Back to top

Hetvenéves a mester

A Hódmezővásárhelyen élő kovácsmestert, Imre Sándort olvasóink közül bizonyára sokaknak nem kell bemutatni, hisz az 1980-as évek végétől végigkísérte lovas-, benne fogathajtósportunk hazai és itthon rendezett nemzetközi eseményeit. Talán az a mondása sem ismeretlen, amelyet most, a jeles alkalomkor is felidézett: „Kovácsnak és cigányzenésznek születni kell”.

Imre Sándor, „a mester”
Mert jeles nap volt számára június 17-e, még ha nem is készült rá. 

Az idei, Medárdnak köszönhetően elég esős június 17-e más volt a „Mester” életében, mint a többi nap, hisz ekkor lépett be a „hetvenesek klubjába”.

Tanítványai, Jáksó Zsolt és Kiss Attila meglepték, elcsalták lópatkolás ürügyén, és a végén egy kiadós birkapörkölt volt a meglepetés, majd happy endként szülővárosának polgármestere, Márki-Zay Péter is fogadta hivatali dolgozószobájában, és köszöntötte e jeles nap alkalmából.

A végén úgy összegzett „hogy erre is gondoltam, meg arra is gondoltam, de arra álmomban sem gondoltam, hogy ez a nap más lesz számomra, mint a többi”.

Imre Sándor 1967-ben szülővárosában, Hódmezővásárhelyen tett kovács szakmunkásvizsgát, és 1974-ben mestervizsgázott két legendás kovácsmester – Császár Antal, aki 104 évet élt Kisteleken, és a makói Szél Imre, aki 80 évet élt és több mint 60 évet töltött a népi szakmában – előtt. 2005-ben gyógypatkolómester-vizs­gát is tett.

Kisiparosként kezdte munkáséveit 1967-ben, majd 1986-ban a műemlék-felügyelőségnél dolgozott, több műemlék épület felújításában vett részt, a kovácsmunkákat irányította és végezte.

Mestere, a makói Szél Imre halálát követően 15 évig a kovács szakma dél-magyarországi mestervizsga-bizottságának elnöke volt, több jeles kovácsmester mesterlevelén van ott a kézjegye, hogy mást ne említsünk, Galambos Sándor füzesgyar­ma­ti kocsigyártóén, vagy az ismert doma­széki kovácsmester Szécsi Istvánén, a Szécsi Laprugó Kft. tulajdonosáén.

A kihalófélben lévő népi mesterség utolsó vásárhelyi művelőjeként három tanítványára büszke – Ormándi Zsoltra, Jáksó Zsoltra és Kiss Attilára –, akik igaz, nem kovácsmesterként, de elismert patkolókovácsként tevékenykednek ma a hazai lovasvilágban.

A mester a tanítványaival, Jáksó Zsolttal és Kiss Attilával

Imre Sándor részese volt a mártélyi illetőségű Benkő Sándor válogatott fogathajtó sikeres sportolói pályafutásának. Gyártotta, javította kocsijait, körmölte, patkolta a Benkő-fogat legendás lovait, az Acélt, a Csöpit, majd az 1999-es kecskeméti világbajnokság maratoni menőit, Uffert és Credót. Az általa készített maraton­ko­csi­ban hajtva Benkő Sándor az 1999-ben Kecskeméten rendezett kettesfogat-hajtó vb-n maratonhajtásban Lázár Zoltán mögött és Nyúl Zoltán előtt második helyen végzett.

1998-tól őstermelő lett apja örökébe lépve, de mellette mind a mai napig dolgozik Hódmezővásárhely ma már egyetlen élő és működő kovácsműhelyében is, illetve állatokat tart.

Az is igaz, hogy évente nem használ el 3-4 mázsa patkószöget, mint anno, de akad még körmölni-, patkolnivalója, és mellette mezőgazdasági gépek, eszközök, berendezések javítására is szakosodott.

