Back to top

Szüret a kanadai háztetőkön

A városi méhészet már megszokott dolog Kanadában, de szőlőt termeszteni a házak tetején merőben újdonság. Montreálban három irodaház tetejét telepítették be szőlővel, az első szüretből készült bort idén tavasszal mutatták be.

Fotó: pixabay
Az irodaházak tetejére ültetett szőlő tulajdonképpen az üvegek újrahasznosításának ötletéből fakad. A projekt azzal kezdődött, hogy megvizsgálták, az újrahasznosított üveg helyettesítheti-e a talajban a homokot.

A szőlőültetvények a Montreali Kongresszusi Központ, a tartományi alkoholkereskedelemért felelős állami tulajdonú SAQ szervezet, az Idegenforgalmi Intézet (ITHQ) és az Ubisoft Montreal számítógépes vállalat tulajdonában lévő épületek tetején nőnek.  Az első négy szőlőültetvény összesen 345 tőből áll és ebben az évben telepítették az ötödik ültetvényt,

amely a világ legnagyobb városi tetőtéri szőlőültetvénye, több mint 200 tő.

Ez év májusában adta a város az első bort a Palais des Congres tetején betakarított szőlőből, ahol az első tövet 2017-ben ültették, és 30 palack bort készítettek belőle. A következő szüret után körülbelül 100 üvegre elegendő bor várható. A borokat egyelőre nem értékesítik, tesztelik és megfigyelik a következő években, mondta Veronique Lemieux, a projekt koordinátora.

A montreali városi szőlőprojekt elsődleges célja az volt, hogy feltárja annak lehetőségét, hogyan tudnák helyettesíteni a homokot a földkeverékben a helyi újrahasznosítási központból származó törmelék üveggel.

Az ötlet abból a tényből származott, hogy a homokkészlet korlátozott, és a szőlő alatti üvegszemcsék segítenek a növénynek a gyorsabb érésében.

Feltételezték, hogy a zúzott üveg a benne tükröződő napfény hatásának fokozásával felgyorsítja a növények érését a hideg környezetben, és emellett összetevőként működhet a talaj megfelelő szerkezetének biztosításában. „A finomra őrölt üveg tulajdonságai hasonlóak a homokhoz, természetesen jelen vannak a szőlőültetvények talajában” - jegyezték meg a projekt szerzői.

Ez a négy évig tartó kutatás segít meghatározni a rusztikus szőlő növények városi környezetben történő fejlődését. Nem elsősorban a nemes szőlőfajtákra összpontosítunk, hanem inkább tanulási céllal kombinációk tesztelésére, és az újrahasznosított üvegpor felhasználásával innovatív módon járulhatunk hozzá a körforgásos gazdasághoz, magyarázza Veronique Lemieux.

Veronique Lemieux projektvezető
Fotó: au-lab.ca

A másik cél a klímaváltozás negatív hatásainak kivédése és a fenntartható gazdálkodás elősegítése. Tavaly decemberben a Guelphi Egyetem tanulmányt tett közzé arról, hogy az éghajlatváltozás miatt a kanadaiaknak egyre többet kell fizetni az élelmiszerekért. A szerzők rámutattak egy olyan

kutatás szükségességére, amely a kanadai éghajlattal szemben ellenálló növényfajták kiválasztását célozná. Hangsúlyozták, hogy támogatni kell azokat a projekteket, amelyek lehetővé teszik a helyi zöldségtermelést, ami alacsonyabb logisztikai költségeket és fokozott élelmezésbiztonságot jelent.

A városi szőlőültetvények alkalmasak arra, hogy felszívják az esővíz egy részét, ezzel elősegítik az éghajlatváltozás elleni küzdelmet azáltal, hogy csökkentik a tetők hőmérsékletét, és életteret biztosítanak a biodiverzitás számára.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fülkéből pumpálható gumiabroncsok

A traktor abroncsainak túl magas nyomása problémát jelent, káros hatással van mind a gumiabroncsok tartósságára, mind a talajra. A Claas úgy döntött, hogy egy új megoldással megkönnyíti vásárlói életét.

