Back to top

Jó lóra tettek a mezőhegyesi félvérekkel

A nemzeti kincseink közt számon tartott furioso-north star, más néven mező­hegyesi ­félvér tenyésztése közel két évszázados hagyományokkal rendelkezik. Nemesítése, genetikájának megőrzése a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) egyik kiemelt feladata.

Az évek alatt a fajta az igazgatóság állat­állományának fontos részévé vált, lényeges szerepük van a természet­­védelmi célú területkezelésben, emellett kiemelendő lovaiknak a tenyész­szemléken és fogatversenyeken elért sikereik is. Továbbá fontos megjegyezni,  hogy márciusban embrióátmosási technikával hoztak világra egy furioso csikót a nemzeti parkban. A sportban sikeres anyaállatot – a donort – így nem kellett kivonni a versenyzésből, hiszen az utódját egy másik kanca hordta ki.

A Kiskunság füves területeinél aligha lehetne kedvezőbb feltételeket elképzelni a hagyományos legeltető állattartásra. Éppen ezért nem meglepő, hogy a térségben egészen a honfoglalásig visszanyúlnak az effajta, természetvédelmi szempontból is kulcsfontosságú tájhasználat hagyományai. A legeltetés nagymértékben hozzájárul a térség védett természeti területeinek – homoki, sziki és ártéri gyepek – fenntartásához, azok növény- és állatvilágának megőrzéséhez. Ugyanakkor fel kell ismerni, hogy a mai táj már nem ad lehetőséget az egységes területkezeléshez, ezért a megmaradt élőhelymozaikok legeltetését helyspe­cifi­kusan kell végezni.

Az egyes háziállatfajok, illetve azok fajtái eltérő módon, szelektíven legelnek, így elkerülnek, vagy éppen preferálnak bizonyos növényfajokat, hozzájárulva ezzel a terület mozaikszerű állapotának fenntartásához.

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei ennek tudatában kiemelt feladatként tekintenek három őshonos magyar háziállatfajta – a magyar szürke szarvasmarha, a házi bivaly és a furioso-north star, azaz a mezőhegyesi félvér – génmegőrzésére, egyszersmind a velük végzett természetvédelmi célú területkezelésre. A fajták tenyésztése során fontos szempont a tulajdonságaiknak a fejlesztése – a lovakat például sporteseményeken szerzett tapasztalatokkal próbálják tökéletesíteni. A tulajdonság-megőrzés kérdéseket vetett fel az embrióátmosási technikával világra jött furioso csikó esetében is, erről kérdeztük Klucsai Dávidot, a KNPI állattenyésztési koordinációs szakreferensét, aki a fedeztetési időszakban az igazgatóság Izsák-Páhi állattartó telepén a furioso-north star állományának felügyeletével töltötte idejét.

A szakember elmondta, az igazgatóság 2009-ben két kancával lett a Furioso-North Star Lótenyésztő Országos Egyesület tagja, az állomány bővítésére azonban csak öt esztendővel később került sor. Ekkorra vetődött fel az ötlet, hogy a lovakat a legeltetésben is érdemes lenne használni, főként ott, ahol eddig leginkább a 200 egyedből álló szürke­marha-gulyájukat legeltették.

– Az első évben 12 tenyészkancát és 2 növendék kancacsikót vásároltunk az egyesület kötelékébe tartozó neves tenyésztőktől. Ez volt a ménes magja, idővel pedig kialakítottuk a saját fedezőménparkunkat is. Vásároltunk egy „A” vonalú mént, egy szlovák eredetű, „D” vonalú mént, valamint egy angol telivér fedezőmént is, amely a nemesítési feladatokat látja el – magyarázta a szakember. Meglepően pozitív eredménnyel kezdték el a ló- és szürkeszarvasmarha-állományt felváltva legeltetni a mozaikos területeken, ami lendületet adott a tenyésztőmunkának is. Jelenleg 55 ló alkotja az állományt, amelyekből 25 tenyészkanca. Ebből évente 13-15 egyedet fedeztetnek, és egy év alatt átlagosan 10 csikó születik. A fokozottan védett területen található állattartó telepen az extenzív körülmények közt tartott évjárati csikók és tenyészkancák hol a fedett szín alatt, hol pedig a legelőn időznek, míg a használati lovak, a vemhes kancák és a fedezőmének egy 20 boxos istállóban tartózkodnak.

Utóbbi helyen tartja az igazgatóság a fogatsportban használt lovaikat, illetve az utánpótlásukat képező, betanítás alatt álló csikókat is.