 

Forrás: 
Pegazus
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Pegazus 2020/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

„Úgy nem nyersz, ha meg sem próbálod” - Állattartó telepek korszerűsítése

Holló Mátyással már 2013-ban is találkoztunk, akkor a Kistermelők Lapjában az év juhászaként mutattuk be. Az idei találkozásunk apropója az, hogy megmutassuk, hogyan érdemes a gazdálkodásba, fejlesztésekbe pályázati forrást bevonni.

Tréningtippek - Carl Hestertől

Carl Hester nevét minden lovas ismeri, öt olimpián vett részt, olimpiai, világbajnoki, Európa-bajnoki arany-, ezüst- és bronzérem büszke tulajdonosa, kiváló edző, és nem utolsósorban igazi „horseman”. Az alábbiakban néhány megszívlelendő tanácsot olvashattok, mely mindenkinek szól.

A lovak, a gyöngytyúkok, a kuvasz és a többiek…

Birka, kecske, ló, szamár és némi baromfi is van Borda István gazdaságában Jászkisér külterületén, a csatornákkal szabdalt alföldi tájon. A gazda mosolygós szemű, nagy bajszú, büszke jásznak tűnik, de amikor megszólal, ízes beszédéből kiderül, hogy palóc, családja révén Balassagyarmatról került gyerekként a Jászságba. Borda István öt éve bérli a volt TSZ-telepet.

Lótenyésztőket segítő támogatás nyílik

Az Agrárminisztérium a kormány által a Gazdaságvédelmi Alapból rendelkezésre bocsátott 25 milliárd forintos többletforrással meghirdetett Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Program keretében 250 millió forint keretösszegű támogatási konstrukciót hirdet meg a lótenyésztők részére.

Miért nem háziállat a zebra?

A lófélék háziasítása párhuzamosan több helyszínen is zajlott, amelyről még írásos emlékek is fennmaradtak. A rómaiak például leírták, hogy a perzsáknál gyakorta onágereket fogtak be a harci kocsikba.

XXVI. Kanca- és Ménverseny, Méneskönyvek Versenye

Rekord összegű díjazás, kis mezőny, sztárlovasok. Röviden így jellemezhető a július közepén, Mezőhegyesen megrendezett hagyományos kanca- és ménverseny. A mének döntőjét Aranykapu con Lordan nyerte Krucsó Szabolccsal a nyeregben, a kancákét Timpex Bölcsész és ifj. Szabó Gábor, a szuperdöntőben pedig Timpex Fényév ugyancsak ifj. Szabó Gáborral a nyeregben diadalmaskodott.

Újraindultak a lovasversenyek

Végre valahára valódi, nézők előtt rendezett lovasversenyekről tudósíthatunk! A Pegazus júliusi számának címlapján Pachl Benedek és Donna Friderika látható. A páros a Máriakálnokon megrendezett nemzetközi díjlovaglóversenyen U25 kategóriában mindkét nap győzelmet aratott és ezzel kiérdemelte az év meglepetése címet is.

Horribile Dictu!

A jól működő iskolákban a 19. század elejétől Európa-szerte megjelentek a diáklapok, kezdetben kézírásos, később sokszorosított (pl. kőnyomatos), végül nyomtatott formában. Ugyan a diáklapok szerzői és terjesztésük a helyi adottságokon múlott, a sokszor humoros publikációk betekintést engedtek az intézmény tevékenységébe, a diákéletbe.

A lovaglás legősibb bizonyítékára bukkantak Kazahsztánban

Az eddig véltnél jóval korábban lettek a lovaglás mesterei az emberek egy nemzetközi kutatócsoport szerint, amely az i.e. 2. évezredi andronovói kultúra síremlékeit Kazahsztánban tanulmányozva jutott erre a következtetésre.

Látogatás a „csobánci várkapitánynál”

Balaton-felvidéken elterülő Tapolcai-medencében, Gyulakeszi határában gazdálkodik Németh Gyula párjával, Mészáros Zsuzsával, akik egy több lábon álló családi gazdasággal büszkélkedhetnek. A következő generáció tagjai is szívesen dolgoznak a gazdaságban és fokozatosan veszik át a stafétabotot.