0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 19.

Kicsit késve, de megkezdődött a magyar dinnye idénye

A hideg tavasz a görögdinnyének sem kedvezett, később kötöttek, a termések nehezebben fejlődtek, de július közepétől már széles a hazai termések választéka. És ha az időjárás nem szól közbe, még szeptember közepén is ehetünk finom magyar görögdinnyét, erősítették meg Jászapátiban, a Pócs Kertészetben, a NAK által szervezett sajtótájékoztatón.

Az utóbbi 35 év leghidegebb áprilisát, májusát éltük meg, ami visszavetette a növények fejlődését és kedvezett a betegségeknek, de a fagyos éjszakák miatt pótlásokra is szükség volt. Sajnos a június, sőt a július se hozta meg a kánikulai nyarat. A nyár előn pedig özönvízszerű esőzések és jégeső is hűtötte a dinnyeállományokat. Ez a magyarázata annak, hogy

a szokásosnál 2-3 héttel később került a magyar szabadföldi görögdinnye nagy mennyiségben a piacokra, áruházakba.

Mivel idén nem csúsztunk össze a mediterrán dinnyékkel, keresleti piac van rá, az áruházak többet is vennének, mint amit a hazai termelők kínálnak, hallottuk Sándor László dinnnyeszakértőtől. 

Az idei termőterület ugyan 700-800 hektárral, mintegy 4000 hektárra csökkent, de még az is elképzelhető, hogy több termés lesz, mint tavaly, hangsúlyozta Mártonffy Béla, a NAK zöldség és beszállítói osztályának a vezetője. Nőtt ugyanis a korszerű fajták, hibridek, valamint a kedvezőtlen környezeti tényezőket jobban viselő oltott állományok aránya, és fóliasátorba is több dinnyét ültettek a korai időszakban. A területcsökkenés elsősorban a Covid-járvány miatti bizonytalanságból fakadt. De rontotta a termelési kedvet, hogy az előző két évet rosszul zárták a dinnyetermelők, a kedvezőtlen időjárás miatt kevesebb dinnye fogyott.

A hazai dinnyefogyasztás fejenként mintegy 10 kilogramm. A tervezett mintegy 160 ezer tonnás termésnek a 60 százalékát veszi fel a belföldi piac, Az export főként Csehországba, Lengyelországba, a Baltikumba, Szlovákiába irányul, és igyekszünk a német piacon is újra megvetni a lábunkat.

A hazai fogyasztók a 4-8 kilogrammos dinnyét keresik a leginkább, az ennél nagyobbak egy részét is szeletelve vásárolják meg. A magszegény termések kereslete fokozatosan nő, így a termesztésben már 20 százalék körüli az ilyen hibridek aránya. 

A magyar termés biztosan frissen kerül a fogyasztókhoz, már ezért is ezeket érdemes választani, mindamallett, hogy ezzel a magyar termelőket támogatjuk, hangsúlyozta a házigazda Pócs János országgyűlési képviselő. Családja több nemzedék óta termeszt dinnyét, idén 5 hektáron nevelik szabadföldön, és 1-1 hektár görög és sárgadinnyét termelnek fóliákban.

Magvas görögdinyét már csak porzóként ültetnek, és megerősítették, hogy a fogyasztók hajlandóak többet fizetni a magszegény termésekért, ellensúlyozva ezeknek a fajtáknak a magasabb termesztési költségét. A termést helyben értékesítik.

A jó dinnyének is kell a reklám. A legfontosabb azonban, hogy a fogyasztó bízzon a termékben, és ennek a megbízható minőség a feltétele, amire a spanyolok márkát építettek, és 10 év alatt 2,2 kilogrammal növelték a belföldi fejenkénti fogyasztást. A márkázás már nálunk is elindult.

 

Forrás: magyarmezogazdasag.hu