Back to top

A mudi története és használata

Terelő pásztorkutya fajtáink közül talán a mudi kialakulásának története ismert a legkevésbé. Egykor szinte csak fekete színben előforduló, hegyesfülű, villámlábú és pengeagyú terelőkutya-fajtánk hosszú időn át méltatlanul mellőzött, szinte jelentéktelen vidéki kutyaként volt ismert.

Nem őshonos fajta, hazánk mai területén alakult ki a határokon áthajtott nyájak kisérő kutyáival történt részben spontán, részben tudatos keresztezésekből. Feltételezések szerint a XX. század húszas-harmincas éveiben önállósodott.

Kialakulása az ország több részén, állattartó vidékeken, hasonló időszakban történt. Fényes Dezső, a fajta első leírója Pest, Nógrád, Fejér és Békés megyékben lelt igazán típusos, gulyák és nyájak mellett akár önállóan is dolgozni képes egyedekre.

Mivel a század elején Raitsits Emil, a magyar fajtákat rendszerbe foglaló munkásságáig a fajták elnevezése nem volt egyértelmű, az eredetet feltáró irodalmi és nyelvészeti oknyomozás szinte lehetetlen. Tájanként is eltérő névvel illették a fajtákat, a puli és pumi név is rendszeresen keveredett. Fényes Dezső a Balassagyarmati Múzeum igazgatójaként nyitott szemmel járta az országot. Elsősorban a palócság népi hagyományait kutatta, így legtöbbet Észak-Magyarország vidékein járt. Útjai során felvásárolta az akkor még szélesebb körben nem ismert pásztorkutyák általa típusosnak vélt egyedeit. Ezeket a többnyire fekete, kissé hullámos és ragyogó szőrzetű, felálló fülű rendkívül tanulékony, közepes méretű egyedeket egymás között párosította.

Az igazgató a már általa tenyésztett példányokat 1936-ban bizottsági szemlén mutatta be, ahol Raitsits Emil, Abonyi Lajos és Anghi Csaba mint a szemlebizottság tagjai alapos megtekintés és méretfelvételezés után elfogadták Fényes Dezső fajtaleírását, sőt a javasolt mudi elnevezést is.

Azonban az éppen csak kialakult szerény populáció a második világháború alatt szinte teljesen kipusztult.

Balássy Zoltán gödöllői kutató nevéhez fűződik az 1963-ban elfogadott fajtastandard megalkotása. A fajtaleírás mintakutyája egy Rigó névre hallgató fekete szuka volt. Ez lett a törzskönyvben az egyes számú regisztrált tenyészegyed. A hetvenes évek végén Ócsag Imre, szintén gödöllői egyetemi tanár irányítása mellett kezdett a fajta tenyésztése kibontakozni. Ócsag professzor úr megelőzve saját korát, a fajta sokoldalú használhatóságából adódóan komoly népszerűséget prognosztizált a mudi tenyésztésében. Állattenyésztő szakemberként látta a mezőgazdaság szerkezeti átalakulását, ugyanakkor látta a mudi használhatóságának potenciális sokszínűségét is.

Tenyészszemléken, kiállításokon egészen a nyolcvanas évek elején még csak néhány mudit láthattunk – a törzskönyvben regisztrált egyedek száma évente nem érte el a százat. A fajta tenyésztését koordináló Hun­gária-­Puli-Pumi-Mudi Klub annak érdekében, hogy a fajta fenotípusos alakulását felmérje, tagjait arra ösztönözte, hogy az 1987-es gödöllői országos kiállításon ingyenes nevezési lehetőséggel mutassák be az általuk tartott mudikat. Akkor közel negyven, többnyire fekete színű mudit vonultattak fel.

A hagyományosan ismert Szávalaki, Csikómajori, Nyírségfia kennelek mellett számos új tenyészet is felbukkant ekkor, mint például a Királytelki vagy a Csodabogár tenyészetek.

Akkor már láthattunk fehér és cifra színváltozatot is. A cifra meglehetősen különleges szín, más fajtáknál merle változatnak nevezik, árnyalata a világos fahéjtól a kék-fekete spriccelt változatik terjed. Manapság már találkozhatunk csoki­barna, fakó és szürke színű mudikkal is. A mudi színgenetikájával és örökletes farkatlanságával kapcsolatosan, a szemléken gyűjtött DNS minták alapján, a Szent István Egyetemen és az Állatorvos­tudo­mányi Egyetemen is kutatások zajlanak.

A fajta törzskönyve jelenleg is nyitott. Ebből adódóan számos kevésbé típusos egyed is bekerült a fajtába.

Az utóbbi tizenöt évben a divat hatására a mudipopuláció folyamatos változáson ment át oly módon, hogy a típus többé-kevésbé homogenizálódott, a használati szerepe rendkívül kiszélesedett.

A fajta közepes testű, szőrzete különleges ápolást nem igényel, ezért tartása egyszerű. Sportcélra is kiválóan alkalmas, sokoldalú fajta. Népszerűségét mi sem mutatja jobban, minthogy a tenyésztők az áprilisi karanténidőszakban virtuális kiállítást rendezve próbálták a fajta rajongóinak az aktivitását fenntartani. Fotók alapján hirdettek versenyt, amelyre 360 nevezés érkezett.

