Back to top

Lesz-e magyar óriásvidra?

Az óriásvidra az összes menyétféle legnagyobbika, már ami a testhosszt illeti: nem ritkák ma sem a 170 centiméteres állatok. Állománya ma már csak töredéke a hajdaninak, mivel régebben a vadászat, míg napjainkban az élőhely­pusztítás tizedeli.

Ráadásul az állományok szigetszerűen élnek, így sajnos a vadonban egyre gyakoribb a beltenyészet, ezért az óriásvidrák egyre kisebbek. Még egy évszázaddal ezelőtt, amikor a prémkereskedelem nagyra értékelte a kapitális bőröket, nemritkán 240 centiméteres óriásvidrákról tanúskodtak a felvásárlási jegyzékek.

Fotó: Bagosi Zoltán; www.zoobudapest.com
Állatunk testtömege is jelentős: a hímek általában 25-32 kilogramm közöttiek, míg a nőstények 20-25 kilogrammosak.

A mi vidránkhoz hasonlóan meglehetősen játékos állatok, melyek azonban nemigen félnek az embertől, így közel úsznak a csónakokhoz, ott kíváncsiskodnak. Dél-Amerikában ma már az ökoturizmus egyik vonzereje az óriásvidra-les, melynek árnyoldalai is tapasztalhatók.

Ez az állat meglehetősen stressz­érzé­keny, melyet mi sem bizonyít jobban, hogy rendre elmarad a szaporulat a turisták által sűrűn látogatott területeken.

Ahhoz, hogy ezt a fenséges állatot az utókor számára megőrizzük, rendkívül fontos szerepet játszanak az állatkertek, így a Fővárosi Állat- és Növénykert is, ahol a zárt térben könnyen meg tudjuk figyelni ezeket az általában 3-8 fős csoportokban élő állatokat. Budapesten 2014 óta tartanak óriásvidrákat. Akkor egy hároméves kifejlett nőstény érkezett Duisburgból, melléjük pedig két nőstény – alomtestvérek Lipcséből. Az állatok összeszoktatása igen nagy kihívást jelentett. A természetben is előfordul, hogy az egymást nem ismerő fajtársak komoly, akár halálos sérüléseket is okoznak egymásnak terület- vagy rangsorvita alkalmából.

Argentínában, ahonnan már lényegében kipusztult a faj, a közelmúltban megkezdődött visszatelepítés.

Nagy igény mutatkozott életerős, jó vérvonalú óriásvidra nőstényre, így az Alondra névre keresztelt duisburgi állat visszakerült ősei szülőföldjére, s ma már nem keszegeket, hanem pirájákat eszik a vadonban. Az európai fajmentő tenyészprogram keretében a másik nőstény egy másik állatkertbe került, míg a nálunk maradt nőstény mellé érkezett Madridból egy ígéretes hím. A pár igen jól harmonizál, többször megfigyelhető volt a párzás is. Úgy tűnt, hogy a nőstény vemhes, de az év elején bebizonyosodott, hogy álvemhességről volt szó. Ez gyakorta előfordul az állatkertben élő óriásvidráknál, mely a látogatók által kiváltott esetleges stresszre is visszavezethető.

A koronavírus-járvány miatti csend és nyugalom hozzájárulhat ahhoz, hogy megfoganhassanak és világra jöhessenek az első hazai óriásvidra-kölykök. Várjuk őket! 

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az erdő és a víz harmóniája

A Gemenci-erdő nemcsak Magyarország legnagyobb ártéri erdeje, hanem európai viszonylatban is egyedülálló. A térségben gazdálkodó Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. igyekszik az erdő- és vadgazdálkodási feladatai mellett mind többekkel megismertetni Gemenc látnivalóit, természeti értékeit. Nem utolsósorban kényelmes szállást és finom helyi ételeket is kínál egyebek közt a Pörbölyi Vendégházban.

Klasszikusok újragondolva

Több művészeti ág is felidézi a vadászatot. Fába vagy csontba ágyazott jelenetek rajzolódnak ki képzőművészeti alkotásokban, festmény vászna szívja magába végérvényesen a természet egy momentumát vagy éppen egy jókor elsütött fényképezőgépnek köszönhetően marad meg a múlt tűéles pillanata. Ahogy a tinta is örök nyomot hagy a papíron…

Mesél a besenyői erdő

A SEFAG Zrt. Sziágyi Erdészeti Erdei Iskoláját az elsők között alakították ki hazánkban. A Sziágyon eltöltött napok megalapozzák a fiatalok természetismeretét, természetszeretetét, fejlesztik környezettudatosságukat, -érzékenységüket. A Nagyatád térségében, a somogyi erdő rengetegében működő erdei iskola minősített programjaihoz szorosan kapcsolódik a közeli tanösvényhálózat.

Negyedmilliós szépség a múltból

A Mecsek egyik legféltettebb lágyszárú növénye napjainkra szinte csak ezen a vidéken virágzik, kialakulása régmúltba eredeztethető, ugyanis átvészelte a jégkorszakot. A faj fennmaradásának feltétele az előhelyének dinamikus védelme.

Lángba borult erdők

Biztos, hogy elfújtam a gyertyát? Szalonnasütés után elég vizet öntöttem a tűzre? Bezártam jól a kályha ajtaját? Bizonyára a kedves olvasókban is felmerültek ilyen és ehhez hasonló kérdések. Otthonunkban az esetek többségében a saját odafigyelésünkön múlik, hogy „meleg helyzetbe” kerülünk-e vagy sem. De nemcsak a lakásaink válhatnak a tűz martalékává, hanem a természeti környezet is!

Rejtelmes sziget

Verne Gyula se kívánhatna ideálisabb helyszínt egy titokzatos hős számára, mint a rejtett, ám könnyen elérhető, a főutakhoz közeli terület.

Hölgy puskával

Örültem, hogy a találkozónkra Juhász Lenke nem erdész egyenruhában érkezett. A legtermészetesebb módon viseli elegáns vadász kosztümjét, a Diana Vadászhölgy Klub tagjaként remekül illik rá. Finom rajzolatú ékszerei szintén mestermunkák. A csinos külső határozott egyéniséget rejt.

Natúrkertek kaptak kitüntetést

A „Természetes kert - Virágzó Bajorország ” kampány keretében díjjal jutalmazták azokat a kerteket, amelyeket különlegesen természetes módon ápolnak. 2018 óta 250 kert kapott elismerést.

Sütött a nap, fújt a szél – meg is látszik az eredménye

Az agrarheute.com cikke szerint az idei első három negyedévben Németország áramellátásának 48 százalékát megújuló forrásból, nagyrészt szél- és napenergiából fedezték. Ez összességében öt, napenergia esetében pedig egyenesen tizenhárom százalékkal több, mint tavaly ilyenkor – igaz, hogy a vírushelyzet miatt a teljes áramfelhasználás is kevesebb volt.

Fát ültetni is csak okosan érdemes

Az egyes növényfajok nagy területeken történő termesztése megzavarja a víz körforgását, veszélyezteti az ökoszisztémákat, növeli az árvizek, aszályok, sőt hurrikánok kockázatát. Erre a megállapításra jutott a 11 ország 30 tudósából álló kutatócsoport.