Back to top

Fajtaklubot alapítottak az őshonos baromfifajta-tenyésztők

Összefogtak a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetségén belül a magyar fajtákat tenyésztő gazdák. Kezdeményezésük mögött semmiféle anyagi megfontolás nincs, céljuk tisztán a hazai baromfi génkincs megőrzése, bemutatása és népszerűsítése.

Még egészen fiatal a hivatalosan Magyar Baromfifajtákat Tenyésztők Fajtaklub néven megalakult közösség, hiszen ez év február utolsó napjaiban volt az alakuló ülés. Az ötlet persze még korábbra nyúlik vissza.

Dr. Pintér József  MGKSz elnök ötlete volt, hogy a 32/2004-es országgyűlési határozatban nemzeti kinccsé nyilvánított baromfifajtákat a szövetség valamilyen formában felkarolja – idézi fel a kezdeteket Vígh Attila, a fajtaklub szakmai vezetője.

Munka akad vele bőven, hiszen nemcsak a fajták valós termelési körülmények közötti megtartása a cél, hanem azok bemutatása és népszerűsítése is.

Az első feladat helyére tenni azt, hogy mást jelent, ha egy fajtának állami elismerése van, és más az, hogy a nemzetközi szervezetekben tag MGKSz, mint magyar fajtát önálló standard szerint jegyzi. Előbbi a hivatalos szervezetek (Agrárminisztérium, NÉBIH) feladata, az utóbbi a szövetség dolga. Így az első nagy munka a magyar baromfifajták standardizálása, azok előterjesztése az európai szövetség felé, majd a bemutatókon, kiállításokon történő mind szélesebb körű részvétel.

Széles szortiment

Összesen 24 fajta, illetve fajtaváltozat esetében kell az említett munkákat elvégezni. Idetartoznak a magyar tyúkfajták (négy színben), az erdélyi kopasznyakú tyúkfajták, a magyar kacsafajták (három színben, illetve a búbosak), a magyar lúdfajták (négy színben), a magyar pulykafajták (négy színben), a magyar parlagi gyöngytyúkfajták (négy színben), a zsippó szépe (és a törpe zsippó szépe), valamint az e lap hasábjairól nemrég megismertetett nyuszkanyakú palóc tyúk.

Utóbbi kettő kivételével a legtöbb fajta felett néhányszor már megkongatták a vészharangot.

Puszta létük is különleges, amiben persze nagy része van a gödöllői Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ (korábbi nevén Haszonállat Génmegőrzési Központ) több évtizedes fajtamentő és megőrző munkájának. Ez a szervezet is hajlandóságot mutat arra, hogy a későbbiek során szakmailag támogassa és hozzájáruljon a fajtaklub munkájához.

Toborzó

A Magyar Baromfifajtákat Tenyésztők Fajtaklub a tenyésztő munkán kívül figyelmet szeretne fordítani a baráti alapokon nyugvó, jó közösségéként működő kapcsolattartásra is. Ahogyan fogalmaznak: „olyan személyeket szeretnénk a sorainkban tudni, akik egy agilis, fiatalos lendülettel rendelkező csapathoz szeretnének tartozni”. Várják a tenyésztőtársak jelentkezését itthonról és határon túlról egyaránt.

A közös szakmai érdeklődésen túl a szervezet elvi közösségbe is hívja az erre nyitottakat, hiszen megkülönböztetett figyelmet szeretnének fordítani nemzeti létünk 1100 éves értékeire, eredményeik megőrzésére, ezáltal kifejezve európai nemzeti karakterünket.

Az érdeklődök a vighattila75@gmail.com címre küldött levél nyomán kaphatnak további információt.

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Így lesz a tizennyolcból négyszáz

Mihályhalmán, félúton Nádudvar és Püspökladány között, egy családi vállalkozás őshonos szürke marhákat és ennek charolaival keresztezett változatát legelteti a lehető legtermészetesebb körülmények között.

