Back to top

Mit tegyünk a gyümölcsmolyok ellen?

A gyümölcsmolyok jelenleg is a gyümölcsfák: az alma, körte, őszibarack, kajszibarack, szilva legelterjedtebb kártevői. A sodrómolyok népes, több mint 1000 fajt magába foglaló családjába tartoznak, nappali vagy alkonyati állatok. Jellemző tulajdonságuk, hogy a kifejlett lepkék nyugalmi helyzetben háztető alakban összecsukva tartják a szárnyaikat.

Almamoly
Lárváik mindkét végükön elkeskenyedő, henger alakú hernyók, csupaszak vagy enyhén szőrözöttek. A fajok nemzedékszáma változó, és az előfordulási hely éghajlata is befolyásolja. A sodrómolyfélék közül eddig 73 faj minősül kártevőnek. Ide sorolható az alma- és a körtemoly, a keleti gyümölcsmoly, a szilvamoly.

A nyári nemzedékek kártétele általában súlyosabb, mint a tavaszié, mert a kártevők egyedszáma a tenyész-időszakban nő, viszont a gyümölcsmennyisége a júniusi természetes gyümölcshullás után sokkal kisebb.

Rendszeres védekezés hiányában a gyümölcsmolyok akár száz százalékos termésveszteséget is okozhatnak, például a szilva esetében.

Almamoly

Valamennyi almatermésű gyümölcsfaj legveszélyesebb kártevője a 9-12 mm-es almamoly. A nőstények a levelekre, hajtásokra, vagy ritkábban a gyümölcsökre rakják le tojásaikat. A kis hernyók fölkeresik a gyümölcsöket és berágnak a belsejükbe, magházig hatoló járatot készítenek, a magvakkal táplálkoznak, majd elhagyják a károsított gyümölcsöt. A járatban rágcsálékot, ürüléket találunk, amely gyakran a felületre is kitüremkedik.

Be- és kifurakodási nyílása kedvező feltételeket teremt a moníliás gyümölcsrothadás számára.

Az almamoly gyümölcskártétele elleni permetezést a szexferomoncsapdás előrejelzés alapján végezzük, de figyelembe kell venni a készítmények hatásmódját is. Ha a kezeléseket kihagyjuk, a férges gyümölcsök gyakran már a fán rothadásnak indulnak. Az almamolynak évente két nemzedéke van. A kifejlődött hernyók áttelelnek a fák kéregrepedéseiben, talajban csak elvétve telelnek.

Almailonca

A hajtást és a gyümölcsöt is károsítja az almailonca. Tavasszal, rügyfakadáskor a hernyók elhagyják a telelőhelyeiket és kátételük során összeszövik, megrágják a fiatal hajtásokat, leveleket.

Nyáron a második nemzedék fiatal hernyói apró lyukakat rágnak a gyümölcsök héján, a fejlettebbek pedig a levelek védelmében akár több négyzetcentiméternyi felületi hámozgatással károsítanak.

A megrágott gyümölcsöt gyakran még a moníliás betegség is fertőzi. Évente két nemzedéke fejlődik. A fiatal hernyók áttelelnek a fák koronájában, szövedék védelmében. Az imágók rajzását fénycsapdával és szexferomoncsapdával követhetjük nyomon.

Körtemoly

A körtemoly lárvája tiszta járaton át hagyja el a magházat
A 16-20 mm hosszú körtemolyt eddig kizárólag a vadkörtén és a legkülönbözőbb körtefajtákon találták meg. A kárminpiros, kör alakú, lapos tojásból a lárva közvetlenül a gyümölcs belsejébe rág, a tojás és a gyümölcs érintkezési pontján. A hernyó a magvakkal táplálkozik, kifejlődve 2-3 mm átmérőjű, ürülékmentes járaton távozik a magházból.

A kifejlett hernyó a gubóban telel át a talaj felső, 8 cm-es rétegében.

A gubókban május végén kezdődik el a hernyók bábozódása. A lepkék rajzása június közepétől július második feléig tart. A párás, meleg időjárás kedvező a kártevő számára.

Barackmoly

A barackmoly második és harmadik nemzedéke a gyümölcsöt károsítja
Az őszibarack, a mandula és a kajszi hajtás- és gyümölcskártevője a barackmoly. A hajtáskártétel elsősorban őszibarackon és mandulán figyelhető meg. Tavasszal a hernyók berágnak a hajtás csúcsába és lefelé haladó járatot készítenek, aminek következtében a hajtásvég és a rajta lévő levelek elszáradnak, tövüknél mézgacsepp jelenik meg.

A kártétel tavasszal már 3-4 cm-es hajtáshosszúságnál látható.

Később, a gyümölcskötődés után a hernyók a hajtáson kívül a gyümölcsöket is fertőzik. Az egészen fiatal gyümölcsök belsejét a hernyó teljesen kiüregesítheti, nyáron, a csonthéjas mag megkeményedése után a gyümölcs kocsány körüli része rágott, majd mézgafolyás és ürülék szennyezi be a gyümölcsöt. Egy-egy hernyó több hajtást és gyümölcsöt károsít.

Keleti gyümölcsmoly

Jellegzetesen több tápnövényű faj. A gyümölcsfák közül elsősorban őszibarackon, kajszin, szilván és mandulán fordul elő, de károsíthatja a cseresznyét és a birset is. A keleti gyümölcsmoly hajtás- és gyümölcskártevő is, de például szilván csak a gyümölcsöt támadja meg. Tavasszal a kikelő hernyók berágnak a friss hajtásba, és ott járatot készítenek. Egy hernyó 3-4 hajtást is károsíthat.

A második nemzedék imágói június közepétől rajzanak, a tőlük származó hernyók már az érő gyümölcsök kocsány körüli részén rágnak.