Készül a poloskatérkép

A címeres poloskák neve egyáltalán nem csengett ismerősen egyik gazdának sem évtizedeken keresztül, mostanra azonban Magyarországot úgyszólván ellepte ez az invazív rovar. Ennek feltérképezésére a Bábolna Bio Kft. „Sokk a rovar” facebook oldalán kéri az emberek segítségét a poloskatérkép elkészítéséhez, hogy átláthatóbb legyen mely helyeken és mekkora mennyiségben észlelték a poloskákat.

Fát ültetni is csak okosan érdemes

Az egyes növényfajok nagy területeken történő termesztése megzavarja a víz körforgását, veszélyezteti az ökoszisztémákat, növeli az árvizek, aszályok, sőt hurrikánok kockázatát. Erre a megállapításra jutott a 11 ország 30 tudósából álló kutatócsoport.

Lendületben a hazai agrárstartup-fejlesztések

Kezdetét vette a második NAK TechLab agrár-startup inkubátor program, mely piacképes innovációkkal segíti az agrárium hatékonyságnövelését. A program segítségével olyan fejlesztések indulhatnak el, melyek nagyban elősegítik a mezőgazdaság digitalizációját, ezáltal versenyképesebbé, fenntarthatóbbá és környezettudatosabbá téve az ágazatot.

Égnek a híres Napa-völgyi szőlőültetvények Kaliforniában

Erőteljes szél táplálja a tüzeket Kalifornia északnyugati részén, és tűz borítja a híres Napa-völgyi szőlőket, ahol emberek ezreinek kellett elhagyniuk otthonaikat az éjszaka közepén.

A fehérborok már a pincékben forrnak

A borvidékekről a szürettel kapcsolatban fennakadásról, zavarról nem érkezett hír. A tavalyihoz képest minden borvidéken később kezdődött a betakarítás. Mennyiség tekintetében a szárazság némileg érezteti hatását, a korai illetve a fagy által érintett fajták esetében 15-20 százalék terméskiesést jegyeznek.

Kevesebb élelmiszert pazarolnak a magyar háztartások

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felmérése szerint 4%-kal csökkent a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyisége az elmúlt 3 évben. A jövőben is fontos szerepe lesz a tudatos fogyasztóknak, erre szeretné felhívni a figyelmet a hivatal szeptember 29-én, az élelmiszer-veszteséggel és -pazarlással kapcsolatos tudatosság nemzetközi napján.

Időnként még a kolibrik is megpihennek

Az Andokban néhány madárfaj esténként hibernációhoz hasonló állapotba azaz mély álomba kerül, hogy spóroljon energiájával, ilyenek például a kolibrik is, melyeknek élete felettébb különleges. Ezek a repdeső élőlények még a gerincesek között is híresek gyors anyagcseréjükről és villámgyors életmódjukról, emiatt naponta a saját testtömegüknek megfelelő mennyiségű nektárt fogyasztanak.

Az ELTE etológusai bizonyították, hogy a macskák is utánozzák az embereket

Az etológiában jól ismert a Tedd azt, amit én! (Do as I Do, DAID) metódus, amely az állatok utánzásos tanulását vizsgálja. Az eleinte csak emberszabású főemlősök ez irányú képességeinek felmérésére hivatott módszert a 2000-es évek közepén az ELTE Etológia tanszékén alkalmazták elsőként kutyákon is.

Az egyetlen őshonos magyar nyúlfajta

Az egyetlen őshonos nyúlfajtánk, a magyar óriásnyúl kialakításának históriája több mint 100 évre nyúlik vissza. Szerepe elsősorban gazdasági haszonnyúlként jelentős. Bátran ajánlható a családi önellátó gazdaságoknak, akik ezzel a fajtával indíthatják a nyúltenyésztést. A magyar óriásnyúl fajtát 1994-ben őshonossá, majd 2004-ben nemzeti kinccsé nyilvánították.