Back to top

Ki lakik az óriások erdejében a lombok között?

Tíz méter magasan sétálhatunk az Óriások erdejében, különleges élőlényeket fürkészhetünk, és 20 km/óra sebességgel is száguldhatunk a spirálcsúszdán. Tériszonyosoknak ugyan nem való, ám babakocsival és kerekesszékkel is bejárható a 130 méter hosszú sétaösvény. Mindez idehaza vár minket.

Jeli Arborétum Lombkoronasétány
Fotó: BNE
Észak-Amerika nevezetes vidékében, a Sziklás-hegység erdejében érezhetjük magunkat - óriás jegenyefenyők, sziklafenyők, kolorádó fenyők között sétálhatunk - a Jeli Arborétum lombkoronasétányán. Az itt elhelyezett táblákról okostelefon segítségével, akár élőben is meghallgathatjuk  madarak hangját, és megtudhatunk sok érdekességet a bemutatott terület élővilágáról, valamint a lombok között élő rovar és madárvilágról. Ráadásként spirálcsúszda is várja a kicsiket és a nagyokat egyaránt.

Ruborits Tamás – a Jeli Arborétum közjóléti műszaki vezetője elmondta, hogy a fák lombkoronája között haladó tanösvényhez tartozik egy völgyhíd, ahol a lépcsőzni nem akaró látogatók is tudnak közlekedni. Az 6 méter magas és csodaszép kilátást nyújt a Hétforrás völgyébe.

Szombathelyi Erdészeti Zrt. egy éve átadott lombkoronasétánya 120 millió forintból valószult meg.

MMG - Lombkoronasétány és bagolyles a Jeli Arborétumban

Jeli Arborétumban akár egy napot is kellemesen eltölthetünk, hiszen négy kontinens erdeiben barangolhatunk. A bejárathoz közel atlaszcédrusokat, kínai szúrósfenyőket, japán ciprusokat, borókákat láthatunk. Megcsodálhatjuk az oregoni hamisciprust, valamint a himalájai selyemfenyő puhán leomló, és a keleti luc parányi tűleveleit. Gróf Ambrózy-Migazzi István arcának fatörzsbe faragott szobrához közeledve babérmeggyre, japán babérhangára és tigrisliliomra is bukkanhatunk.

Jeli Arborétumban Gróf Ambrózy-Migazzi István fatörzsbe faragott arca
Fotó: BNE

A felső-park és növényeinek megtekintése után vegyük az irányt a tájövezetek felé. Itt elsőként a Kaukázus világába cseppenünk: Bornmüller jegenyefenyők, keleti luccok és kaukázusi jegenyefenyők között haladva megérkezünk Balkán növényei közé. Pihenőpadok és esőbeállók is sorakoznak a balkáni cirbolya, a szerbluc, a görög jegenyefenyő, és a szitkaluc foltjai között. Ahogyan kaptatunk a Kaponyás-patak völgyéhez változik a kép: kisázsiai jegenyefenyőket láthatunk, majd lombhullató kínai mamutfenyőt, kínai szúrósfenyőt és kéktobozú jegenyefenyőt.

Szinte észre sem vesszük és máris a Himalája tájövezetetében barangolunk: himalájai cédrusok, és selyemfenyők között. Innen pillanthatjuk meg az arborétum tavacskáját. Körülötte a Japánban őshonos legyezős törpebambusz, botnád, japánciprus és a japán liliomfa sorakozik.

A tavacskán túl pedig a patak mentén, lápi növénytársulások, a páfrányok világába érkezünk. Itt kezdődik mocsárciprussal, mocsártölggyel, és mocsári lepényfával a „Mississippi völgye”. Azon túl pedig az Appalache-hegység tájövezete, a kanadai hosszútűs fenyő, a simafenyő, a vöröstölgy, a fehérnyír és a fehértölgy világa tárul elénk.

Ám a tóparttól elindulhatunk felfelé az emelkedőn is, amely a Hét-forrás dimbes-dombos vidékére vezet. Itt az eredeti hazai vegetáció, a Kemeneshát növényeit láthatjuk.

Jeli Arborétum
Fotó: BNE

A gyermekeknek különleges élményt kínál e terület. A kis hidak és falépcsők kalandossá teszik a források bejárását.

