Back to top

Hetvenéves a mester

A Hódmezővásárhelyen élő kovácsmestert, Imre Sándort olvasóink közül bizonyára sokaknak nem kell bemutatni, hisz az 1980-as évek végétől végigkísérte lovas-, benne fogathajtósportunk hazai és itthon rendezett nemzetközi eseményeit. Talán az a mondása sem ismeretlen, amelyet most, a jeles alkalomkor is felidézett: „Kovácsnak és cigányzenésznek születni kell”.

Imre Sándor, „a mester”
Mert jeles nap volt számára június 17-e, még ha nem is készült rá. 

Az idei, Medárdnak köszönhetően elég esős június 17-e más volt a „Mester” életében, mint a többi nap, hisz ekkor lépett be a „hetvenesek klubjába”.

Tanítványai, Jáksó Zsolt és Kiss Attila meglepték, elcsalták lópatkolás ürügyén, és a végén egy kiadós birkapörkölt volt a meglepetés, majd happy endként szülővárosának polgármestere, Márki-Zay Péter is fogadta hivatali dolgozószobájában, és köszöntötte e jeles nap alkalmából.

A végén úgy összegzett „hogy erre is gondoltam, meg arra is gondoltam, de arra álmomban sem gondoltam, hogy ez a nap más lesz számomra, mint a többi”.

Imre Sándor 1967-ben szülővárosában, Hódmezővásárhelyen tett kovács szakmunkásvizsgát, és 1974-ben mestervizsgázott két legendás kovácsmester – Császár Antal, aki 104 évet élt Kisteleken, és a makói Szél Imre, aki 80 évet élt és több mint 60 évet töltött a népi szakmában – előtt. 2005-ben gyógypatkolómester-vizs­gát is tett.

Kisiparosként kezdte munkáséveit 1967-ben, majd 1986-ban a műemlék-felügyelőségnél dolgozott, több műemlék épület felújításában vett részt, a kovácsmunkákat irányította és végezte.

Mestere, a makói Szél Imre halálát követően 15 évig a kovács szakma dél-magyarországi mestervizsga-bizottságának elnöke volt, több jeles kovácsmester mesterlevelén van ott a kézjegye, hogy mást ne említsünk, Galambos Sándor füzesgyar­ma­ti kocsigyártóén, vagy az ismert doma­széki kovácsmester Szécsi Istvánén, a Szécsi Laprugó Kft. tulajdonosáén.

A kihalófélben lévő népi mesterség utolsó vásárhelyi művelőjeként három tanítványára büszke – Ormándi Zsoltra, Jáksó Zsoltra és Kiss Attilára –, akik igaz, nem kovácsmesterként, de elismert patkolókovácsként tevékenykednek ma a hazai lovasvilágban.

A mester a tanítványaival, Jáksó Zsolttal és Kiss Attilával

Imre Sándor részese volt a mártélyi illetőségű Benkő Sándor válogatott fogathajtó sikeres sportolói pályafutásának. Gyártotta, javította kocsijait, körmölte, patkolta a Benkő-fogat legendás lovait, az Acélt, a Csöpit, majd az 1999-es kecskeméti világbajnokság maratoni menőit, Uffert és Credót. Az általa készített maraton­ko­csi­ban hajtva Benkő Sándor az 1999-ben Kecskeméten rendezett kettesfogat-hajtó vb-n maratonhajtásban Lázár Zoltán mögött és Nyúl Zoltán előtt második helyen végzett.

1998-tól őstermelő lett apja örökébe lépve, de mellette mind a mai napig dolgozik Hódmezővásárhely ma már egyetlen élő és működő kovácsműhelyében is, illetve állatokat tart.

Az is igaz, hogy évente nem használ el 3-4 mázsa patkószöget, mint anno, de akad még körmölni-, patkolnivalója, és mellette mezőgazdasági gépek, eszközök, berendezések javítására is szakosodott.

