Back to top

Versenyképes felsőoktatás, versenyképes diploma

Az agrár-felsőoktatásba 40 százalékkal kevesebben jelentkeztek tavalyhoz képest. A képzés racionalizálása, a meghatározó képzőhelyek integrációja nélkül ezek az intézetek pár év alatt minden tekintetben kiüresednének, vallja Gyuricza Csaba az augusztus 1-jével létrejövő új Szent István Egyetem integrációját előkészítő bizottság vezetője.

Tavalyhoz képest mintegy 20 százalékkal csökkent a felsőoktatásba idén jelentkezők száma. Ennél is rosszabb a helyzet az agrár-felsőoktatásban, oda majdnem 40 százalékkal kevesebben jelentkeztek. Bár ennek demográfiai okai is vannak, nem hagyhatók figyelmen kívül azok a gyakorlatból érkező kritikák, amelyek szerint az agrárképzés korszerűtlen és nem igazodik a piac elvárásaihoz. A képzés racionalizálása, a meghatározó képzőhelyek integrációja nélkül ezek az intézetek pár év alatt minden tekintetben kiüresednének, vallja Gyuricza Csaba, az augusztus 1-jével létrejövő új Szent István Egyetem integrációját előkészítő bizottság vezetője.

Július 31-én az Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert kampusza kiválik az Eszterházy Károly Egyetemből, és ugyanezen a napon a Pannon Egyetem Georgikon Kara is kiválik a Pannon Egyetemből. Mindkettő beolvad a Szent István Egyetembe. Augusztus 1-jén a Kaposvári Egyetem és a Szent István Egyetem összeolvadásával létrejön az új Szent István Egyetem. 2000 óta számos hasonló integrációt megéltünk már. Azon túl, hogy az intézmények ezúttal alapítványi kezelésbe kerülnek, miben különbözik a mostani átalakítás a korábbiaktól?

Az elmúlt 20 évben folyamatosak voltak az integrációk, a Kertészeti Egyetem például kétszer is csatlakozott a Szent István Egyetemhez. Ezek során mindig elkövették a döntéshozók azt a hibát, hogy úgy próbáltak integrálni, hogy közben nagyon erőteljes központosítási akarat is megjelent.

De vannak jó példák is az integrációra. Ezt éppen a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ mutatta meg: az abban részt vevő intézmények nem veszítették el saját arculatukat, viszont jól kihasználták az agrárkutatás területén jelentkező szinergiákat.

Ha ez a modell bevált az agrárkutatásban, akkor miért ne lehetne kiterjeszteni az agrár-felsőoktatásra is? Hiszen rokon területről van szó, ráadásul az agrárkutatás is része lesz ennek a nagy integrált rendszernek. Lehet ezt jól csinálni, úgy, hogy az előnyeit érezzük és élvezzük. Az nem kérdéses, hogy a jelenlegi rendszer, amiben a felsőoktatási intézmények működnek, fenntarthatatlan. Ilyen kevés hallgatóval ennyi intézményt nem lehet fenntartani. A kisebb, pár száz agrárhallgatóval működő vidéki intézményeknek meg vannak számlálva a napjaik: öt éven belül be kellene, hogy zárjanak, mert működésképtelenné válnak.

Tehát ha ezek az intézmények szeretnének megmaradni – amit egyébként nagyon fontosnak tartok –, ezt csak együttműködésben, hálózatosan működő rendszerben lehet megvalósítani.

Nem beszélve az erre a célra felhasználható forrásokról, amiket az utóbbi időszakban szétapróztunk, mert rengeteg párhuzamos oktatás, kutatás folyt egyidejűleg teljesen feleslegesen, úgy, hogy közben csökkent a hallgatók száma.

Mire vezethető vissza a hallgatók számának csökkenése? A pályát nem tartják vonzónak, vagy az oktatás színvonalát?