A mezőhegyesi félvér, mint nemzeti kincsünk

A furioso-north star, azaz a mezőhegyesi félvér kialakulása a Császári és Királyi Ménesintézet megalakulását követően, 1841-ben kezdődött el. A cél az volt, hogy hadászati célokra alkalmazható robosztus, erőteljes, jó munkaképességű, ugyanakkor gyors lófajtát hozzanak létre. A fajta alapítóménjei a Furioso Senior és a North Star Senior, mely mindkettő jó csontalapú, szikár lábszerkezettel és kiemelkedő küllemmel bíró angol telivér. Kiváló tulajdonságaik megmutatkoztak az utódokban, ez pedig alkalmassá tett őket arra, hogy meghatározó ménekké váljanak a mezőhegyesi lótenyésztésben. Mindkét mént alkalmazták a tenyésztés során, de néhány generációt követően a két törzset szétválasztották a négy geneológiai vonal (Furioso „A”, Furioso „B”, North Star „A”, North Star „B”) megalapítására. Ezek egymással való szisztematikus kombinációja biztosította a fajtatenyésztéshez szükséges genetikai sokszínűséget. A felmerülő nemkívánatos hibákat és hiányosságokat jól megválasztott angol telivér mének segítségével próbálták javítani, végül 1867-től datálható a mezőhegyesi félvér, mint fajta megjelenése. Alacsony egyedszáma miatt – ez 500 körüli tenyészkancát és 80 tenyészmént jelent – a védett őshonos fajták közé sorolják. A fajtát a Magyar Országgyűlés 2004-ben nemzeti kincsé nyilvánította. (Forrás: furiosonorthstar.hu)

A furioso-north star fajtáról érdemes tudni, hogy a második világháborút követően egyre inkább hobbi-, illetve sportcélokra kezdték hasznosítani. Ezért a KNPI szakemberei is azt vallják, az eredményes tenyésztéshez a ménvonalak és kancacsaládok ápolása mellett nélkülözhetetlen a tenyésztésre szánt állatok teljesítményének vizsgálata. A kancacsaládok összeválogatásakor a tenyésztésben már bizonyított, szilárd testfelépítésű, jó mozgású egyedeket preferálják, melyektől joggal remélnek a sportban is eredményes utódokat. Próbatételképpen, annak idején az igazgatóság vezetősége úgy döntött, a fogathajtó szakágban szeretnék megmérettetni mező­he­gyesi félvéreiket. A KNPI amellett, hogy remek lehetőséget biztosít a versenyzésre, ezzel együtt pedig a természetvédelmi törekvések népszerűsítésére, a tenyésztés számára is hasznos tapasztalatokat szolgáltat.

– Bárdos Attila válogatott fogathajtó az igazgatóságunk négyesfogatával versenyzik, az edzésben és az évjárati csikók sportcélú kiválasztásában pedig édesapja, az egykori világbajnok Bárdos György is be szokott segíteni.

A lovak betanítását kollégáink, az idomítást pedig Attila végzi – mondta Klucsai Dávid, majd kitért az eddigi legemlékezetesebb sikerekre is: – Különösen szép emlék Attilával kapcsolatban a Magyar Derby-n fogatversenyszámban elért első helyezése, vagy éppen CAIO fogathajtó versenyen, összetettben szerzett negyedik helye.

A sportsikerek ugyanakkor dilemmák elé is állítják a tenyésztőket. Mivel vemhes kanca nem indulhat a versenyeken, ezért el kell dönteni, hogy az adott esztendőben a fedeztetés vagy a sport élvez elsőbbséget. A már említett embrióátmosási technika úgy tűnik elhessegetheti az effajta kételyeket. Eredményeképpen az anyaállattól egy év alatt több utód is származtatható. A módszer lényege, hogy a kancát – a donort – vemhesítik a kiválasztott ménnel, majd mielőtt az embrió beágyazódna a méhbe, kimossák azt, és beültetik egy úgynevezett recipiens anyaállatba, mely egyazon ivarzási fázisban áll a donorral. A csikót a recipiens példány hordja ki, illetve neveli fel.

A KNPI 2019-ben a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központtal (NAIK) való együttműködés részeként vett részt a NAIK-os pályázati forrásból finanszírozott ló­emb­rió­transzfer-projektben.

– Egy idős, de nagy tenyészértékű, és egy fiatal, versenyzés alatt lévő kancával vágtunk neki a programnak. Előbbi kimosott embriója sajnos nem tapadt meg a recipiens kancában, a fiatal donor esetében viszont minden rendben ment, így idén március 19-én egészséges kancacsikó látott napvilágot, amelynek a fogantatására utaló „Indigó” nevet adtuk – árulta el az igazgatóság állattenyésztési koordinációs szakreferense.

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság mezőhegyesi félvér állományának minőségét a 18-20 generációra visszamenőleg ismert származás, illetve a saját és oldalági rokonok teljesítménye jelzi. Lovaik rendszeres résztvevői a nagy hazai kiállításoknak és tenyészszemléknek, melyeken számos sikert elértek eddig. Két éve például közülük került ki az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon a fajta reserve bajnoka, de több alkalommal szereztek előkelő helyezést lovaik az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásáron is. Ezek ismeretében nem meglepő, hogy az igazgatóság által előállított lovak iránt belföldről és külföldről is nagy az érdeklődés.

Klucsai Dávid arról is beszámolt, hogy idővel látogatóközpontot szeretnének kialakítani az Izsák-Páhi állattartó telep szomszédságában, lehetőséget teremtve az általuk tenyésztett őshonos magyar háziállatfajták bemutatására, különös tekintettel a mezőhegyesi félvérre.