 

Forrás: 
Pegazus
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Pegazus 2020/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Selmec a művészetekben

Manapság az utódkarok hallgatói kétféleképpen kötődnek Selmechez. A diákhagyományok örököseiként azok őrzése, gyakorlása hozzátartozik mindennapjaikhoz, emellett gyakorta ellátogatnak az ősi bányavárosba, hogy felkeressék jellegzetes tárgyi emlékeit, élvezhessék sajátos hangulatát. De Selmec ott van a művészetekben is, s több alkotásnak vannak diákhagyományokat érintő vonatkozásai.

Elegáns és kecses: a lipicai ló

Szilvásvárad közel hetven éve ad otthont egy elegáns, hegyvidékhez szokott, nagy tenyészértékű fajtának, amely nemcsak nemzetközi versenyeken, de akár a filmvásznon is megállja a helyét. A csikók sötéten születnek, később lesznek pej, szürke vagy egészen világos színűek.

Az erdő és a víz harmóniája

A Gemenci-erdő nemcsak Magyarország legnagyobb ártéri erdeje, hanem európai viszonylatban is egyedülálló. A térségben gazdálkodó Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. igyekszik az erdő- és vadgazdálkodási feladatai mellett mind többekkel megismertetni Gemenc látnivalóit, természeti értékeit. Nem utolsósorban kényelmes szállást és finom helyi ételeket is kínál egyebek közt a Pörbölyi Vendégházban.

Tudtam, hogy nem elég a középszerű rendezés

Hosszú, és most már elmondhatjuk, sikeres „versenysorozat” után vagyunk. Egy helyen rendezték meg szinte egy időben a gyermek, ifjúsági, fiatal lovas, U25 és póni Európa-bajnokságokat. A bajnokságok között csupán két-három nap állt rendelkezésére a rendezőnek, hogy minden újból, ugyanazon a szinten kezdődjön elölről.

Klónozott csikó született Texasban

Először sikerült klónozni a vadonban már szinte teljesen kihalt faj egy példányát. A Przsevalszkij-lovak már negyven éve csaknem kizárólag állatkertekben élnek.

A muraközi ló típusának regenerálása

A 2002 márciusában megalapított Őrségi Nemzeti Parkban az igazgatóság fontos szerepet szánt a tradicionális magyar fajtáknak. Olyan állatokat akartunk tenyészteni és tartani, amelyek hagyományos magyar fajták, tartásuk egykoron jellemző volt az Őrségben. Így került tenyésztésre a magyartarka, és a muraközi ló is.

Huszárok, tüzérek és gyalogosok - Örkénytábor 90

Táborfalva önkormányzata, népi és katonai hagyományőrző egyesületek, hadtörténészek, a Honvédelmi Minisztérium képviselői és számos lovas személyiség tisztelgett a dicső elődök előtt.

Hölgy puskával

Örültem, hogy a találkozónkra Juhász Lenke nem erdész egyenruhában érkezett. A legtermészetesebb módon viseli elegáns vadász kosztümjét, a Diana Vadászhölgy Klub tagjaként remekül illik rá. Finom rajzolatú ékszerei szintén mestermunkák. A csinos külső határozott egyéniséget rejt.

Egy nevezetes firma: Dzseki bácsi

Nevével már a balekoktatás kezdetén megismerkedik a leendő balek. Dzseki bácsi bohém jellemét bemutató történetek közszájon forognak, és nincs olyan bányász, kohász vagy erdész, aki ne mosolyodna el neve hallatán. Sokan csak becenevén ismerik, és nem is tudják, hogy Böszörményi Nagy Károly névre hallgatott e közismert, és egyben a soproni egyetemi élet eddigi legkülönlegesebb alakja.

Megérkeztek a darvak a Hortobágyra

Ahogy a darvak északi költőhelyein hidegebbre fordul az időjárás, útra kelnek, hogy szeptemberben már a Hortobágy pusztáin és halastavain pihenhessenek. A Magyarországra érkező darvak mintegy 95 százaléka hónapokat tölt itt, míg a délebbi területekre továbbállnak.