Back to top

Nyitott porták, nyitott gazdák

Egyre többen vágynak nagyszüleik már-már feledésbe merült békés életére, a gyermekkori nyaralások feledhetetlen ízeire vagy biztonságára. Aki részt vesz a Nyitott Porták programjain, az egészen biztosan újra rátalál ezekre az érzésekre.

A Zala Termálvölgye Egyesület több, mint egy évtizede dolgozik a helyi termékek piacra jutásának ösztönzése és a helyi termelők támogatása érdekében Zalaszentgrót térségében. Ebbe a tevékenységbe illeszkedik az egyesület által a Magyarország–Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében elnyert Agrishort nevű projekt is. Megvalósításában a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. az egyesület Somogy megyei partnere, azonkívül részt vesznek benne Horvátországból a Redea és a Pora fejlesztési ügynökségek. A projekt célja rövid élelmiszerláncok létrehozása, azaz RÉL-együttműködések szervezése.

Szabó Tibor: nemcsak nyitott porták, hanem nyitott emberek is várják a családokat, baráti társaságokat a zalai dombok ölelésében
Nyugat-Európában már sikeres, de Magyarországon meg kevésbé elterjedt értékesítési rendszereket szeretnének bevezetni a programba, tudásátadási és mintaprojektek segítségével minél szélesebb körben elterjesztve őket.

A vírushelyzetre is tekintettel „Távol a tömegtől, közel a szívedhez” az idei mottója a Zala Termálvölgye Egyesület Nyitott Porták programjának, amit egyébként közel 2 éve indítottak, és amivel mostanra látható és érzékelhető sikereket értek el. Ezt bizonyítja, hogy a szervezet tagjainak száma egyre nő. Szabó Tibor koordinátor elmondta: a személyre szabott, családias hangulatú Nyitott Porta programokon egyebek között a gyógynövények és a hagyományos kertészkedés praktikáival, a vegyszermentes borászkodással és méhészkedéssel ismerkedhetnek meg az érdeklődők a házigazdák kalauzolásával, vagy tradicionális receptek alapján készíthetnek házi szörpöt és lekvárt. Nem maradnak ki a programok közül a gyerekek kedvencei, az állatsimogató, a lovarda és az íjászat sem, és még mangalicatartó gazdaságba is ellátogathatnak a „gasztrokalandorok”. Aki esetleg a házi kecskesajt, a falusi füstölt sonka vagy a zalai cukorperec íze után nosztalgiázik, az ezeket is megtalálja a Zala-völgyében, sőt az elkészítésüket is megtanulhatja.

– A különböző portékákat kínáló portákon biztosan nem botlanak olyan tömegrendezvényekbe, ahol elvész az egyéniség. Az a célunk, hogy a látogatók bekapcsolódjanak az események alakításába a maguk kreativitásával és gondolatvilágával – mondta el lapunknak Szabó Tibor.

A Nyitott Porták együttműködés 2018. szeptemberben nyitotta meg a gazdaságok kapuit, azóta szerveznek rendszeresen eseményeket, programokat, nyílt napokat.

– A gazdaságokból való közvetlen vásárlás, a kóstolók, a kézműves foglalkozások, a falusi vendégasztalok a kezdetek óta a programkínálat részei, és igazán népszerűvé váltak. Hozzájárult a sikerhez, hogy egyre szélesebbé vált a programok skálája, illetve az is, hogy a gazdák egyre tapasztaltabbá váltak. Ahogy telt-múlt az idő, a törzsvásárlóik köre is kialakult. Mindennek köszönhetően a Nyitott Porták tagjainak a száma is egyre nő. Előző hónapban például nyolcan csatlakoztak az együttműködéshez, így jelenleg már huszonnégyen alkotják a szervezetet. Úgy érzékeljük, hogy egyre többen szeretnének belépni a közösségbe. Ezek szerint nyilvánvalóvá vált munkánk lényege. A megjelentetett kiadványok, kisfilmek és az eddigi programok mind a Nyitott Porták együttműködést, mind a tagok eredményességét erősítették, külön-külön és együttesen is.