Nagy hibát követtünk el, amikor az ország nem fordított nagyobb figyelmet az utánpótlásra, a fiatalok megtartására a felsőoktatásban és az akadémia világában. Mára gyakorlatilag kiürültek az intézmények. Amikor én végeztem, csak a legjobbakat lehetett benntartani az egyetemen doktorandusznak, ma pedig a rendelkezésre álló helyeknek csak egy része tölthető be.

Az elmúlt évek irracionális döntéseinek következtében 34 tangazdaságot tartunk fenn a felsőoktatásban.

Ezek nagy része korszerűtlen, a felszereltségük évtizedekkel elmarad a mindennapi gyakorlattól, mégis mindet fenntartjuk. A képzéseink korszerűtlenek, nem igazodnak a piaci igényekhez. Az egyetemi oktatók demotiváltak. A legjobb professzoraink nyugdíjba vonultak vagy meghaltak, kevés az utánpótlás. Ezen a területen is generációs szakadék jelent meg a rendszerváltás után. Tehát ezer sebből vérzik a rendszer. És ha mindez nem lenne elég, csökken a gyerekek száma, és a mezőgazdaság, mint hivatás népszerűsége is mélyponton van. Annak ellenére így van, hogy sokat dolgozunk az agrárium népszerűsítésén, a sztereotípiák elfeledtetésén. Feladat tehát van bőven.

Régóta tudjuk, hogy túl sok felsőoktatási intézmény van az országban. Szomszédainknál, például Szlovákiában vagy Ausztriában – ahol bár kisebb a mezőgazdaságilag művelhető terület, és ennek következtében a gazdák száma is – csak egy-két ilyen intézmény van, de azok minden tekintetben gazdagon felszereltek.

Ezek az országok koncentrálják a tudást és észszerűsítik a feladatokat. Ezzel szemben mi egy témával akár nyolc helyen foglalkozunk párhuzamosan, ennyi­felé próbáljuk osztani a forrásokat – miközben egymás versenytársai vagyunk. Amíg nálunk 11 intézmény van, a mezőgazdaságát tekintve élvonalbeli Hollandiában is mindössze egy – amely nemcsak agráregyetemként elismert. Még Lengyelországban is, ahol a szántóterület többszöröse a magyarországinak, kilenc olyan agrár-felsőoktatási intézmény van, amelyek példaként szolgálhatnak nekünk. A lengyeleknél tíz évvel ezelőtt ugyanolyan szétforgácsolt volt az egyetemi oktatási-képzési struktúra, mint nálunk.

De az integrációval mostanra létrejött Közép-Európa vezető agráregyeteme, amit a húsz legjobb ilyen intézmény között tartanak számon a világon.

Ez a potenciál bennünk is megvan, de már a huszonnegyedik órában vagyunk. Abban, hogy ez nem valósult meg, nyilván nem elsősorban szakmai szempontok játszottak szerepet, bár már akkor is tudtuk, hogy ez a rendszer így nem fenntartható.

Hogyan zajlik az átalakítás? Milyen grémium áll az egyetem élére?

Augusztus 1-jétől öt hónapig még állami fenntartású intézményként működik majd az egyetem. A mi esetünkben két lépcsőben zajlik az átalakítás, szemben a modellváltó egyetemekkel, amelyek egyszerű rendszer szerint működnek: egy egyetemből alapítványi egyetem lesz.

Nálunk bonyolultabb a helyzet, mert négy egyetemet és a NAIK intézeteit kell „összepakolni” egy intézménybe.

Ezért döntött úgy a kormány, hogy két lépcsőben végzi el az átalakítást. Az első lépcsőben létrehozzuk az új egyetemet: a Szent István Egyetemből kiválik az Ybl Miklós kar és Óbudára megy, ugyanakkor beleolvad a Pannon Egyetem Georgikon kara és az Eszterházy Károly Egyetem gyöngyösi kampusza. Ezt követően a Kaposvári Egyetem és a Szent István Egyetem összeolvadásával jön létre az új intézmény. A január 1-jével megalakuló új Szent István Egyetem a NAIK intézeteivel kiegészülve alapítványi fenntartású lesz.

