Back to top

Ki lakik az óriások erdejében a lombok között?

Tíz méter magasan sétálhatunk az Óriások erdejében, különleges élőlényeket fürkészhetünk, és 20 km/óra sebességgel is száguldhatunk a spirálcsúszdán. Tériszonyosoknak ugyan nem való, ám babakocsival és kerekesszékkel is bejárható a 130 méter hosszú sétaösvény. Mindez idehaza vár minket.

Jeli Arborétum Lombkoronasétány
Fotó: BNE
Észak-Amerika nevezetes vidékében, a Sziklás-hegység erdejében érezhetjük magunkat - óriás jegenyefenyők, sziklafenyők, kolorádó fenyők között sétálhatunk - a Jeli Arborétum lombkoronasétányán. Az itt elhelyezett táblákról okostelefon segítségével, akár élőben is meghallgathatjuk  madarak hangját, és megtudhatunk sok érdekességet a bemutatott terület élővilágáról, valamint a lombok között élő rovar és madárvilágról. Ráadásként spirálcsúszda is várja a kicsiket és a nagyokat egyaránt.

Ruborits Tamás – a Jeli Arborétum közjóléti műszaki vezetője elmondta, hogy a fák lombkoronája között haladó tanösvényhez tartozik egy völgyhíd, ahol a lépcsőzni nem akaró látogatók is tudnak közlekedni. Az 6 méter magas és csodaszép kilátást nyújt a Hétforrás völgyébe.

Szombathelyi Erdészeti Zrt. egy éve átadott lombkoronasétánya 120 millió forintból valószult meg.

MMG - Lombkoronasétány és bagolyles a Jeli Arborétumban

Jeli Arborétumban akár egy napot is kellemesen eltölthetünk, hiszen négy kontinens erdeiben barangolhatunk. A bejárathoz közel atlaszcédrusokat, kínai szúrósfenyőket, japán ciprusokat, borókákat láthatunk. Megcsodálhatjuk az oregoni hamisciprust, valamint a himalájai selyemfenyő puhán leomló, és a keleti luc parányi tűleveleit. Gróf Ambrózy-Migazzi István arcának fatörzsbe faragott szobrához közeledve babérmeggyre, japán babérhangára és tigrisliliomra is bukkanhatunk.

Jeli Arborétumban Gróf Ambrózy-Migazzi István fatörzsbe faragott arca
Fotó: BNE

A felső-park és növényeinek megtekintése után vegyük az irányt a tájövezetek felé. Itt elsőként a Kaukázus világába cseppenünk: Bornmüller jegenyefenyők, keleti luccok és kaukázusi jegenyefenyők között haladva megérkezünk Balkán növényei közé. Pihenőpadok és esőbeállók is sorakoznak a balkáni cirbolya, a szerbluc, a görög jegenyefenyő, és a szitkaluc foltjai között. Ahogyan kaptatunk a Kaponyás-patak völgyéhez változik a kép: kisázsiai jegenyefenyőket láthatunk, majd lombhullató kínai mamutfenyőt, kínai szúrósfenyőt és kéktobozú jegenyefenyőt.

Szinte észre sem vesszük és máris a Himalája tájövezetetében barangolunk: himalájai cédrusok, és selyemfenyők között. Innen pillanthatjuk meg az arborétum tavacskáját. Körülötte a Japánban őshonos legyezős törpebambusz, botnád, japánciprus és a japán liliomfa sorakozik.

A tavacskán túl pedig a patak mentén, lápi növénytársulások, a páfrányok világába érkezünk. Itt kezdődik mocsárciprussal, mocsártölggyel, és mocsári lepényfával a „Mississippi völgye”. Azon túl pedig az Appalache-hegység tájövezete, a kanadai hosszútűs fenyő, a simafenyő, a vöröstölgy, a fehérnyír és a fehértölgy világa tárul elénk.

Ám a tóparttól elindulhatunk felfelé az emelkedőn is, amely a Hét-forrás dimbes-dombos vidékére vezet. Itt az eredeti hazai vegetáció, a Kemeneshát növényeit láthatjuk.

Jeli Arborétum
Fotó: BNE

A gyermekeknek különleges élményt kínál e terület. A kis hidak és falépcsők kalandossá teszik a források bejárását.

