Back to top

Egy innovatív erdőgazdaság

A KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt-nél minden terítékre kerül, ami fásszárú növény. A társaságra a nyitottság, a kísérletező szemlélet jellemző. Fontos, hogy a kutatóintézetük gyakorlati célokat szolgáljon. Csak olyan témákat tűznek zászlajukra, amelyeknek kézzelfogható eredménye, gazdasági haszna is lesz.

Sulyok Ferenc
Fotó: viniczai
„Társaságunk a hazai körülmények között előforduló, az erdőtenyészet szempontjából legkedvezőtlenebb termőhelyeken gazdálkodik, így érthető, hogy miért fordítunk megkülönböztetett figyelmet az innovációra, a kutatási tevékenységekre”- mutatott rá Sulyok Ferenc vezérigazgató, hogy az alaptevékenységen túl innovációs központot működtetnek, kutatóintézettel rendelkeznek, magvizsgálatokat végeznek, talajlaboratóriumot tartanak fenn, amelyet a KEFAG Zrt. 1996-ban a Földművelésügyi Minisztériummal közösen alapított. A központ legfontosabb tevékenységei közé tartozik a magas genetikai értékű szaporítóanyag előállításának és gyűjtésének, valamint a kor követelményeinek és a változó klimatikus viszonyoknak megfelelő erdőművelési- és használati technológiák fejlesztései, illetőleg egyéb, az erdőgazdálkodás területét érintő innovatív alapkutatások folytatása. Az alapítás óta eltelt években kialakították a Csalánosi Géngyűjteményt, amely több mint 30 hektáron elhelyezkedve szolgálja az ex-situ génmegőrzést illetve szaporítóanyag előállítást.

A gyűjteményben a hazánk egész területéről gyűjtött vadkörte, a kiemelkedő jelentőségű védett vadkörte kisfajok, valamint vadalma, madárcseresznye, fehérnyár és feketenyár egyedeinek faalakú állományai kaptak helyet.

Vadkörte géngyűjteményük országosan is kiemelkedő. Emellett vizsgálják a fafajok szárazságtűrő képességét. Kísérleteket végeznek jelenleg köztermesztésben állományjelleggel nem szereplő fafajokkal. Nézik, mi az ami felválthatja, vagy inkább szinesítheti a tipikus alföldi erdőállomány összetételt.

„Kiemelt kutatási témánk a fahamu hasznosítása”- hangsúlyozta, hogy ma még hulladéknak minősül, elhelyezése költséggel jár, éppen ezért szeretnék melléktermékként hasznosítani. A terméktanusítás készítése folyamatban van, talajjavító anyagként terveznek megjelenni a piacon.

A legtöbb helyen arról beszélnek, hogy a kutatás-fejlesztés csak viszi a pénzt, miközben a KEFAG Zrt-nél hasznot termel. Az inovációs központjuk szolgáltatással is foglalkozik. A kutatók közreműködnek a kiviteli tervek elkészítésében. Ha ehhez még néhány elnyert pályázatot is hozzászámolunk, akkor könnyen belátható, hogy eltartja magát.

Forrás: 
magyarmezogazdasag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hatalmas lehetőség előtt állunk

Közel egy év múlva hazánk ad otthont az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításnak. A szervezés és a munkálatok nagy erőkkel zajlanak szerte az országban, hiszen a kiállítás budapesti központja mellett több kiemelt vidéki helyszínen is számos program várja az érdeklődőket.

Színes őszi immunerősítők

Elődeink a gyógyuláshoz, szépüléshez vagy éppen a főzéshez is gyakran hívták segítségül a természet gazdag kincsestárát, ami máig kíméletes és olcsó megoldás. Az őszi, színesedő erdőben tett kiránduláskor is sokféle immunerősítő termésre bukkanhatunk.

Biztos, hogy az erdőbe valók?

Az utóbbi másfél évtizedben igen népszerűvé váltak a motoros technikai sportok hazánkban. Olyannyira, hogy gyakorlásuk már a védett és a fokozottan védett területekre is kiterjedt. Veszélyezteti az élővilágot, és mind nagyobb gondot okoz a természet értékeit tiszteletben tartó, megóvni óhajtó csoportok, mint a gyalogtúrázók, a vadgazdálkodók és az erdészek számára.

Futóhomok helyén zöldellő erdő

A NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Monori Erdészete Pest megye 25 községének határában, mintegy 10 ezer hektár állami területen látja el erdőgazdálkodói feladatait. Az erdészet 1977-ben alakult a Mendei és a Csévharaszti Erdészetek összevonásával. Jelenleg kilenc hagyományos erdészkerületből áll, ezen kívül Csévharaszton fűrészüzemet, Mendén pedig csemetekertet működtet.

Lehet, hogy a háziállatokat is be kell oltani a Covid-19 megfékezéséhez

A jövőben szükség lehet a háziállatok oltására a Covid-19 ellen a koronavírus terjedésének megfékezése érdekében. A fertőzött állatok leölése helyett az oltást kellene választani.

Az erdő igazi tanítómester

Jung László úgy tartja, az erdő maga az állandó változás. Minden nap más arcát mutatja, más kihívásokat tartogat, és a benne gazdálkodók is ilyen sokoldalúak. Az EGERERDŐ Zrt. korábbi vezérigazgatója a szakmában eltöltött 40 év tapasztalatait felhasználva friss nyugdíjasként sem állt le, folytatja kutatásait, téziseket állít fel, s megdönti korábbi sajátjait.

Önként ölte le a fácánjait egy finn gazda

Több elhullott fácánt is találtak az elmúlt napokban Finnországban, amelyekről kiderült, hogy a madárinfluenza vírus okozta pusztulásukat. Egy fácántenyészeten elpusztították a madarakat.

Milliós költség a hulladék elszállítása

A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. is részt vesz a „Tisztítsuk meg az országot!” elnevezésű programban. A társaságnak komoly gondot jelent a nagy mennyiségű, erdőterületeken elhelyezett hulladék. Általános tapasztalat ugyanis, hogy sokan használják illegális szemétlerakónak a környezetükben levő erdőket.

Kocsányos tölgy a lisztharmat kereszttüzében

Az Európa-szerte elterjedt kocsányos tölgy alkotta erdőállományokban már az 1900-as évek elején megjelent a lisztharmatbetegség. Villámgyorsan elterjedt a kontinensen, 1908-ra már Magyarország tölgyeseit is megfertőzte. Demeter László, az Ökológiai Kutatóközpont kutatócsoportjával megfejtette a tölgyeket megbetegítő, Ázsia trópusi vidékéről behurcolt lisztharmat gombafaj pusztításának okát.

Az erdő örök, de nem hagyhatjuk magára

Az állami kezelésben lévő erdők jelentős része természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett, védett vagy Natura 2000 rendeltetésű erdők esetében gazdasági szempontok helyett a természetvédelmi elvárásokat előtérbe helyezve kell meghatározni az erdőkezelés céljait.