Különféle kiadványok is népszerűsítik a Nyitott Portákat

Szeretnénk elérni, hogy a mozgalom ne csak a Zala-völgyében legyen elterjedt, hanem váljon országossá. Több másik országrészben van hasonló szervezet, amelyek a helyi termelőktől, gazdaságoktól való vásárlást népszerűsítik és lehetővé teszik a betekintést a munkájukba, a mindennapjaikba. Ezért azt tervezzük, hogy jövőre Országos Nyitott Porták Napját szervezünk. Szerintünk ez nagy előrelépés volna, és nagyon bizakodunk a sikerében.

– Minden teljesen jól és nem utolsó sorban folyamatosan megy a maga útján, a befektetett munka hozadékai nagyon pozitívak. Azért meg kell jegyeznem, hogy eleinte hatalmas energiát fektettünk a szervezésbe, abba, hogy az együttműködést és résztvevőit minél ismertebbé és keresettebbé tegyük. Ezt egyebek között műhelytalálkozók, egyéni fejlesztés és tanácsadás szolgálta. Mára eljutottunk egy nagyon jó, sőt, előkelő szintre, arra, amikor már látja az ember, hogy nemcsak azok az elemek vannak meg a tevékenységben, amiket külső szervezőként hozzátettünk vagy javasoltunk, hanem egyéni, önálló ötletek is megvalósulnak – mondja Szabó Tibor.

A tagok kínálata egyedi

Csak néhány példa erre: óvodás, iskolás csoportok és más közösségek látogatják a portákat még akkor is, amikor nem hirdetünk nyílt napot – vagyis egyéni szervezésről van szó.

Nemcsak az együttműködést kezdeményező Zala Termálvölgye Egyesület, hanem a tagjai és személy szerint Szabó Tibor is úgy látja, hogy további lehetőségek rejlenek a közös munkában, a közös jövőben.

– Egy szakértő a közelmúltban azt mondta: a hálózat jelen pillanatban azon a szinten van, hogy a lakosság és a térségben nyaraló turisták felkeresik a termelőket, gazdaságokat. Szerinte a következő lépés az lesz – legalábbis annak kellene lennie –, hogy kimondottan azért jönnek a térségbe nyaralni, mert a Nyitott Porták kínálata ennyire nagy vonzerőt jelent. Számunkra most ez a kijelentés jelenti a következő célt. Szeretnénk elérni, hogy az együttműködés résztvevőinek a kínálata eléggé egyedi, színes és vonzó legyen ahhoz, hogy minél több ember tartsa érdemesnek a nyaralásra a Zala völgyét. Ehhez kapcsolódik egy másik fontos célunk, mégpedig a szálláshelyek fejlesztése. Ugyanis ha ezt sikerül megvalósítanunk, azzal hatalmas lépést teszünk annak érdekében, hogy növeljük az egyszeri látogatások időtartamát, azaz egyfajta „túraútvonalat” hozzunk létre a térségben.

Szabó Tibor kiemelte, hogy az egyesületben együttműködő gazdák legnagyobb vállalása, hogy egész évben rendszeresen hirdetnek nyitott napokat és egyéb eseményeket az érdeklődőknek

– avagy vásárlóknak –, akik felkereshetik a portákat, hogy megismerjék a mezőgazdasági munka és az élelmiszerkészítés folyamatait, megkóstolják, és ha ízlett, magától a gazdaságtól vásárolják meg a különleges helyi termékeket.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/31 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Borászat a Márton-hegy szívében

A főapátság a második világháborút követő politikai döntés nyomán vesztette el azt a lehetőséget, hogy tovább folytassa az évszázadok során magas színvonalra emelt szőlő- és bortermelést. Tizenöt éve újra elkezdődött a borkészítés a Pannonhalmi Főapátság pincészetében.

