Back to top

A kis farágó tömeges csapdázása

Az utóbbi években egyre többen panaszkodnak, hogy a nagy és kis farontó lepke (Cossus cossus, illetve Zeuzera pyrina) hernyói komoly kárt tesznek a gyümölcsösökben. Mindkét kártevő a fák, cserjék fás részében károsít. Cikkünkben a kis farágó kártételével, az esetleges környezetkímélő védekezés módjával foglalkozunk.

Cossus cossus
Cossus cossus
Fotó: Wikipedia

Kis farontó lepke a csapda varsás részében
Kis farontó lepke a csapda varsás részében
A kis farontó vagy más néven kis farágó a gyümölcsfák, alma, körte, birs, dió, gesztenye kártevője, de komoly gondot okoz a bogyós­gyü­mölcsűek és a mogyoró hajtásaiban is. Könnyen fölismerhető, fehér alapon kékesszürke foltokkal tarkított szárnyú lepke, mérete 5 centiméter. Kártétele régóta ismert, még az 1800-as évek végéről, de nagyon sokszor említették az 1920-as, 30-as években megjelent Növényvédelem folyóiratban is. Akkor még igen ritka volt az üzemi gyümölcsös, általában egyes fák és cserjék károsítását írták le.

Az 1900-as évek végétől azonban már árutermelő gyümölcsösökben is komoly károkat okozott. Különösen érzékenyen érinti a termesztőt, ha nagy értékű szaporítóanyaggal telepített gyümölcsösében észleli. A dióoltvány-iskolák fertőzöttsége is jelentős lehet.

Több táplálékot talál

Második éves hernyó
Második éves hernyó
A kártevő gyakoribb megjelenését több okra vezethetjük vissza. Egyrészt melegkedvelő faj, eddig elsősorban Európa déli részén fordult elő.

A fölmelegedés következtében hazánk, de a szomszédos országok is egyre inkább megfelelő körülményeket nyújtanak számára.

Másrészt, a kártevők elleni védekezés nem a mérgező, hanem a szelektív rovarölő szerek felé tolódott el, amelyek nem hatékonyak a frissen kikelő farontólárvák ellen. Ezzel a kíméletes növényvédelemmel természetesen mindenki egyetért, aki a környezetet óvni szeretné. További kedvező körülmény a kártevő számára, hogy egyes, korábban csak természetes erdőt alkotó fák kerülnek a termesztésbe (dió, gesztenye), ahol nagyobb terület áll rendelkezésére a szaporodáshoz. Korábban az oltványdió-faiskolák sem léteztek.

Fiatal gesztenyetelepítésben nagy kárt okozott
Fiatal gesztenyetelepítésben nagy kárt okozott
Nagy termetű lepke

A kis farágó lepke kétéves fejlődésű. A nőstények június, július folyamán a levélnyelek vagy a hajtások tövébe helyezik el a tojásaikat. A kikelő kis hernyók azonnal a növény belsejébe rágják magukat, rejtett életmódot folytatnak.

Jelenlétüket csak a gondos szemlélő veszi észre az elszínesedő, majd elhaló levelekről. A lárvák a hajtásokban lefelé rágnak. A fiatal hernyók telelnek át, majd tavasszal folytatják a 2-3 éves vesszők fás részének károsítását. Ilyenkor az elhaló ágrészek sokkal szembetűnőbbek.

A fertőzött oltvány a telepítés után rendszerint hamar elpusztul, vagy a fiatal telepítésekben nehéz kialakítani a helyes koronaformát. Ha a hervadt rész alatt eltörjük az ágat, rendszerint megtaláljuk a károsító hernyót. A kifejlett hernyók 6 centiméter hosszúak is lehetnek. A károsító a második telet is hernyó állapotban vészeli át, tavasszal alakul bábbá, majd június–júliusban rajzik a lepke. Egy-egy gyümölcsösben különböző életkorú hernyók károsítanak, ezért rajzásuk minden évben megfigyelhető.

Szexferomonnal összegyűjthető

A varsás csapdákat a fakorona fölé kell kirakni
A varsás csapdákat a fakorona fölé kell kirakni
A kis farontó szexferomonját az 1980-as években határozták meg, így megfelelő csapdahasználattal rajzása nyomon követhető. A faj a szokásos ragacsos csapdával csak gyengén fogható. Az egyes csapdatípusok közül a varsás (Csalo­mon® VARb 3) bizonyult a legjobbnak, ami a cserebogarak tömeges csapdázására is bevált (lásd Csapdaszegély cserebogarak ellen, Kertészet és Szőlészet 2020/23. szám). A fogóedény nagyszámú egyedet képes befogni, nem telítődik, így a rajzás végéig hatékony. Nagyon fontos viszont a kihelyezés módja. A csapda csak akkor fogja a hím lepkéket, ha legalább 40-50 centiméterrel a lombkorona fölött helyezzük el. Leghelyesebb, ha külön karót használunk erre a célra, mert úgy a lombozat növekedési ütemét követve egyre magasabbra vihetjük a csapdát.

A kis farontó elleni hagyományos védekezés nem megoldott. Viszont külföldön és hazánkban is vannak sikerek az úgynevezett tömeges csapdázással (mass trapping).
Ez a technológia azon alapszik, hogy a védendő területen több csapdát helyezünk ki, amelyek összefogják az odarepülő hím lepkéket, ezáltal kevesebb nőstény párosodhat, és a lerakott tojások száma csökken. Mivel a kis farágó kétéves fejlődésű, eredményt az első évben nem várhatunk, csak az összefogott hímeket számolhatjuk a csapda varsás részében.