A gödöllői nevezetes kiállítást követően a nyolcvanas évek végén néhány lelkes fiatal tenyésztő elkezdte újra felkarolni a fajtát. A korábbi évekre jellemző évenkénti 50-60 kölyökszám megduplázódott. 2000-ben 150 származási lap készült, napjainkban 300 körüli.

Az egymással rokonságban nemlévő, effektív kis populációméretből adódóan érzékelhetően fokozódott az állomány rokontenyésztettsége.

Ennek kiküszöbölésére folyamatosan törekednek a tenyésztők. Érdekes módon, a pumihoz hasonlóan külföldön a mudi is a skandináv országokban kezdett népszerű lenni. Finnországban és Svédországban van jelen­tősebb állománya, de Hollandiából is fokozott az érdeklődés iránta.

Rendkívül bátor, kifejezetten könnyen tanuló, fogós fajta. Ügyes, robbanékony, testszerte rendkívül jól izmolt. Életeleme a mozgás és a munka. Csibészes tekintete, mandulavágású sötét szemei, élénk, sajátos füljátéka, beszédes ugatása azonnal vonzóvá teszik. Ma is gyakran használt terelő pásztorkutya és sportkutya. Terelőversenyeken is gyakran bemutatják. Szinte repül a nyáj után a levegőben. Fáradhatatlan ébersége, mun­ka­kedve elkápráztatja a gyakorlott pásztorembereket is. Sportversenyek, katasztrófamentők sztárfajtái között tartják számon.

Számos törzskönyvezett kutya dolgozik állatok mellett, de sok típusos kutya származásáról nincs információ.

A legjobb házőrzők közé tartozik. Okos, igénytelen, egészséges fajta. Előszeretettel használják a kutyás ügyességi sportok mellett vadászatok és rágcsálóirtás során is. Gazdáját lesve villanásokból ért.

Tetszetős, tágan hullámos, időnként majdnem csigás, ragyogóan fényes szőrzet, a szabad végtagokon meglévő szőrzászlók, a fülek szinte körkörös játéka és szőrő­zöttsége a mudinál fajtabélyegek. A különleges színváltozatok egyre népszerűbbek, de a legjobb típustulajdonságokkal továbbra is a fekete populáció rendelkezik.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Sarki farkast klónoztak Kínában

A kínai Sinogene Biotechnologies a világon elsőként egy sarki farkas bőréből vett DNS-minta segítségével hozta létre az állat genetikai másolatát.

Őcsény lovasa nyerte a Nemzeti Vágtát

Németh János, Őcsény lovasa nyerte Galaxy nevű lovával a 15. Nemzeti Vágta döntőjét vasárnap a budapesti Hősök terén.

Szent Mihály-napi állattenyésztési fórum

Nehéz időszak jön: nem a minőség lesz a kérdés, hanem hogy lesz-e egyáltalán takarmány a jövő évi betakarításig. De egy év múlva talán könnyebbnek látjuk majd a helyzetünket – hangzott el Kaposváron, a Szent Mihály-napi állattenyésztési fórumon. A különböző állattenyésztési ágazatok képviselői a jelenlegi helyzetet elemezték és igyekeztek néhány jótanáccsal is szolgálni a jelenlévő gazdálkodóknak.

Csúcsgenetika a nyúltenyésztésben – magyar észjárással

Mintha csak egy amerikai sikertörténetet olvasnánk… Kereset-kiegészítésnek indult a vállalkozás, amely aztán szűk három évtized alatt a maga szegmensében a világ egyik meghatározó vállalatcsoportjává fejlődött.

A Dunántúl legszebbjei

A térség gazdálkodói számítanak arra, hogy tenyészállataikat a Kaposváron szemlézik, bírálják. Szükségük van ugyanis a visszajelzésre, hogy a munkájuk vajon a jó irányba halad-e.

Közel 4 millió tonna takarmány készült tavaly

A Magyarországon működő keverőüzemek 2021-ben 3,956 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő, 2020-hoz képest 3,4 százalékkal többet - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) honlapján közzétett összefoglalóban.

Erdőgazdálkodás a Kelet-Nyírségben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírségben, az ország egyik legnagyobb homokvidékén gazdálkodik a NYÍRERDŐ Zrt. Nyírbátori Erdészete. A térségben meghatározó fafaj a Nyírség aranyaként számon tartott akác, ami az erdészet tevékenységében, eredményességében is kiemelt szerepet játszik. A homoki területekre jellemző természeti értékeken kívül számtalan kulturális érdekesség várja a környékre látogatókat.

Teák készítése gyümölcsfák leveleiből

Hazánkban is számos növény leveléből készítettek korábban teát, olyanokból is, melyekről nem is gondolnánk... Almafa, eperfa, szeder, málna, szamóca, meggy és cseresznye leveléből is készülhet forró ital.

Vasárnap kóstolóval ünneplik a kávé világnapját

Kávékóstolóval, latte art bajnoksággal, kávégép-bemutatóval és szakmai beszélgetésekkel ünnepli a kávé világnapját vasárnap a budapesti Akvárium Klubban A Kávé Napja elnevezésű rendezvény.

Oktatási és kutatási magyar-üzbég együttműködés

A Taskenti Állami Agráregyetemmel korábban megkötött együttműködést erősítette meg Aziz Botirovich Voitov üzbég mezőgazdasági miniszter, és Dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora a KÁN Egyetemi napokon, Kaposváron..