Hatással van-e a gazdálkodók hangulatára az „agri-bashing”, vagyis az a jelenség, hogy a társadalmat foglalkoztató, nagy horderejű kérdésekben – az állatjóléttől kedve a glifozáton át a húsevés vs. vegán életmód vitájáig bezárólag egy sor esetben –
ők válnak a legkülönfélébb stílusú kommentek címzettjeivé.
Erre volt kíváncsi az európai gazdák és gazdaszervezetek egyesülete, a Copa Cogeca, és felmérést kezdeményezett a témában.
Az első eredmények ismeretében arról adtak ki sajtóközleményt, hogy a német és a francia gazdálkodók vannak legjobban elkeseredve a folyamatos szekálás miatt, míg a magyar és az olasz kollégáikat úgy tűnik, nem különösebben érintette meg ez a trend. Német- és Franciaországban is a megkérdezettek több mint 30%-a nyilatkozott úgy, hogy negatívan hat a motiváltságukra ez a jelenség, és
ha a „folytassam vagy abbahagyjam a gazdálkodást” téma kerül napirendre, akkor egyértelműen nyom valamennyit a latban.
Bár EU-szerte egyre jellemzőbb, hogy a gazdálkodók a társadalom céltáblájává válnak ezért vagy amazért, az „agri-bashing” mégis nehezen definiálható, és országonként is mást takar. A felmérés készítői arra voltak kíváncsiak egyebek között, hogy honnan jön leginkább az unfair kritika – a hagyományos vagy a közösségi média –, és milyen hatással van a kritizáltak motiváltságára.
2500 gazdálkodót kérdeztek meg négy uniós országban (Német-, Francia-, Olasz- és Magyarország) arról, hogy zaklatva érezték-e magukat a gazdálkodási gyakorlatuk miatt 2020 első negyedévében.
A válaszok nagyon eltértek országonként. Míg a francia gazdák 75%-a válaszolta, hogy tapasztalata szerint
a médiában jelen van a gazdákat általánosságban pellengérre állító kritika,
és 48%-a úgy érezte, hogy az utóbbi fél évben egyértelműen nőtt az ilyen megjegyzések száma (Németországban kicsit kisebb arányban, de hasonlóan válaszoltak), addig Olaszországban a gazdák 81%-a nem észlelt semmilyen negatív kritikát, Magyarországon pedig a megkérdezettek körülbelül fele azt mondta, hogy halkultak a kritikus hangok.
Hogy személy szerint őket érte-e atrocitás gazda mivoltuk miatt, arra a németek és a franciák mintegy fele válaszolta, hogy kisebb-nagyobb mértékben szembesültek már a személyüknek címzett unfair kritikával, míg a magyarok és az olaszok 80-90%-a nem észlelt ilyesmit, derült ki a közleményből.
