Back to top

Lila-hegyi kilátó

A Nyúl és Győrújbarát községek határán álló kilátót a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. saját forrásából építette az általa kezelt erdőterületen. A Sokorói-dombság egyik legmagasabb pontján, a 313 méter magas Lila-hegy tetején egy geodéziai mérőtornyot alakítottak át páratlan panorámát nyújtó turisztikai építménnyé, ami emellett az eredeti szerepét is megtartotta.

A régi torony
A régi torony
A vasbeton palást faburkolatot kapott. Az alul 6 méter széles, 12 szögű, rácsos szerkezetű faépület 1,2 méter széles lépcsőin két személy kényelmesen haladhat egymás mellett. A 60 lépcsőfok megmászásával érünk fel a 11,7 méter magas torony tetejében kialakított széles teraszra. Az út felénél a lépcsősor vízszintesen átmegy a torony belsején és a túloldalon folytatódik. A beruházás második szakaszában az építmény környezetbarát, napelemes kivilágítást kapott az éjszakai túrázók nagy-nagy örömére, a torony belső palástjára pedig a környéken előforduló állat- és növényfajokat festett egy graffiti művész. A „lépcsőház” belső falát 14 hazai fafaj ismertető táblája díszíti, míg a teraszt övező 110 centiméter hosszú védőkorlátra a belátható területet ábrázoló térkép és panorámaképek kerültek. Emellett a kilátó közelében padokat és ismeretterjesztő táblát helyeztek ki. A kilátót különböző korú akácosok veszik körbe, csupán néhány elegyfafaj (királydió, mezei juhar, mezei szil, magas kőris, nyugati ostorfa) színesíti. A cserjeszint legjellemzőbb növénye az egybibés galagonya, a vadrózsa és a vesszős fagyal, a sűrű aljnövényzet kiváló rejtekhelye az állatoknak.

A teraszról remek kilátás nyílik az alattunk elterülő tájra. A 326 méter magasból (a hegy, a kilátó és a felnőtt ember szemmagasságát figyelembe véve) a Föld gömb alakja miatt tiszta időben elvileg csak 70 kilométerre lehetne ellátni.

Mivel azonban az annál messzebbre lévő hegyek gyakran a látóhatár fölé nyúlnak, a 120, sőt 140 kilóméteres távolság ellenére a szemünk elé tárulnak. Ha az óramutató járását követve körbesétálunk a kilátó teraszán, páratlan panorámában gyönyörködhetünk. Észak felé (420 méterre tőlünk) jól kivehető az URH antennákat „tartó” Hegymagas elnevezésű domb, minek hátterében tiszta időben kirajzolódnak Győr város épületei.

A belső palástot színes graffitik díszítik
A belső palástot színes graffitik díszítik
Északkeleti irányban a Nagyszombat fölé magasodó Zobor-hegy mögött 112 kilométer messzeségben a Tribecs 829 méteres orma emelkedik, azt azonban csak kivételesen tiszta időben láthatjuk. Tőle kissé jobbra, az 1000 méter fölé emelkedő Selmeci-hegység figyelhető meg. Alatta Nyúl község házai, és 8 kilométerrel távolabb, Töltéstava épületei szinte mindig láthatók. Az északi iránytól mintegy 65 fokkal eltérve (már majdnem kelet felé) a 11 kilométerre levő Pér község mögött szép időben a Börzsöny 938 méteres csúcsa, a Csóványos tűnik elénk, előterében Komárom irányában szélerőművek kerekei forognak.

Ha keletre tekintünk, hozzánk közelebb a Sághalom 193 méteres magányos dombját figyelhetjük meg, mögötte a távolban pedig a Gerecse 633 méteres mészkőháta magasodik ki a Kisalföld síkjából.

Délkeletre tőlünk mintegy 8 kilométerre a Sokoró keleti, 282 méteres vonulatát megkoronázva a bencések Pannonhalmi Monostora hívja fel magára a figyelmet. Talán ez a körpanoráma legszebb eleme! Mögéje mintegy 50-60 kilométeres távolságban a Vértes kéklő csúcsai alkotnak festői hátteret. A hegység jobboldali peremén (nagyjából az écsi templom tornyával egy irányban) jól megfigyelhető, amint a 480 méteres gerincszerű vonulat hirtelen alábukik, ugyanis ott található a Móri árok.

A kilátóhoz vezető utak egyike a nyúl pincesor előtt halad
A kilátóhoz vezető utak egyike a nyúl pincesor előtt halad

Ha tekintetünket fokozatosan dél felé irányítjuk, akkor már a Sokoró-Ravazd-Csanaki-domb sorának erdővel fedett vonulata bontakozik ki előttünk. Nem messze tőlünk, Écs hegységgel tűzdelt részén, a Szent Pál-hegy 316 méteres háta, kissé jobbra tőle a Nyúli-hegy akácerdővel borított tömbje magasodik. Ha közvetlenül a Nyúli-hegy fölött a lombkoronaszint fölé nézünk, akkor a távolban keskeny, halvány sávként feltűnik a Magas-Bakony kettős csúcsa, a 661 méteres Kékhegy és a 709 méteres Kőris-hegy. Délnyugatra 52-57 kilométer távolban a Sokoró nyugati vonulatának 230 méteres gerincszintje fölé két bazaltvulkán tanúhegy emelkedik, a Badacsonyhoz hasonló, csonkakúp alakú, 432 méteres Somló, és tőle kissé jobbra a 280 méteres Sághegy.