A hernyó járata kezdetben még a gyümölcs héja alatt húzódik, de később egyre meredekebben a mag felé irányul. A gyümölcsökön szabálytalan felületi rágások vagy különböző nagyságú lyukak keletkeznek. Ezeket a tüneteket erőteljes mézgafolyás is kíséri és ürülékcsomók szennyezik. Évente 3, esetleg még egy negyedik nemzedéke is fejlődik. A kifejlett hernyó védett helyen telel át, fehér gubóban.

Szilvamoly

Szilvamoly kártétele után a gyümölcsöt könnyen megtámadja a monília
A szilvafélék legveszélyesebb kártevője. Mivel a szilva növényvédelmi szempontból az elhanyagolt gyümölcsfélék közé tartozik, a fákon általában sok a mollyal fertőzött gyümölcs, ami még érés előtt a földre hullik.

A kifejlett lepke 5 mm hosszú, barnásszürke elülső szárnyát hamuszürke tükörfolt díszíti. A hernyó a gyümölcs belsejében él, kirágja a magház környékét, ürülékével, rágcsálékával szennyezi a gyümölcsöt.

A károsított gyümölcsön mézgacsepp jelenik meg, korán színeződik, és gyakran idő előtt lehullik, emellett az érés előtti időszakban a moníliás betegség is fertőzheti.

A szilvamolynak évente 3 nemzedéke fejlődik. A kifejlett, 10-12 mm hosszú, vöröses hernyók augusztustól elhagyják a károsítási helyüket, és a talajban vagy a fatörzs alsó részén telelnek át. A kártevő elleni védekezést az áttelelő nemzedék rajzását követően május közepén, a tojásrakás idején meg kell kezdeni, és augusztus végéig rendszeresen folytatni. A törzsre erősített hernyófogó övekkel (pl. hullámpapír) a bábozódni vonuló hernyókat lehet összegyűjteni és megsemmisíteni.

A szilvamoly imágóinak rajzását legkönnyebben szexferomoncsapdával figyelhetjük meg. A szilvában a szilvamoly mellett a keleti gyümölcsmoly is gyakori kártevő.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2020/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A fekete veszedelem

A szőlő növényvédelem területén egy már feledésbe merült kórokozóval, a feketerothadással kell hazánkban és néhány európai országban a termesztőknek újra szembenézniük, mely a lisztharmat és peronoszpóra behurcolása után Amerikából került be Európába a XIX. század végén.

Magyarország sikerrel állt ki az otthoni pálinkafőzés mellett

Magyarország következetesen kiállt amellett, hogy a saját célra történő pálinkafőzés adómentes legyen, és ez most megvalósulhat uniós szinten is - tájékoztatta Tállai András a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára az MTI-t.

Védekezési módszerek a pöttyösszárnyú muslica ellen az USA-ban

Körülbelül tíz éve jelent meg az USA-ban a pöttyösszárnyú muslica, és mára az áfonya egyik, vagy inkább legfőbb kártevője lett. Termesztők és szaktanácsadó-kutatók közösen fejlesztettek ki különféle védekezési módszereket, de mindegyikkel gyakoribb rovarölőszer-használat jár, mint a kártevő megjelenése előtt. Ezek kiváltására alternatív módszerekkel próbálkoznak.

A mínuszok szüretelték a somogyi szilvát

Feleannyi szilva termett idén. A tavaszi fagyok és az aszály miatt csak kevesebb gyümölcsöt tudnak szedni. A szélsőséges időjárás az almának sem kedvezett, nem várható egy kifejezetten jó termés ebből sem.

Sáskából műtrágyát

Pakisztánt évek óta egyre súlyosabb sáskainvázió sújtja. Az idei "szezon" már megkezdődött és szeptember közepéig is eltarthat. A tudósok gőzerővel dolgoznak azoknak a módszereknek a kidolgozásán, amelyekkel hasznosítani tudják a hatalmas gazdasági károkat okozó rovarokat.

Forró augusztusért fohászkodnak a gazdák

A koráb­biaknál kisebb lendülettel indult a hazai görögdinnyeszezon és -export is. A termelők abban bíznak, hogy az el­ma­radó utazások miatt a németek több dinnyét esznek majd otthon, így nőhet a kivitel, egyúttal pedig itthon sem zuhannak a mélybe az árak.

A globális citruspiac alakulása

Főként a kedvezőtlen időjárási viszonyoknak köszönhetően a citrusok termelésében és feldolgozásában jelentős visszaesés várható a 2019/2020-as becslések alapján.

Hazai málnafajták

Az éghajlatváltozás nem kedvez ugyan a melegre érzékeny bogyósok termesztésének, de a kertben megtalálhatjuk a helyüket. A szamóca után a málna-fajtákat vesszük sorra, annál is inkább, mert Fertődön sok értékes magyar nemesítésű hibrid született.

Jóval több az ellenőrzés

Idén már az új, a korábbinál jóval szigorúbb uniós növény-egészségügyi rendszer működik. Bővült a csak növényútlevéllel orgalmazható növények és növényi termékek köre, a károsítók behurcolását pedig a beutazók poggyászának szigorúbb ellenőrzésével is igyekeznek megakadályozni. Lapunknak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal illetékesei összegezték az első tapasztalatokat.

Nem lisztharmat, nem peronoszpóra, akkor micsoda?

Az idén az ország több borvidékén súlyos kárt okozott a feketerothadás, ami 20 éve bukkant föl először hazánkban. Mint a szőlőbetegségek zöme, ez is amerikai eredetű és a 19. században érkezett Európába. Eddig nem okozott különösebb gondot, az idén azonban erős fertőzések alakultak ki, mert a meleg és a sok csapadék kedvezett a kórokozónak.