0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 19.

Természetes édes borok kockázat nélkül

Az utóbbi években nemzetközi és hazai viszonylatban is megnőtt a kereslet a természetes maradék cukrot tartalmazó borkülönlegességek iránt. Ilyen típusú borokat régebben magas tőszámú ültetvények terméséből készítettek, ezek a nagy munkaerő-igényű ültetvények azonban a mai viszonyok között nem üzemeltethetők gazdaságosan.

A korszerű, többnyire magasművelésű ültetvényekben viszont az ilyen típusú borok készítése nagy termesztési kockázattal jár, elsősorban a savvesztés és a botrítiszfertőzés miatt. A problémára megoldást nyújthat a termővessző-átvágásos módszer.

A NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Badacsonyi Kutató Állomásán több évtizede kísérleteztünk a termővessző-átvágásos (ún. D.M.R.) módszerrel.

A térségben az utóbbi időben elsősorban a magas természetes cukortartalmú borkülönlegességek készítése kapcsán került előtérbe, de a módszer más célokra is felhasználható.

Az eljárás lényege, hogy szálvesszős metszésű tőkék esetében teljes érésben (18-19 MM°) a termővessző átvágásával hatást lehet gyakorolni a szőlő élettani folyamataira: a cukor, a savak, az íz- és aromaanyagok koncentrálódnak a szőlőbogyóban, mivel a levágott termővesszőt 2-3 hétig a tőkén hagyjuk.

A savak koncentrálódása következtében a borok nem lágyulnak le, a vízvesztés és töppedés miatt pedig csökken a rothadás veszélye.

A D.M.R. módszer alkalmazásával a cél a termelési kockázatok csökkentése és a minőség javítása. A termővessző-átvágás miatt megszűnik a kapcsolat a gyökérrendszer és a szőlőfürt között, így vízfelvételre nincs lehetőség, ezért a szőlőbogyók töppednek. Az átvágást követően a levelek még egy-két napig életképesek, asszimilálnak, az előállított szerves anyag a fürtökbe áramlik. E két tényező együtt eredményezi a termés minőségének jelentős javulását. A töppedés miatt ugyanakkor csökken a bogyókban a nyomás, ami mérsékli a botrítiszfertőzés kialakulásának kockázatát.

Kísérleteinket több fajtával kis- (10 tőke) és középparcellás (1 ha) körülmények között végeztük több éven keresztül.

Kontrollként az egyszerű kései szüretelést használtuk, azonos időpontban betakarítva a termést.

A táblázatban a Szürkebarát, a Rózsakő és az Olasz rizling fajták szüreti eredményeit mutatjuk be. Jól látható, hogy a kései szüretelésű kezeléshez képest egyértelműen kedvezőek a D.M.R. módszerrel kezelt parcellákról származó tételek beltartalmi értékei, amit a borbírálatok grafikonon látható eredményei is alátámasztanak.

A határozott minőségjavulás mellett szót kell ejteni a módszer kapcsán tapasztalt negatívumról is, nevezetesen arról, hogy ha több évig alkalmazzuk ugyanazokon a tőkéken, akkor azok erőnléte romolhat.

Ugyanakkor a tőkekondíciót nem rontja a csak kétévente ismétlődő D.M.R. kezelés. Mindezeket figyelembe véve azt javasoljuk a módszer iránt érdeklődő termelőknek, hogy a kérdéses területet/táblát két-három részre osztva, rotációban alkalmazzák ezt az eljárást.

A módszer segítségével több új terméket bevezettek, és az így készült borokkal több nemzetközi borversenyt is nyertek a Balaton-felvidéki pincészetek. A teljesség igénye nélkül például az Aranymetszés Töppedt Szürkebarát nagy­aranyérmet nyert 2019-ben a brüsszeli Monde Selection Wines versenyen, továbbá aranyérmet Berlinben a Wein Trophy, Neustadtban a Mundus Vini Summer, valamint 2020-ban Párizsban a Vinalies International borversenyen.

Az Aranymetszés Debrői Hárslevelű tavaly aranyérmet szerzett a Berliner Wein Trophy és a Mundus Vini Summer versenyen, az idén pedig megismételte ezt a két eredményt (pontosabban a Mundus Vini tavaszi versenyén) és Párizsban is aranyérmet érdemelt.

A kései szüretelésű Badacsonyi Szürkebarát 2018-ban megszerezte a VinAgora nagyaranyérmét és champion díját.

Ezek a sikerek is alátámasztják a módszer felhasználásának elterjedését a Balaton-felvidéki pincészeteknél.

Forrás: Kertészet és Szőlészet