E hűvös szurdokban a hazai erdők ismerős illatával és ősbükkös erdőtársulással találkozhatunk, és egy különlegesen hatalmas, odvas fát pillanthatunk meg, amelyet a kert alapítójáról neveztek el. Érdemes itt megpihenni a padok, asztaloknál, hallgatni az erdőben a madarak dalát és a víz csobogását. Továbbindulva hamarosan a „Sziklás-hegység” erdejében, óriás jegenyefenyők, ezüstfenyők, sziklafenyők, vöröstobozú jegenyefenyők és kolorádó fenyők között sétálhatunk. Ez az Óriások erdeje, amelynek égbetörő, gigantikus fái mellett csak törpének tűnhetnek erdeink fái. Itt elámulhatunk a hegyi mamutfenyő láttán, az óriás tuja szorosan záródó lombja alatti félhomályon. Ha pedig felkapaszkodunk a kilátóba a mozaikját pillanthatjuk meg a tájövezetek facsoportjainak.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Az erdőszegély dísze

Az Országos Erdészeti Egyesület által tavaly meghirdetett online szavazáson a három felterjesztett őshonos fafajunk közül a tatár juhar (Acer tataricum) kapta a legtöbb voksot. Így 2020-ban ez a nagyközönség által kevésbé ismert faj lett az év fája. Faanyagát nem sokra becsülik, ökológiai-állományszerekezeti szempontból azonban fontos faj, egyben kiváló parkfa.

Vadászati kincsek a Rinya-ágak mentén

A Balatontól egészen a Dráváig húzódó Belső-Somogy, a Rinyák vidéke sok évszázad tapasztalatait, a modern kor emberének természetszeretetét és a ma élők mindennapjait ünneppé varázsoló csodálatos harmóniát tárja elénk. Ezek az értékek adják az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki fundamentumát.

Alkotói természet, természetben alkotás

Erdei barangolásaink során sokszor találkozunk épített erdei létesítményekkel. Arra azonban kevesen gondolnak, mennyi szakismeret szükséges ahhoz, hogy ezeket az építményeket erdei környezetbe ágyazzuk, és ott üzemeltessük. Minden munkában visszatükröződik a tervező egyedi látásmódja is.

Sorra tisztítják meg a védett területeket az illegális szeméttől

Folyamatosan számolják fel az illegális hulladéklerakókat és szemétkupacokat a nemzeti park igazgatóságok a Tisztítsuk meg az országot! program keretében. Az első ütemben vállalt védett természeti területek csaknem felén már befejeződtek a munkák. Eddig 75 helyszínről összesen mintegy 3500 köbméter hulladékot szállítottak el.

Felkészült az erdőgazdaság a hideg télre!

Az enyhe őszies, sáros idő után hirtelen beköszöntött a hideg és a fagy. A változó időjárástól függetlenül biztonsággal ki tudjuk szolgálni a lakosságot és a partnereinket, sőt a legtöbb erdészetnél még száraz tüzelőanyag is van készleten – mondta Zay Zsolt, az EGERERDŐ Zrt. kereskedelmi vezetője.

Erdei gombára rálelni is élmény

Erdei gombát keresni, hát még rátalálni nagyszerű dolog. Enni is jó, ráadásul egészséges – mondja a hévízi Benkő Lajos, aki nemcsak a piacon ellenőrzi a gombákat, hanem ismeretterjesztő túrákat szervez és vezet, hogy oktassa a résztvevőket.

A biológiai sokféleség kulcsa

Az erdő nem egyszerűen fák sokasága, hanem bonyolult ökológiai rendszer, ami nélkül nem létezhetne az emberiség. Szolgáltatásai nemcsak közvetve, hanem közvetlenül is jelen vannak mindennapjainkban, hívja fel a figyelmet az Országos Erdészeti Egyesület az Agrárminisztérium támogatásával "Mi fán terem az erdő?" címmel indított társadalmi célú kampányában.

Veszélyben a tölgyek

A világkereskedelem napjainkra hihetetlenül kiterjedt és felgyorsult. Az év minden percében repülők, vasúti szerelvények és óriás tengerjáró hajók szállítják az árut a világ legkülönbözőbb pontjaira. A globális áruforgalomnak a nyilvánvaló előnyei mellett bőven vannak „mellékhatásai” is, például az idegenhonos növénykárosítók behurcolása, terjesztése.