Ha nagyon tiszta a levegő, akkor nyugat felé a 90 kilométerre lévő Kőszegi-hegység 884 méteres csúcsa, az Írott-kő, és az 557 méter magas Soproni-hegység is megfigyelhető a derengő messzeségben.

A legtávolabbi hegy, amit a kilátóból még láthatunk, az a 140 kilométerre fekvő 2076 méter magas hósipkás Schneeberg. Ennek megpillantásához azonban a légkörnek rendkívül tisztának kell lennie, ami évente csak egyszer-kétszer fordul elő. Északnyugatra, Bécs és Pozsony felé tekintve újra a Kisalföld síkján fut a tekintetünk. Bécs nem látható, mert alacsonyan fekszik, az annál távolabbi Pozsony és mögötte a Kis-Kárpátok viszont gyakran megfigyelhető, mert 650-760 méteres csúcsai a látóhatár fölé magasodnak. (A panoráma részletes leírásakor Szűcs Mihály tájékoztatóját vettük alapul.) Mindezen információk a kilátó teraszát szegélyező védőkorlát tábláiról is leolvashatók. A fejlesztéssel sikerült a természetjárókat rábírni, hogy a környék vadregényes szurdokvölgyei és löszpincéi között – akár gyalog, akár kerékpárral – egyre növekvő számban látogassanak el erre a nevezetes pontra.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rejtelmes sziget

Verne Gyula se kívánhatna ideálisabb helyszínt egy titokzatos hős számára, mint a rejtett, ám könnyen elérhető, a főutakhoz közeli terület.

Hölgy puskával

Örültem, hogy a találkozónkra Juhász Lenke nem erdész egyenruhában érkezett. A legtermészetesebb módon viseli elegáns vadász kosztümjét, a Diana Vadászhölgy Klub tagjaként remekül illik rá. Finom rajzolatú ékszerei szintén mestermunkák. A csinos külső határozott egyéniséget rejt.

Egy nevezetes firma: Dzseki bácsi

Nevével már a balekoktatás kezdetén megismerkedik a leendő balek. Dzseki bácsi bohém jellemét bemutató történetek közszájon forognak, és nincs olyan bányász, kohász vagy erdész, aki ne mosolyodna el neve hallatán. Sokan csak becenevén ismerik, és nem is tudják, hogy Böszörményi Nagy Károly névre hallgatott e közismert, és egyben a soproni egyetemi élet eddigi legkülönlegesebb alakja.

A megtévesztés bajnoka

Erdei barangolásaink során gyakorta lehetünk figyelmesek a szajkó igen kellemetlen, messze hangzó, éles riasztására. Ezt követően vajmi kevés esélyünk lesz, hogy más madarat vagy emlőst meglessünk a közelben, mert a hang hallatán az állatok tudják, hogy valami nincs rendben – veszély közeledik.

Csík-csodák

A Csík Zenekar alapítója, Csík János népzenész jókedvű muzsikus. Úgy táncol kezében a vonó, hogy örömzenére hívja a zenésztársakat is a legkülönbözőbb műfajokból. Koncertjein egymásra kacsint a hagyományos népzene a legvagányabb pop-rockkal. De mostanában, e vírusvészes kényszerű csend idején a színpadot felváltotta számára a természet.

Csontos Péter: Gerinctúra

"Hatéves korom óta van saját fényképezőgépem. Az NDK-s kitekerhető optikájú Pouva Starttal kezdődött a fotós pályafutásom, mint oly sokaknak, akinek a szülei nem a Szmenát választották akkoriban. ​​​​Gimnáziumi éveimben 5 perc alatt „sötétkamrává” lehetett alakítani a szobámat, mert a délelőtt készített képeket estére már kinagyítva szerettem látni."

Kikapcsolódás biztonságban? Irány az erdő!

Az idegenforgalom egyike a pandémia által leginkább sújtott ágazatoknak, nem csoda, hogy sok országban kihívást okoz a turizmus vonzerejének visszaállítása. Magyarországon azonban az eddiginél is nagyobb érdeklődés övezi a természetközeli pihenési formákat, így az erdei turizmust is.

Bugac csodái

A nyaralás vagy a hétvégi kiruccanások tervezésekor az idén talán az eddiginél is többen nézegetik Magyarország térképét. Lapozgatják az útikönyveket, böngészik az internetet a hosszú, kényszerű bezártság után. Számtalan szebbnél szebb természeti látnivaló, építészeti és kulturális kincs felfedezése közül választhatnak.

Csesznák Elemér: az ökoszosztéma legmagasabb megnyilvánulása az erdő

Gyakorlatban eltöltött 14 év, majd 27 esztendő a Soproni Egyetem katedráján - ebből öt év tanszékvezetőként -, számtalan szakmai cikk és egyetemi jegyzet szerzője. Csak néhány adat, ami a 95 éves Csesznák Elemért minősíti. A mai napig szellemileg és testileg friss szakembert a Pilisi Parkerdő Zrt. vezetése hívta meg visszaemlékező területbejárásra.

Az erdősáv hasznossága

A XXI. századi intenzív mezőgazdaság jelentősen átalakítja az élőhelyeket. Számos növény- és állatfaj élettere leszűkült vagy gyakorlatilag ellehetetlenült a környezeti feltételek miatt. A homogenitásban a vad nem talál búvó- és táplálkozási helyet, ráadásul a ragadozókkal szemben is védtelenek maradnak. A felsorolt problémák megoldására a mezővédő erdősávok jelenthetnek megoldást.