További információ itt
Kérdése van az egyetemi integrációval kapcsolatban? A Szent István Egyetem honlapján (szie.hu), az integráció 2020 fül alatt számos kérdésre válasz található. Ha valakinek további információra lenne szüksége, kérdését elküldheti e-mailben az integracio_info@szie.hu címre. A dokumentumot a beérkező kérdések alapján rendszeresen frissítik. Mint az oldal szerkesztői írják: „Az integráció kezdeti időszakában járunk, még nincs mindenre kész megoldás vagy pontos válasz, de azon
vagyunk, hogy folyamatosan tájékoztassunk minden egyetemi polgárt a lényegi változásokról, részletekről.”

Mi a különbség a beolvadás és az összeolvadás között?

Beolvadás esetén nem jön létre új intézmény. Két egyetem összeolvadása esetén viszont két egyenrangú intézmény társul, amivel új intézmény jön létre, ezért megszűnik az akkori vezetés mandátuma. Új vezetés áll föl, új szenátust kell választani, tehát teljesen új intézmény keletkezik, új egyetem alapítása történik. Ehhez törvénymódosítás szükséges. Ez megtörtént: a felsőoktatási törvényt május 19-én módosította az Országgyűlés. A rektort továbbra is a köztársasági elnök nevezi ki.

Az átmeneti időszakra azonban ilyen rövid idő alatt nem lehetett pályázati eljárást lefuttatni, ezért, miután felkérést kaptam az előkészítő bizottság vezetésére, egyúttal megbízást kaptam az egyetem vezetésére az innovációs és technológiai minisztertől.

Már megvoltak a felvételik, csak a pótfelvételi van hátra. Az átalakulás hogyan érinti a jelenlegi hallgatókat és a most jelentkezőket?

Mindenkit oda veszünk föl, ahova jelentkezett, mindenki oda fog járni egyetemre, ahova jelentkezett. Például aki Kaposvárra jelentkezett, az Kaposváron lesz hallgató, és ott is fog diplomát kapni. Ha lesznek változások, átalakítások a szakstruktúrában, annak kifutása lesz. Nem fordulhat elő, hogy valaki Keszthelyre jelentkezett, de a végén Gödöllőre kell járnia.

Az integrációnak a hallgatók számára észrevétlenül kell megtörténnie.

Annyi lesz a különbség, hogy például egy Kaposvárra jelentkező fiatal a Szent István Egyetem kaposvári kampuszára nyer felvételt. Ez neki nem jelent érdemi változást. Viszont adott esetben sokkal könnyebb lesz az egyetemen belüli mozgás, ha valaki egy másik szakirányt akarna fölvenni.

Megmarad az osztatlan képzés?

Az osztatlan képzés pár évvel ezelőtt indult el az agrármérnöki oktatásban, és továbbra is folytatódik, a jelentkezések is megtörténtek.

Ebben egyelőre nem lesz változás. De az nem titok, hogy rövid időn belül áttekintjük a szakokat. Egyik legfontosabb célunk ugyanis az, hogy a szakokat a piaci igényekhez és a hallgatói elvárásokhoz igazítsuk. Egy részük már az ő elvárásaiknak sem felel meg.

Lesz államilag támogatott képzés?

Igen, megmarad az állami szerepvállalás, az állami normatívák és finanszírozás, a mostani tervek szerint körülbelül ugyanakkora arányban, mint jelenleg. Viszont azzal számolnunk kell, hogy demográfiai okokból tovább csökken a hallgatók létszáma. Ezért fontos, hogy olyan modern egyetemet hozzunk létre, amely külföldi hallgatók számára is vonzó. Ezen a téren a gödöllői egyetem eddig is jól szerepelt, az utóbbi években 10% fölött volt az idegen nyelvű képzés aránya.

