Back to top

Ne hiányozzon portánkról!

Bütykös orrú lúdnak vagy sisakos lúdnak is nevezik. Szibériából, illetve Észak-Ázsia más területeiről származik; Kínában és Japánban már évszázadok óta tartják a nagyon ízletes, porhanyós, zsírban szegény húsa és jó tojáshozama miatt, amely évente 60-70 darabot jelent, körülbelül 120 grammos átlagsúllyal.

A gúnár törzse hosszirányban megnyúlt, széles, kifejezett. A hátsó része telt, de nem csüngő, háta hátrafelé erősen lejt, vállban széles, ívelt. Farka rövid és középmagasan hordott, jól lekerekített, nagyon előreálló és telt. Hasa kitöltött, de nem csüngő, hanem ívelt és sima. Szárnyai hosszúak, széles evezőtollakkal, testre fekvő szárnykidudorodással, a törzs tollaiba teljesen beágyazódva. Feje megnyúlt, széles. Csőrének felső kávája fölött félgömb alakú bütyök található, ami a fej felső vonalán fut végig. Idősebb korban ez a bütyök nagyobb lesz. A torokrész lekerekített, szeme kerek, sötétbarna, csaknem fekete, a fehéreknél kék, keskeny szemgyűrűvel. Csőre középhosszú, magas ormú, a színváltozattól függően fekete vagy vörösessárga.

Nyaka karcsú, csaknem olyan hosszú, mint a törzse, a hattyúéhoz hasonlóan ívelt. Combjai izmosak, erősek, tollal dúsan fedettek.

Lábszárai arányosan erősek, a közepesnél hosszabbak, narancsvörösek, esetleg vörösessárgák. Tollazata feszesen testhez simuló. A tojó valamivel kecsesebb és kisebb a gúnárnál, a fara teltebb, kifejezettebb. A bütyke kisebb, faroktartása némileg laposabb. Az idősebb tojóknál enyhe has­lebeny is megjelenhet.

Nem érdemes tömni

Ez a víziszárnyas Magyarországon kevésbé elterjedt, tartása főleg az imént említett két színváltozatban ismert. A gúnárok súlya mintegy 6, a tojóké 5 kiló körül mozog. Ezeket a súlyokat, valamint a májnagyság növelését töméssel nem nagyon lehet javítani, mivel kevésbé reagálnak rá, mint a házilúd-fajták, ezért igazán nem is foglalkoznak vele. Viselkedése viszont lényegében megegyezik a házilúdakéval, jó „házőrző”, ilyenkor éles, hangos, trombitaszerű hangot hallat. Jellemzője a rendkívül jó rágóképesség – nálam nem egyszer a deszkából készült ólakat szinte forgáccsá aprították fel. Még rosszabbul jártak a többéves, erős kérgű gyümölcsfák, amelyeket megpróbáltak lekérgezni. Természetük gondozójukkal szemben bizalmas, idegenekkel tartózkodóbbak. Nálam egy gúnár és három tojó alkotta az állományt, amely jónak bizonyult, megfelelő volt a tojások kelési aránya. A tojó jól kotlik és nevel, de ebben az időszakban kissé agresszív, amelynek néhány tyúkom látta a kárát. Ennek megelőzésére ajánlott ilyenkor kerítéssel elkülöníteni a baromfiudvar többi lakójától.

Ha lehet, legelőn tartsuk!

Nyilvánvaló, hogy a teljes letojt tojásmennyiséget nem lehet vele kikeltetni, ezért keltetőgépet vagy nagyobb testű parlagi baromfit is érdemes felhasználni. Erre azért is van szükség, mert az összegyűjtött tojások kb. két hét elteltével már nagymértékben veszítenek a keltethetőségükből. A kelési idő 28-29 nap, a kislibák sok zöldtakarmányt igényelnek a tápok és a szemestakarmány mellett. Igazából legelőn tartva fejlődnek a legszebben, de kissé lassabban, mint zárt tartásban, ám szeptember körül már itt is biztosan megállapíthatóak a nemek.

A bütykös lúd húsa vöröses, kissé száraz, vadhússzerű színe van, ezért libazsírra, töpörtyűre nem lehet számítani. Tollazatát tépni nem szokták.

