate készülék, illetve az ezzel a frissen ellett teheneknek adott speciális takarmány-kiegészítő, az YMCP használata. 2012 májusában vettek egy drencskészüléket, és kezdték használni a drencsitalt az elletés utáni anyagcserezavarok elkerülésére, illetve a dehidratáltság kezelésére. „A készülékkel kapcsolatban egy kikötésünk volt: megvesszük, ha megmutatják, hogyan kell szakszerűen használni. Ebben a helyzetben mind a tehén, mind Alföldi László »túlélését« segítette a WWS Global Training Centerben tanultak alkalmazása” – emlékszik vissza Bóna Szabolcs.

„A BlueLite Pellets nevű, különösen hőstressz ellen sikeres takarmány-kiegészítőjükről pedig annyit kell tudni, hogy a sejtszintű vízháztartás javítására használható.

Grand Champion takarmányok

Az ÁTK Kft. az általa végzett takarmányminősítések alapján minden évben „bajnokságot rendez”. A rábapordányi tömegtakarmányok évről évre a legjobb 20 között szerepelnek, lucernaszenázsuk pedig általában a legjobb 10 között végez. 2017-ben és 2019-ben az övéket választották az év lucernaszenázsának, 2018-ban pedig a tömegtakarmány-bázis elnyerte a legminőségibb takarmánynak járó Grand Champion díjat. A minőségnek több titka van: a jó alapanyag, a megfelelő adalékanyagok és tartósítók használata, a maximálisan betartott technológia és a kiváló szervezés.

Nem szokatlan, hogy Román Miklós ágazatvezető-helyettes és Alföldi László, a Holstein Genetika Kft. területi igazgatója a képen látható módon együtt ellenőrzik az állatok elé kerülő takarmányt. A CDP program számos területen folyamatos együttmunkálkodást jelent.

Az Egyesült Államokban fejlesztették ki, ahol előfordult, hogy extrém hőterhelés idején a húsmarhák a legelőn elpusztultak, mert a sejtek vízháztartása felborult. Élettani kutatások mára alátámasztották, hogy ilyenkor nem elég a vízpótlás, hanem komplex anyagok bejuttatásával kell fenntartani a vízivással együtt a takarmányfelvételt. A TechMix termékeivel az állatok megfelelően átvészelik ezeket a kritikus időszakokat. Úgy gondoltuk, hogy az olyan intenzív, és emiatt szenzitívebb állatállománynál, mint amilyenek a mi tejelő teheneink, biztosan hasznos lehet egy sejtszintű támo­gatás. Ez be is bizonyosodott: amióta használjuk a célzott takarmány-ki­egészítőket, kisebb az állataink kitettsége.”

A takarmány minőségének javítását célozták az olyan beruházások is, mint az etetőutak lefedése és a takarmányozáshoz kapcsolódó gépberuházás, amelyek tisztább, veszteségmentesebb etetési körülményeket és a receptúrát hatékonyabban betartó takarmánykeverést tettek lehetővé.

A TechMix vitamin- és ásványianyag-panelek használatát egy 2016-os amerikai tanulmányút alapozta meg. Igaz, hogy az ottani bemutatók alapján még nem döntöttek, de ekkor a Holstein Genetika Kft. ígéretet tett a termékek mellé megfelelő takarmányozási szaktanácsadás biztosítására is. 2017 januárjától Travis Bischop amerikai szaktanácsadó vezetésével elindult a CDP program (Complete Dairy Program), így a bólyi háromezres tejelő tehenészet után az országban másodikként Rábapordányban is elkezdődött az országban a napi szintű amerikai (konzultatív) felügyelet alatt történő takarmányozási és telepmenedzsment-munka.

A célok a következők voltak:

• A tehenek hasznos élettartamának, életteljesítményének növelése: átlagosan legalább 36 000 kg életteljesítmény elérése után kerüljön ki egy tehén a termelésből, az első laktációban pedig minimum 10 000 kg-os legyen a termelés.

• A kevesebb kiesés miatt kisebb legyen az üszőutánpótlási szükséglet, ezáltal lehetőség nyíljon vemhes üszők értékesítésére.

A szaktanácsadással támogatott takarmányozás eredményeként Rábapordányban az üszők azóta elérték a 11 000 kg fölötti első laktációs teljesítményt, hosszabbodott a tehenek termelési ideje és magasabb teljesítményre is képesek. A napi fejési átlag 35-36-ról hónapok alatt 38-39, illetve mára 42-43 kilogrammra nőtt!