A jövőben a Stipendium Hungaricumos hallgatók mellett az egyéb, elsősorban Európán kívüli hallgatók számát kívánjuk tovább növelni.

Jelenleg intézetek működnek az egyetemeken. Ezek megmaradnak?

Augusztus 1-jén minden intézmény a jelenlegi működési formáját „hozza” az integrációba. Később elkezdjük szakmai intézetek mentén felépíteni az egyetemet, mégpedig olyan módon, hogy összhangban legyen az agrárium változásával, a hazai mezőgazdaság igényeivel.

Nagy, horizontális, ágazati szintű agrároktatási és -kutatási intézeteket kívánunk létrehozni, tehát lesz állattenyésztés- és növénytermesztés-tudományi, műszaki, kertészeti, élelmiszer-tudományi stb.

Viszonylag kevés nagy intézet lesz, erős szakmai irányítással, mind a kutatásban, mind az oktatásszervezésben egységes irányítással. Ez azért fontos, hogy egy-egy tématerület oktatási-kutatási feladatai és a forrásigényük egy szakmai irányítás alá kerüljön, egységes elvek alapján. Minden területnek meglesz a központja, és bár több helyen is oktathatók lesznek, szervezetileg egy intézetbe fognak tartozni.

A dolgozók életében is komoly változás lesz: megszűnik közalkalmazotti státuszuk. Hogyan fogadták?

Minden változás félelmet kelt, amit teljesen természetesnek tartok. Alapvető változás, hogy az egyetem a munka törvénykönyve szerint foglalkoztatja a dolgozóit. Ez január 1-jétől érinti a munkavállalókat. Amellett, hogy ez lehetővé teszi a differenciált, teljesítményalapú bérezést, sokkal jobb motivációs lehetőséget is jelent. A jelenlegi egységes rendszerben mindenki egyforma bérezésben részesült, ami nem erősítette a versenyt és nem motivált. A jövőben teljesítmény alapján lehet különbséget tenni a munkatársak között. Lesz egy-egy jelentős, 15%-os béremelés 2021. és 2022. január 1-jén, amit az összes munkavállaló megkap.

Említette, hogy a rendszerváltás után generációs szakadék jelent meg. Ennek éppen az volt az oka, hogy mélyen alulfizették az egyetemi oktatókat. Mennyi időt adnak maguknak, hogy áthidalják ezt a szakadékot?

Ez egy hosszú folyamat, de most elindítható. Ahogy a leszakadás is hosszú évek következménye, úgy a helyenként lerobbant infrastruktúra felújítása vagy az utánpótlás kinevelése is legalább öt-tízéves távlatban képzelhető el. Ahhoz, hogy a nemzetközi ranglistákon előbbre jussunk – márpedig ez a célunk –, legalább öt, de inkább tíz évre lesz szükség.

Azt kell megcéloznunk, hogy a világ agráregyetemei között a jelenlegi 200. helyről bejussunk az első harmincba.

Ez nem elérhetetlen cél. Ugyanakkor nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy bár Magyarország nagy felsőoktatási múlttal rendelkező agrárország, ahhoz, hogy elinduljunk fölfelé ezen a ranglistán, minimum öt évre van szükség.

Mit tart az integráció legfontosabb céljának?

Korszerű, az európai felsőoktatási térben is versenyképes, színvonalas felsőoktatást szeretnénk teremteni, olyat, amely egyrészt kiváló mérnököket képez, akiknek versenyképes diplomát ad, másrészt arra is alkalmas, hogy használható tudással támogassa a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező gazdálkodókat. Egy olyan adatbázist, egy nemzeti agráradattárat is létrehozunk, ami segíthet a korszerű technológiák alkalmazásában, az agrár-szaktanácsadásban; ezzel is kívánjuk támogatni a hazai mezőgazdaság versenyképességét.

 

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2020/27 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Történelmi pillanat: útjára indul a régió legnagyobb agráregyeteme

A hazai agrárfelsőoktatás mérföldkőhöz érkezett, hiszen négy agrár-felsőoktatási intézmény integrációjával létrejön az új Szent István Egyetem.