E hűvös szurdokban a hazai erdők ismerős illatával és ősbükkös erdőtársulással találkozhatunk, és egy különlegesen hatalmas, odvas fát pillanthatunk meg, amelyet a kert alapítójáról neveztek el. Érdemes itt megpihenni a padok, asztaloknál, hallgatni az erdőben a madarak dalát és a víz csobogását. Továbbindulva hamarosan a „Sziklás-hegység” erdejében, óriás jegenyefenyők, ezüstfenyők, sziklafenyők, vöröstobozú jegenyefenyők és kolorádó fenyők között sétálhatunk. Ez az Óriások erdeje, amelynek égbetörő, gigantikus fái mellett csak törpének tűnhetnek erdeink fái. Itt elámulhatunk a hegyi mamutfenyő láttán, az óriás tuja szorosan záródó lombja alatti félhomályon. Ha pedig felkapaszkodunk a kilátóba a mozaikját pillanthatjuk meg a tájövezetek facsoportjainak.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Felújította a NYÍRERDŐ a nyíracsádi erdei játszóteret

A lakossági igényeket felismerve a NYÍRERDŐ Zrt. az egyik legelső erdei játszóteret hozta létre Hajdú-Bihar megyében, Nyíracsádon, a parkerdő területén.

Alirét vadászház

A Balaton déli partján, Siófok közelében fekszik a nemrégiben felújított Alirét Vadászház. A dombvidéki erdőktől ölelt völgyben meghúzódó elegáns szálláshelyet a SEFAG Zrt. üzemelteti.

„Az év legzöldebb hete”

Idén negyedik alkalommal rendezték meg az ország különböző pontjain zajló vándortáborokat. Ám ezúttal egy új „elemmel” bővült a táborok száma, ugyanis a VíziVándor, a BringásVándor és az Erdei Vándortábor mellett Zarándoktúrára is jelentkezhettek a felső tagozatos és középiskolás diákok kísérőtanáraikkal.

Mit tegyünk vagy ne tegyünk medvetalálkozásokkor?

Országszerte egyre több helyről érkeznek hírek medveészlelésről. Bercel, Petőfibánya, Budapest XII. kerület, lehetne folytatni a sort, legutóbb például erdőjárók ismét medvét láttak a Mátrában. Nos, ahogy a székely mondás tartja: „A medve nem játék” – és tényleg nem az. Éppen ezért a Bükki Nemzeti Park összeállított listát, hogy miként viselkedjünk, ha medvével találkozunk.

Tűzgyújtási tilalom az alföldi térségben

Az elmúlt napok átlagosnál melegebb időjárása miatt az alföldi térség erdőterületein található avar, gyep és tűlevél réteg kiszáradása miatt fokozott tűzveszély alakult ki. 2020. augusztus 1-től három megyében életbe lépett a tűzgyújtási tilalom.

Megjelent az erdészeti csemetekertek gépbeszerzését célzó pályázati felhívás

Annak érdekében, hogy a gazdák a mezőgazdaságilag gyenge termőképességű területeken minél több erdőt hozhassanak létre, az Agrárminisztérium a támogatások átalakításával, a jogszabályok módosításával, így a versenyképesség növelésével olyan feltételeket teremt, amelyekkel az erdőgazdálkodást versenyképesebbé, a termelőket pedig érdekeltté teszi abban, hogy a gyengébb minőségű területeken további erdőtelepítések történjenek.

Megnyílt az ehető vadnövények parkja

Az németországi Bad Pyrmontban nemrégiben egy ehető vadnövényekkel beültetett park nyílt. A város és az "Ehető Növények Parkja" Alapítvány között együttműködési megállapodás már 2019 szeptemberben létrejött, de a koronavírus járvány miatt a park megnyitására csak a közelmúltban kerülhetett sor.

Lila-hegyi kilátó

A Nyúl és Győrújbarát községek határán álló kilátót a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. saját forrásából építette az általa kezelt erdőterületen. A Sokorói-dombság egyik legmagasabb pontján, a 313 méter magas Lila-hegy tetején egy geodéziai mérőtornyot alakítottak át páratlan panorámát nyújtó turisztikai építménnyé, ami emellett az eredeti szerepét is megtartotta.

Népszerűek az akkumulátoros motorfűrészek

Az erdőgazdálkodók legfontosabb munkaeszköze a motorfűrész, és az eszközt a tájfenntartásban és a kommunális szolgáltatók is széles körben használják. Az utóbbi időben egyre több motorfűrészgyártó kínálatában jelennek meg környezetbarát elektromos változataik.

Egyre szélesebbre tárul a „Pokol kapuja”

Az erdők kivágása a örökfagy olvadásához vezet Szibériában, az így kialakult geológiai képződményt nevezték el a helyiek Pokol kapujának, amely a klímaváltozás hatására egyre szélesebbre tárul.