Mivel a bütykös lúd elsősorban gazdasági baromfi, bár díszállatként is szokták tartani, de gazdasági fajként szerepe jelentősebb. Magyarországon a lúdhús­fogyasz­tás nem jelentős az egyéb gazdasági állatokhoz képest, talán a libamáj tekintetében nagyobb a kereslet. Érdeklődés elsősorban külföldön mutatkozik iránta, hazai elterjedését az is hátráltatja, hogy hústermelése gyenge – a hús és csont aránya nem kedvező. Viszont reményt keltő, hogy hazánkban a lúdhúsfogyasztás alkalomhoz kötötten növekszik, például Márton-napon vagy néha ludas rendezvényeken, ahol a bütykös lúd igazi kuriózum lehet. Szélesebb elterjedését nyilván akadályozza nagy hely- és mozgásigénye, a legelőhiány is. Zárttéri tartása költséges és munkaigényes, a hazánkat gyakran elérő baromfiinfluenza is rendszerint főleg a víziszárnyas-állományt tizedeli meg. Ezek alapján a bütykös ludat a különlegességet kedvelőknek ajánlom.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az erdő és a víz harmóniája

A Gemenci-erdő nemcsak Magyarország legnagyobb ártéri erdeje, hanem európai viszonylatban is egyedülálló. A térségben gazdálkodó Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. igyekszik az erdő- és vadgazdálkodási feladatai mellett mind többekkel megismertetni Gemenc látnivalóit, természeti értékeit. Nem utolsósorban kényelmes szállást és finom helyi ételeket is kínál egyebek közt a Pörbölyi Vendégházban.

Rejtelmes sziget

Verne Gyula se kívánhatna ideálisabb helyszínt egy titokzatos hős számára, mint a rejtett, ám könnyen elérhető, a főutakhoz közeli terület.

A vizes élőhelyek szorgos fenntartói

Egykor 100 ezernél is több magyar házi bivaly élt az országban, a mezőgazdaság gépesítése azonban fordulópontot eredményezett, s a rendkívüli igavonó erejéről ismert fajta szinte teljesen eltűnt a magyar vidékről. Hogy a hazai populáció mérete idővel növekedésnek indult, az jórészt a bivalyok egy másik ismérvének, a vizes élőhelyek iránti „lelkesedésének” köszönhető.

Cirokremények Kiszomborról - Tavaszi vetésű növénybemutató

A szegedi Gabonakutató kiszombori telepén szeptember 9-én tartották több tavaszi vetésű növény bemutatóját. Ezúttal a cirokról és a cirokhoz tartozó fajtákról szólunk, Palágyi Andrea előadására támaszkodva.

Huszárok és lovastúrázók közös platformon

Ezentúl intézményesen is segíti egymás munkáját a Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség és a Magyar Huszár- és Lovashagyományőrző Társaság. Erről szóló megállapodást a hagyományőrző társaság éves közgyűlésén írta alá dr. Kedves Gyula, a társaság ügyvezető elnöke és Lóska János, a lovasturisztikai szövetség elnöke.

Szabadcsőrű papagájok túl sokat káromkodtak

Öten voltak, és nagyon rossz hatással voltak egymásra. A lincolshire-i állatkert gondozói nem bírtak a káromkodó papagájokkal, ezért szétválasztották őket.

Lovak közé csapta a dohányt

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai egy Hajdú-Bihar megyei ingatlanon megközelítőleg 330 kilogramm, több mint 30 millió forint értékű adózatlan vágott dohányt találtak elrejtve az istállóban. Az ügyben költségvetési csalás miatt indult eljárás.

A Nébih hamburgerezőt zárt be Budapesten

Egy fővárosi reggeliző és hamburgerező egység tevékenységét függesztették fel azonnali hatállyal a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei szeptemberben a helyszínen tapasztalt, élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő hiányosságok miatt. A nem megfelelő higiéniai körülményeken túl nyomonkövethetetlen, valamint tisztítatlanul felszolgált zöldségek is akadtak az üzletben.

Szibériában épít gigaüzemet az amerikai PepsiCo

A járványhelyzet okozta krízis dacára nagy fába vágta fejszéjét az amerikai élelmiszeripari cégóriás, a PepsiCo: mintegy 50 milliárd forintnak megfelelő amerikai dollárból építik meg legújabb üzemüket, méghozzá a szibériai Novoszibirszkben. A beruházás a tervek szerint nagy lendületet ad majd a térség burgonyatermesztő ágazatának.

A megtévesztés bajnoka

Erdei barangolásaink során gyakorta lehetünk figyelmesek a szajkó igen kellemetlen, messze hangzó, éles riasztására. Ezt követően vajmi kevés esélyünk lesz, hogy más madarat vagy emlőst meglessünk a közelben, mert a hang hallatán az állatok tudják, hogy valami nincs rendben – veszély közeledik.