II. Extrém Talajtani Tábor Nádudvaron

A KITE Zrt. közreműködésével Extrém Talajtani Tábort szervezett Nádudvaron július 21. és 25. között a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz-Geoinformatika Intézete és a Magyar Földrajzi Társaság. A program célja a talajtan társadalmi megbecsültségének emelése és a meglévő csúcstechnológia bölcs alkalmazása.

A műanyagok új élete

Az előttünk álló évek egyik legnagyobb kihívása vitathatatlanul a fenntartható termesztés és kereskedelem megvalósítása lesz a kertészetben is. Miközben a környezetvédelmi szervezetek nyomást gyakorolnak a termesztőkre és a kereskedőkre a műanyaghulladék csökkentése érdekében, az ökotudatos fogyasztók egyre szélesebb rétege is a korábbi gyakorlat változtatására sarkallja a kertészeket.

Agrárszakmákba kóstolhat bele több száz diák a nyáron

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élményszerűen ismertet meg több száz diákkal agrárszakmákat a nyáron. Az országos „Szakmakóstoló Hetek” keretében általános iskolai tanulók egy-egy hétig gazdálkodók mellett, szakképző iskolák segítségével nyerhetnek betekintést tucatnyi szakmába.

Nemzetközileg is elismert magyar halgenetikai eredmény

A New York Times mellett számos nemzetközi sajtóorgánum is felfigyelt a Nemzeti Agrárkutatási- és Innovációs Központ Halászati Kutatóintézetének új halgenetikai eredményeire. A magyar kutatócsoport a tokféléket vizsgálva létrehozta az őshonos vágótok és az amerikai lapátorrú tok életképes hibridjét, amely evolúciós és génmegőrzési szempontból egyaránt nemzetközi jelentőségű felfedezés.

Horribile Dictu!

A jól működő iskolákban a 19. század elejétől Európa-szerte megjelentek a diáklapok, kezdetben kézírásos, később sokszorosított (pl. kőnyomatos), végül nyomtatott formában. Ugyan a diáklapok szerzői és terjesztésük a helyi adottságokon múlott, a sokszor humoros publikációk betekintést engedtek az intézmény tevékenységébe, a diákéletbe.

Minőség felé terelnék a fiatalok borfogyasztási szokásait

Elindult a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) „JÓ BOR” edukációs kampánya, amely a fiatal felnőttek borfogyasztási szokásait kívánja minőségi mederbe terelni – olvasható a Hegyközösségek Nemzeti Tanácsának közleményében.

Látogatás a „csobánci várkapitánynál”

Balaton-felvidéken elterülő Tapolcai-medencében, Gyulakeszi határában gazdálkodik Németh Gyula párjával, Mészáros Zsuzsával, akik egy több lábon álló családi gazdasággal büszkélkedhetnek. A következő generáció tagjai is szívesen dolgoznak a gazdaságban és fokozatosan veszik át a stafétabotot.

Rangos elismeréseket adott át az agrárminiszter

104-en kaptak elismerést az Agrárminisztérium Föld Napja, Környezetvédelmi Világnap és pedagógusnap alkalmából szervezett díjátadó ünnepségén. Nagy István agrárminiszter úgy fogalmazott: a kitüntetettek kutatói, oktató-nevelő és ismeretterjesztő munkája példaértékű, s hozzájárul ahhoz, hogy hazánkat a jövőben is értékközpontú, egymással és a természettel harmóniában élő emberek lakják.

Genetikusok célkeresztjében a magyar mudik bundája

A magyar kutyafajták közé tartozó mudik örök kíváncsi, rendkívül tanulékony ebek. Megragadó egyéniségük mellett bundájuk változatos színe és mintázata is különlegessé teszi őket, méghozzá nemcsak a kutyatartók, de a genetikusok számára is.