2017 óta a cég a szaporodásbiológiát, a genomvizsgálatot és a takarmányozást egy koncepció keretében kezeli. A spontán és a hormonprogram irányította ivarzás egyaránt jelen van a technológiában.

„Az induló teheneknél az ellést követően rostgazdag takarmányt biztosítunk – hangsúlyozza Bóna Szabolcs –, így növekszik a szárazanyag-felvétel.

A tejmennyiség nem hirtelen ugrik meg, és a laktációs időszak alatt kiegyenlítettebb, perzisztensebb lesz a napi teljesítmény. Emellett kevesebb a termelésből kieső egyed.”

A szarvasmarha-ágazat számokban

A Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. tejelőszarvasmarha-állományának 600 tehenéből ott jártunkkor 523 tehenet fejtek. Az aznap értékesített tej mennyisége 21 520 kg volt. A fejést 2 × 18 állásos BouMatic paralel fejőházban végzik. Köszönhetően a szexált sperma alkalmazásának, 69 nő- és 11 hímivarú itatásos borjú volt az állományban, utóbbiakon minél előbb túl akarnak adni. A cég Dörben található növendékmarha-telepén összesen 532 egyedet láttunk, közülük 13,5 hónapos és 400 kg fölötti, termékenyítés alatt álló egyed 87, elbírált vemhes üsző pedig 166 volt. A növendékek közül a megfelelő utánpótlás biztosí­tása után várhatóan 50-70 üszőt értékesítenek.

Az ágazat dolgozói létszáma mindösszesen 29 fő. Az állatorvos hangsúlyozta, hogy „tulajdonképpen nincsen sok dolga”; persze ez csak azért lehetséges, mert az állományt folyamatosan ellenőrzik, a kötelező vakcinázásokat, vizsgálatokat elvégzik, és ha adódik, már a probléma első jelére intézkednek. „A legtöbb gondunk forrása a mélyalmos technológia – fejti ki dr. Ferenczy Dávid. A sántaság kiküszöbölésére fürösztési programot indítottunk, évente kétszer körmözünk, és tenyésztéssel is igyekszünk javítani a lábszerkezeten. Kéthetente végzünk szaporodásbiológiai vizsgálatokat, más állományokhoz képest nálunk könnyű az ellés, és sok figyelmet fordítunk az állomány jólétére.”

Természetesen a genetikai lehetőségek és a megfelelő takarmányozásban rejlő előnyök kihasználása mellett a társaság a tartási körülményekben is igyekszik a lehetőségeihez mérten a legjobbat nyújtani az állatoknak. Egyelőre nincs módjuk 2-3 milliárdos beruházásra, hogy a tehenek új istállóba költözzenek, így a meglévő épületeket igyekeznek a lehető legkomfortosabbá tenni.

2017 októberében a Quinto Kft. és a Holstein Genetika Kft. együttműködésével felszerelték az első mikroklíma-szen­zorokat az istállókban, azóta gyűjtik a 20 percenként érkező páratartalom-, hőmérséklet-, légnyomás- és légsebesség-adatokat.

Az adatok elem­zése rávilágított, hogy az istállóklíma javítása nem várhat tovább, ezért nagy teljesítményű ventilátorok beszerzése mellett döntöttek. A javaslat a cég akkoriban érkezett állatorvosa, dr. Ferenczy Dávid nevéhez fűződött, aki dolgozott egyebek mellett az USA egyik legmelegebb és legpárásabb államában, Floridában. Ott – egyebek mellett – a magas szintű ventilátortechnológia segített az állatok szá­mára jobb körülményeket teremteni. E projektnek köszönhető, hogy a kezdeti két (kísérleti) istálló után 2019-ben már mind a négy istállóban nagy teljesítményű, nagy légsebességű ventilátorok kapcsolnak be, amikor a szenzorok mérik a meghatározott határértéket (4. kép). 

4. kép
„A ventilátoroknak is köszönhetően hő­stressz ritkán és rövid időre alakul ki az állományban – mondja Bóna Szabolcs –, ez pedig azt jelenti, hogy a hőség okozta 8-9 kg tejvesztést sikerült 2 kg alá szorítanunk, s a tavalyi nyarat jelentős tejvesztés nélkül fejeztük be.

