
Hollósi Dávid kifejtette, hogy az ügyfelek leginkább a szőlő-bor, marhahús- és baromfi termékpályákon borúlátók a jövőt illetően, mivel ők nagyobb mértékben kitettek a szálloda, étterem, catering (HoReCa) területnek, így ők számoltak be jelentős keresletcsökkenésről a válság miatt. Viszont az utóbbi időszakban már enyhe javulást tapasztaltak.
Közölte: a leginkább derűlátóak a tojás-, szántóföldi zöldség és sertés szegmensben működő cégek. A tojással és szántóföldi zöldséggel foglalkozó vállalkozások a koronavírust jobban átvészelték, a tojásnál a húsvéti időszaki keresletnövekedés, továbbá az importnyomás visszaszorulása adott okot a pozitív kilátásokra, a szántóföldi zöldség esetében a jól tárolható kultúrák a karanténidőszak alatti értékesítése hozta jó helyzetbe az ágazat szereplőit.
A sertéspiacon a közeljövőben várható erősebb visszaesés, az afrikai sertéspestis (asp) még mindig beárnyékolja az ágazatot, termelői vélemények szerint valóban csökken a sertés ára, azonban közelít az egyensúlyi szinthez. Az átvételi árak csökkenése a feldolgozóknak azonban kedvez, a közeljövőben bizonytalanok viszont az értékesítési lehetőségeik - fűzte hozzá.
Hollósi Dávid kiemelte, hogy
Héjja Csaba, a Takarékbank agrár elemzője kitért arra is, hogy a legalacsonyabb indexértéket, 22,5 pontot azaz a leginkább pesszimista trendeket a baromfipiac mutatja, ugyanakkor ez nemcsak az első negyedévben történt események miatt van így, az ágazatot ért kedvezőtlen hatások már korábban megjelentek. A magyar baromfiágazat úgy tudna alkalmazkodni a madárinfluenza és a koronavírus okozta helyzethez, hogy kiemelten kezeli a járványvédelmet, szükség esetén csökkenti a vágási súlyt, illetve végső lehetőségként megoldást jelenthet a kapacitás csökkentése is - jegyezte meg.