Az Öko (bio) tejtermelés feltételei

Ahhoz, hogy az elmúlt évek európai „élelmiszer botrányai” ne ismétlőd­jenek meg, nagyobb hangsúlyt kell fordítani a termelő állatok egészségének megőrzésére, továbbá a mezőgazdaságban alkalmazott nagy mennyiségű kémiai anyagok felhasználásának vissza­szorítására. Egyebek mellett ezen okok vezettek oda, hogy ismét előtérbe került az évezredek óta folytatott tradicionális (öko)gazdálkodás szükségessége.

A mudi története és használata

Terelő pásztorkutya fajtáink közül talán a mudi kialakulásának története ismert a legkevésbé. Egykor szinte csak fekete színben előforduló, hegyesfülű, villámlábú és pengeagyú terelőkutya-fajtánk hosszú időn át méltatlanul mellőzött, szinte jelentéktelen vidéki kutyaként volt ismert.

Mi lesz veled, ürge?

Az ember nem is gondolná, hogy napjainkra fokozott törvényi oltalom érvényes az ürgére. Ennek a kisemlős-fajnak a pénzben kifejezett értéke 250 000 Ft, pedig pár évtizede még tűzzel-vassal irtották országszerte. A faj 1982-től vált védetté, 2014 óta viszont már fokozottan védettnek nyilvánították.

Dr. Bubó küldönce a háznál

Az Európában honos szárazfölditeknős-fajok mindig is nagy népszerűségnek örvendtek, talán a Dr. Bubó rajzfilmsorozat küldöncének köszönhetően. Ezekhez a nagy egyedszámban forgalmazott állatokhoz azonban csak néhány frekventált kereskedésben kaphatunk helytálló tanácsokat, ezért dióhéjban megpróbáljuk közreadni a teknőstartás legfontosabb elemeit.

Az ellés öröme és bánata - kecsketartás

Városiként költöztünk pár éve faluba, az első pillanattól kezdve az önellátás szándékával, állatokat tartva, növényeket nevelve. A Kistermelők Lapja júniusi számában kecsketartókká válásunk históriájáról meséltem, és az igyekezetünkről, hogy gidákkal gyarapodjon az állományunk. Több hónapnyi kudarc után, egy új baktól, Mihálytól vártuk a sikert…

Kevesebb kiállítóval, de megrendezik Debrecenben a Farmer Expót

Kevesebb kiállítóval és kisebb épített vásárterülettel, de megrendezik augusztus 18-21. között a Farmer Expót Debrecenben, az egyetem Böszörményi úti campusán - közölte Vaszkó László vásárigazgató hétfőn az MTI-vel.

Az EU zöld megállapodás nyertese lehet a juhágazat

Augusztus 7-8-án a bárányhús fogyasztását népszerűsítő Bárány napok lesznek, agrár- és turisztikai szereplőkkel Gasztronómiai Kulturális Unió Klaszter alakul, a juhágazat szereplőit pedig kétféle támogatással is segíti a szaktárca - egyebek mellett ezekről volt szó a Juh- és Kecske Terméktanács sajtótájékoztatóján.

Ne hiányozzon portánkról!

Bütykös orrú lúdnak vagy sisakos lúdnak is nevezik. Szibériából, illetve Észak-Ázsia más területeiről származik; Kínában és Japánban már évszázadok óta tartják a nagyon ízletes, porhanyós, zsírban szegény húsa és jó tojáshozama miatt, amely évente 60-70 darabot jelent, körülbelül 120 grammos átlagsúllyal.

Rovarliszt felhasználása a takarmányozásban

A gazdasági állatfajok takarmányozásban egyre gyakrabban merül fel a szójadara és a halliszt helyettesítése más fehérjeforrásokkal. A szarvasmarha szivacsos agyvelőgyulladása (BSE) miatt hozott rendeletek tiltják, vagy jelentősen korlátozzák az állati eredetű takarmányok felhasználását a gazdasági állatok takarmányozásában. Ezért az elmúlt években fokozódott az érdeklődés a rovarliszt takarmányokba történő keverésére, a szójadara és a halliszt teljes vagy részleges kiváltása céljából.