0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 19.

A kis farágó tömeges csapdázása

Az utóbbi években egyre többen panaszkodnak, hogy a nagy és kis farontó lepke (Cossus cossus, illetve Zeuzera pyrina) hernyói komoly kárt tesznek a gyümölcsösökben. Mindkét kártevő a fák, cserjék fás részében károsít. Cikkünkben a kis farágó kártételével, az esetleges környezetkímélő védekezés módjával foglalkozunk.

A kis farontó vagy más néven kis farágó a gyümölcsfák, alma, körte, birs, dió, gesztenye kártevője, de komoly gondot okoz a bogyós­gyü­mölcsűek és a mogyoró hajtásaiban is. Könnyen fölismerhető, fehér alapon kékesszürke foltokkal tarkított szárnyú lepke, mérete 5 centiméter. Kártétele régóta ismert, még az 1800-as évek végéről, de nagyon sokszor említették az 1920-as, 30-as években megjelent Növényvédelem folyóiratban is. Akkor még igen ritka volt az üzemi gyümölcsös, általában egyes fák és cserjék károsítását írták le.

Az 1900-as évek végétől azonban már árutermelő gyümölcsösökben is komoly károkat okozott. Különösen érzékenyen érinti a termesztőt, ha nagy értékű szaporítóanyaggal telepített gyümölcsösében észleli. A dióoltvány-iskolák fertőzöttsége is jelentős lehet.

Több táplálékot talál

A kártevő gyakoribb megjelenését több okra vezethetjük vissza. Egyrészt melegkedvelő faj, eddig elsősorban Európa déli részén fordult elő.

A fölmelegedés következtében hazánk, de a szomszédos országok is egyre inkább megfelelő körülményeket nyújtanak számára.

Másrészt, a kártevők elleni védekezés nem a mérgező, hanem a szelektív rovarölő szerek felé tolódott el, amelyek nem hatékonyak a frissen kikelő farontólárvák ellen. Ezzel a kíméletes növényvédelemmel természetesen mindenki egyetért, aki a környezetet óvni szeretné. További kedvező körülmény a kártevő számára, hogy egyes, korábban csak természetes erdőt alkotó fák kerülnek a termesztésbe (dió, gesztenye), ahol nagyobb terület áll rendelkezésére a szaporodáshoz. Korábban az oltványdió-faiskolák sem léteztek.

Nagy termetű lepke

A kis farágó lepke kétéves fejlődésű. A nőstények június, július folyamán a levélnyelek vagy a hajtások tövébe helyezik el a tojásaikat. A kikelő kis hernyók azonnal a növény belsejébe rágják magukat, rejtett életmódot folytatnak.

Jelenlétüket csak a gondos szemlélő veszi észre az elszínesedő, majd elhaló levelekről. A lárvák a hajtásokban lefelé rágnak. A fiatal hernyók telelnek át, majd tavasszal folytatják a 2-3 éves vesszők fás részének károsítását. Ilyenkor az elhaló ágrészek sokkal szembetűnőbbek.

A fertőzött oltvány a telepítés után rendszerint hamar elpusztul, vagy a fiatal telepítésekben nehéz kialakítani a helyes koronaformát. Ha a hervadt rész alatt eltörjük az ágat, rendszerint megtaláljuk a károsító hernyót. A kifejlett hernyók 6 centiméter hosszúak is lehetnek. A károsító a második telet is hernyó állapotban vészeli át, tavasszal alakul bábbá, majd június–júliusban rajzik a lepke. Egy-egy gyümölcsösben különböző életkorú hernyók károsítanak, ezért rajzásuk minden évben megfigyelhető.

Szexferomonnal összegyűjthető

A kis farontó szexferomonját az 1980-as években határozták meg, így megfelelő csapdahasználattal rajzása nyomon követhető. A faj a szokásos ragacsos csapdával csak gyengén fogható. Az egyes csapdatípusok közül a varsás (Csalo­mon® VARb 3) bizonyult a legjobbnak, ami a cserebogarak tömeges csapdázására is bevált (lásd Csapdaszegély cserebogarak ellen, Kertészet és Szőlészet 2020/23. szám). A fogóedény nagyszámú egyedet képes befogni, nem telítődik, így a rajzás végéig hatékony. Nagyon fontos viszont a kihelyezés módja. A csapda csak akkor fogja a hím lepkéket, ha legalább 40-50 centiméterrel a lombkorona fölött helyezzük el. Leghelyesebb, ha külön karót használunk erre a célra, mert úgy a lombozat növekedési ütemét követve egyre magasabbra vihetjük a csapdát.

A kis farontó elleni hagyományos védekezés nem megoldott. Viszont külföldön és hazánkban is vannak sikerek az úgynevezett tömeges csapdázással (mass trapping).
Ez a technológia azon alapszik, hogy a védendő területen több csapdát helyezünk ki, amelyek összefogják az odarepülő hím lepkéket, ezáltal kevesebb nőstény párosodhat, és a lerakott tojások száma csökken. Mivel a kis farágó kétéves fejlődésű, eredményt az első évben nem várhatunk, csak az összefogott hímeket számolhatjuk a csapda varsás részében.

Azt javasoljuk, hogy 30-40 csapdát helyezzünk ki egy hektár ültetvénybe, egymástól egyenlő távolságra. Ügyeljünk arra, hogy a lomb növekedésével a csapdákat magasabbra tudjuk rakni. Mindenképpen a rajzás elejétől üzemeltessük a csapdákat, egészen a rajzás végéig, vagyis augusztus elejéig. A csapdák csalogatóanyaga szexferomon, ami csak a hím lepkéket fogja, a nőstényeket nem vonzza. A kártevő kétéves fejlődése miatt egy nemzedéket csak akkor tudunk befolyásolni számunkra kedvező irányba, ha a csapdahálót egymás utáni két évben alkalmazzuk. Ha a védendő ültetvény növekedése még nem megfelelő, akkor a hajtások megőrzése miatt a 3-4. évben is alkalmaznunk kell a csapdahálót.

Ez a technológia nem olcsó, ezért a kifejezetten értékes ültetvényben javasoljuk használatát, például gesztenyetelepítésben és dióoltvány-iskolában. A kártevők számának, illetve a kártétel nagyságának csökkenését csupán a harmadik év után várhatjuk.

Voigt Erzsébet,

Tóth Miklós

Forrás: Kertészet és Szőlészet