Ebből is látjuk, hogy van értelme a körülmények javításának.” Ehhez a rendszerhez kapcsolódik a legutóbbi beruházásuk is a telepen. Mivel a ventilátorok áramfogyasztása kiugróan ma­gas, a tetőkre szerelt napelemek felhasználásával egy „kiserőművet” építenek, ami várhatóan már az idén kiszolgálja a nyári áramigényüket. Ez a rendszer csak a saját energiaszükségletük fedezésére alkalmas, nem adnak át felesleget a közműhálózatnak.

További írások a Holstein Genetika Hírlevél 2020/1 számából

 

Forrás: 
Holstein Genetika Kft.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szüret a kanadai háztetőkön

A városi méhészet már megszokott dolog Kanadában, de szőlőt termeszteni a házak tetején merőben újdonság. Montreálban három irodaház tetejét telepítették be szőlővel, az első szüretből készült bort idén tavasszal mutatták be.

Betekintés a jövő agráriumába

„Kutatás-fejlesztés – innováció az agrárium szolgálatában” címmel új tudományt népszerűsítő kötetet tervez kiadni a Doktoranduszok Országos Szövetsége Agrártudományi Osztálya és a Magyar Tudomány- és Innováció-menedzsment Alapítvány. Jelentkezni minden új, önálló elméleti vagy empirikus kutatások eredményét tartalmazó, tudományos igényű tanulmánnyal vagy cikkel lehet.

Nekünk terem – az egészségünkért

Az interneten keresztül összekötni a termelőket a vevőkkel – általában ez a feladata a webáruházaknak. A járvány miatt igazán népszerűvé váltak az online áruházak, és ennek megfelelően megugrott a forgalmuk. Ezek egyike a NekedTerem, amelynek tulajdonos-igazgatója, Molnár Eszter a járvány csendesültével több vidéki helyszínre elkalauzolt.

Digitális eszközökkel csökkentik a sertéstenyésztés költségeit

Az arcfelismerési technológiát Kínában széles körben alkalmazzák, a bankszámlák nyitásától a tilosban járók elkapásáig - mindazonáltal ezekben az alkalmazásokban az a közös, hogy az embereket célozzák meg. A technológiát azonban már alkalmazzák malacokon, és hamarosan kiterjeszthetik tehenekre és juhokra is – köszönhetően a JD Digits műszaki óriásnak.

Beszélő rózsacsokor

A hongkongi székhelyű Cooltec Electronics cég kifejlesztett egy intelligens, virágcsokorban elhelyezhető készüléket, amelyre közvetlenül, vagy okostelefon segítségével lehet szerelmes üzeneteket letölteni.

Ahol más megoldás nincs - Izgalmas magyar agrárinnovációk

Amerikai befektetési szakértők előtt mutatkozott be öt magyar agrárinnovációs vállalkozás. A HunAgriPower virtuális esemény egyik fő célja volt, hogy a magyar startupok betekintést nyerjenek az Egyesült Államok mezőgazdasági piacának működésébe, és a szakmai visszajelzések alapján fejleszthessék tovább exporttevékenységüket.

Egyetemisták innovációi is lendíthetnek a magyar mezőgazdaságon

Egyetemi ötletverseny keretében keres megoldásokat a NAK TechLab az agráriumban fellelhető problémákra. A versenyre olyan hallgatói csapatok jelentkezését várják, akik innovatív ötletükkel, hatékony megoldásaikkal segíthetik a hazai mezőgazdaság digitalizációját, egyúttal valós piaci problémákra válaszolnak.

Okos talajgazdálkodás – Központi talajadatbázis jöhet létre Magyarországon

A fenntartható talajgazdálkodásról tartott online konferenciát szerdán a budapesti Holland Nagykövetség és a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület. Az előadók konkrét példák és a szabályozási mellett a termelési oldal bemutatásával keresték a választ arra, hogy hogyan lehet visszaállítani a túlhasznált termőföld minőségét, valamint, hogy hogyan lehet megóvni a talajt.

Innováció és klímaváltozás: az EBB 200 millió eurós kölcsönt nyújt a KWS SAAT-nak

Az Európai Beruházási Bank (EBB) 200 millió eurós kölcsönt nyújt a KWS SAAT SE & Co. KGaA németországi székhelyű vetőmag-termelőnek. Az uniós bank által biztosított pénzeszközöket a vetőmagtermelő cég kutatás-fejlesztésre kívánja felhasználni.

eShepherd az intelligens jeladó

Az ausztrál fejlesztésű jeladó virtuális kerítésként is szolgál, és lehetővé teszi az állatok szinte állandó megfigyelését.