Rozé, az "örökzöld" bor

Mindenki, főleg a rozét készítő borászok, előszeretettel mondja, hogy a rozé töretlenül népszerű, és évről évre nő ennek a borstílusnak a rajongótábora, ezzel együtt pedig az eladási számai is. Vajon igaz ez? És milyen irányzatokra kell odafigyelnünk, ha lépést akarunk tartani a trendekkel?

Juhágazat: innováció a Debreceni Egyetemen

Az állatok szaporításának biotechnológiája az 1980-as években élte először aranykorát. A világban azóta is töretlen a fejlődés. Ezzel szemben nálunk, főként a kiskérődzőknél, 1990 után megtört a lendület, de hitelesebb, ha azt mondjuk, eljelentéktelenedett a módszer. Pedig az előnye és a haszna elvitathatatlan, ugyanakkor a juhágazatban jelenleg csak 20–25 helyen foglalkoznak inszeminálással.

Sok a feketerothadás

Az idén sok szőlőtermesztőt nehéz helyzet elé állító betegség, a feketerothadás volt a BASF Lakiteleken rendezett növényvédelmi tanácskozása középpontjában. A betegséget éppen azon a környéken, Kecskemét mellett találták meg hazánkban először, 1999-ben.

Ősszel tárgyalhatja a parlament az új bortörvényt

Ősszel az Országgyűlés elé kerülhet az új bortörvény, amelynek szükségességét a Világgazdaságnak az agrárminiszter azzal indokolta, hogy az ePincekönyv-rendszer bevezetése az összes hatósági eljárás felülvizsgálatát magával vonja, így alapjaiban változik meg a szőlő-bor ágazat adminisztrációja.

Nagy közös koccintás a Vajdahunyadvárban

A BorÉRT Turisztikai Egyesület a Magyar Mezőgazdasági Múzeum együttműködésével augusztus 29-én, szombaton rendezi a Koccintás 2020, valamint a 10. Magyar Bor Napja záróeseményét a városligeti Vajdahunyadvárban. Kiállítói helyek korlátozott számban állnak rendelkezésre, de egyelőre várják az érdeklődő borászatok jelentkezését. A kiállítói részvétel feltétele egy karton bor.

Szellemi Tulajdon Hivatala: nemzetgazdasági érdek a magyar borok oltalmazása

Jelentős gazdasági károkat okoznak az Európába beáramló és a világban megtalálható hamis borok, ezért nemzetgazdasági érdek, hogy a hazai termesztők a különböző oltalmakkal meg tudják védeni a minőségi magyar borokat, ebben nyújt segítséget szolgáltatásaival a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) - közölte a hivatal elnöke sajtótájékoztatón, Budapesten.

Lengyelország: borkereskedelem a koronavírus után

A krakkói vásár szervezői által kezdeményezett Enoexpo Online Konferencia kapcsán összefoglaló készült a rendezvényen elhangzottakból. A vásár szervezőinek célja az volt, hogy a koronavírus által érintett borászati ágazatnak platformot biztosítsanak és egy nemzetközi körképben tekinthessék át az ágazati szakértők a helyzetet, ezzel mintegy előkészítve a novemberi szakvásárt.

Nagyon visszaesett a csehországi turizmus a második negyedévben

A csehországi turisztikai szálláshelyeken a második negyedévben 988 ezer vendég szállt meg, ami éves összehasonlításban 82,9 százalékos csökkenés – közölte a Cseh Statisztikai Hivatal pénteken Prágában.

Kézműves sör készítéséhez nyert támogatást a kiskunhalasi Trínium Alfa Kft.

Kézműves sör készítésére alkalmas technológiára nyert több mint százmillió forint támogatást a kiskunhalasi Trínium Alfa Fejlesztő, Kivitelező és Szolgáltató Kft. - közölte a cég ügyvezetője az MTI-vel.