Ha az elképzelések megvalósulnak, akkor az érdeklődőknek lóháton, illetve fogaton ülve is lehetőségük nyílik majd a környék felfedezésére. Ami viszont már tény, egy KEHOP pályázatnak köszönhetően néhány éven belül megújul a jelenlegi állattartó telep.

– Emellett folyamatosan igyekszünk beszerezni a versenyzéshez szükséges új eszközöket és szerszámokat, hogy ezáltal is biztosítani tudjuk a legmodernebb feltételeket a fogatunk számára. Fontos szempontnak tartjuk azt is, hogy a versenyeken való részvételünkkel, a fogat külső jegyeivel a kocsizás hagyományait is ápoljuk – tette hozzá.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

„Úgy nem nyersz, ha meg sem próbálod” - Állattartó telepek korszerűsítése

Holló Mátyással már 2013-ban is találkoztunk, akkor a Kistermelők Lapjában az év juhászaként mutattuk be. Az idei találkozásunk apropója az, hogy megmutassuk, hogyan érdemes a gazdálkodásba, fejlesztésekbe pályázati forrást bevonni.

Megjelent az erdészeti csemetekertek gépbeszerzését célzó pályázati felhívás

Annak érdekében, hogy a gazdák a mezőgazdaságilag gyenge termőképességű területeken minél több erdőt hozhassanak létre, az Agrárminisztérium a támogatások átalakításával, a jogszabályok módosításával, így a versenyképesség növelésével olyan feltételeket teremt, amelyekkel az erdőgazdálkodást versenyképesebbé, a termelőket pedig érdekeltté teszi abban, hogy a gyengébb minőségű területeken további erdőtelepítések történjenek.

Kiemelkedő munkát végez a természetvédelmi őrszolgálat Magyarország védett értékeinek megőrzésében

Magyarországon a természetvédelmi őrszolgálat jelenleg 253 tagú, mintegy 850 ezer hektár védett természeti terület és 2 millió hektár Natura 2000 terület megóvása érdekében dolgoznak.

Jóval több az ellenőrzés

Idén már az új, a korábbinál jóval szigorúbb uniós növény-egészségügyi rendszer működik. Bővült a csak növényútlevéllel orgalmazható növények és növényi termékek köre, a károsítók behurcolását pedig a beutazók poggyászának szigorúbb ellenőrzésével is igyekeznek megakadályozni. Lapunknak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal illetékesei összegezték az első tapasztalatokat.

Tréningtippek - Carl Hestertől

Carl Hester nevét minden lovas ismeri, öt olimpián vett részt, olimpiai, világbajnoki, Európa-bajnoki arany-, ezüst- és bronzérem büszke tulajdonosa, kiváló edző, és nem utolsósorban igazi „horseman”. Az alábbiakban néhány megszívlelendő tanácsot olvashattok, mely mindenkinek szól.

A lovak, a gyöngytyúkok, a kuvasz és a többiek…

Birka, kecske, ló, szamár és némi baromfi is van Borda István gazdaságában Jászkisér külterületén, a csatornákkal szabdalt alföldi tájon. A gazda mosolygós szemű, nagy bajszú, büszke jásznak tűnik, de amikor megszólal, ízes beszédéből kiderül, hogy palóc, családja révén Balassagyarmatról került gyerekként a Jászságba. Borda István öt éve bérli a volt TSZ-telepet.

A holnap, a szeretet prófétái - Magyarok Kenyere: Szarvason összeöntötték a felajánlott búzát

Idén tízéves a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program. A Nemzeti Összetartozás Évében, 2020-ban is összefogtak a magyar gazdák, hogy jótékony felajánlásaikkal segítsék a rászorulókat. Több ezer anyaországi és határon túli magyar gazdálkodó ajánlott fel búzát, amit ezúttal Szarvason, július 31-én öntöttek össze ünnepélyes keretek között.

Város- és klímatűrő útsorfák

Környezetünk változásban van, ám a városi közterületek fásítása költséges és hosszú távra szóló beruházás. A tervezők, kivitelezők, fenntartók és a városlakók közös érdeke, hogy az összetett ökológiai hatásoktól befolyásolt városi környezetben csak jó tűrőképességű fajták megfelelő minőségű és egészséges fáit ültessük.

Kiemelt szerepet töltenek be a nemzeti parkok a környezeti nevelésben

Évente 200 ezer gyermek vesz részt a nemzeti parkok látogatóközpontjaiban, ökoturisztikai létesítményeiben zajló környezeti nevelési programokon – jelentette ki az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára a Holnapocska Tábor betekintőjén, a Kápolnapusztai Bivalyrezervátumban.

Történelmi pillanat: útjára indul a régió legnagyobb agráregyeteme

A hazai agrárfelsőoktatás mérföldkőhöz érkezett, hiszen négy agrár-felsőoktatási intézmény integrációjával létrejön az új Szent István Egyetem.