Magasan, külön karón elhelyezett csapda
Magasan, külön karón elhelyezett csapda

Azt javasoljuk, hogy 30-40 csapdát helyezzünk ki egy hektár ültetvénybe, egymástól egyenlő távolságra. Ügyeljünk arra, hogy a lomb növekedésével a csapdákat magasabbra tudjuk rakni. Mindenképpen a rajzás elejétől üzemeltessük a csapdákat, egészen a rajzás végéig, vagyis augusztus elejéig. A csapdák csalogatóanyaga szexferomon, ami csak a hím lepkéket fogja, a nőstényeket nem vonzza. A kártevő kétéves fejlődése miatt egy nemzedéket csak akkor tudunk befolyásolni számunkra kedvező irányba, ha a csapdahálót egymás utáni két évben alkalmazzuk. Ha a védendő ültetvény növekedése még nem megfelelő, akkor a hajtások megőrzése miatt a 3-4. évben is alkalmaznunk kell a csapdahálót.

Ez a technológia nem olcsó, ezért a kifejezetten értékes ültetvényben javasoljuk használatát, például gesztenyetelepítésben és dióoltvány-iskolában. A kártevők számának, illetve a kártétel nagyságának csökkenését csupán a harmadik év után várhatjuk.

Voigt Erzsébet,

Tóth Miklós

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2020/26 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Málna és különleges bogyósok

Hagyományos bogyósgyümölcseink mellett megjelennek hazánkban olyan fajok is, amelyek különleges igényeik miatt speciális felkészültséget vagy szerencsés termőhelyet igényelnek, esetleg eddig szinte ismeretlenek voltak.

A diófák baktériumos megbetegedését kezelő növényvédőszer kifejlesztésébe kezd egy pécsi cég

Egy új, a dió baktériumos rügy-, levél-, és termésfoltosság betegségét okozó baktérium ellen bevethető növényvédőszer kifejlesztésébe kezd a pécsi székhelyű Enviroinvest Zrt. - közölte a társaság az MTI-vel.

Akvapóniával kombinált mikrozöldek - különleges magyar kutatás

A Veresi Paradicsom Kft. konzorciumi vezetésével csaknem 1,2 milliárd forint összköltségű kutatás indult különleges kertészeti és akvakultúrás termékek előállítására speciális fényforrások alkalmazásával.

Hat különleges élelmiszer, mely népszerűbbé válhat a bolygó felmelegedésével

Akárhogy is nézzük, az éghajlatváltozás befolyásolja azt, hogy mit eszünk a jövőben. Ma világszerte mindössze 13 növény adja az emberek energia bevitelének 80 százalékát, és kalóriáink mintegy felét búzából, kukoricából és rizsből nyerjük.

Figyelem! Hamarosan már nem használhatjuk a következő növényvédő szereket

Az uniós növényvédőszer-hatóanyag felülvizsgálatok során számos készítmény engedélyét megvonták. Átmeneti időszak vonatkozik a meglévő készletek forgalmazására, majd a termelőknél a használatára. Június elsejétől számos készítményt nem használhatunk.

Nem túl bíztató parlagfű-helyzetkép

Kedvezett az időjárás a parlagfű fejlődésének, felgyorsult a fejlődése, ideje beavatkozni, hogy ne súlyosbodjon el a helyzet. Az elhanyagolt, nem művelt területeken a gyomirtó szeres kezelés és a talaj bolygatásának mellőzése javasolt, füves területeken pedig a 3-4 centiméter magas kaszálás.

Rovarok lehetnek a halak megmentői

Szakértők szerint az évszázad közepére nem lesz több hal a tengerekben. Hogy miért? Azt valószínűleg sokan tudják, hogy tányérunkra egyre többször kerül hal, az azonban kevésbé ismert, hogy az óceánokból származó fogás harmadát tápként, hallisztként használják fel.

Csótányok lepték el a pizzériát

Egy budapesti pizzéria ellenőrzése során súlyos élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő higiéniai körülményekkel szembesültek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei. A szakemberek által feltárt hibák és hiányosságok, például az általános takarítatlanság, a nagy mennyiségű élő csótány jelenléte a főzőtérben, a szakosított tárolás hiánya, az egység tevékenységének azonnali felfüggesztését indokolták.

Bevetésen a mezőőrök

Ősszel az Agrárminisztérium megújította a mezőőrök és a hegyőrök szolgálati viszonyának szabályozását, ennek következtében mintegy 430 mezei őrszolgálat számára vált átláthatóbbá a jogszabályi környezet. Országszerte nagyon vegyes a kép, sok helyen egyáltalán nincs mezei őrszolgálat, máshol alig működik, és vannak nagyon jó példák is. A városokban és a falvakban szolgálatot teljesítő mezőőrök feladatai között nagyok a különbségek.

Pizza helyett pirog. A római iskolák ukrán menüt vezetnek be a menzákon

A római állami iskolákban ukrán ételeket is felszolgálnak. Ezzel részben a háború elől menekülő gyerekek beilleszkedését könnyítik meg, másrészt az olasz fiatalok megismerkedhetnek a számukra ismeretlen ukrán konyhával.