0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 19.

A neonikotinoidok „szemmel láthatóan” károsítják a méhcsaládot

A nemzetközileg elismert tudományos folyóirat, a Scientific Reports újabb kutatási eredményt közölt a méhekkel kapcsolatban, ami érdeklődésre tarthat számot a környezetről felelősen gondolkodóknak.

A tudomány már bizonyítékok sorát tárta fel arról, hogy az utóbbi évtizedek legnépszerűbb rovarirtója, a neonikotinoidok (neók) veszélyt jelentenek a környezetre, a rovarvilágra, köztük a legfontosabb beporzókra, a méhekre.

Az elmúlt évek európai tapasztalatai, a tudományos vizsgálatok és nem utolsósorban a méhészek lobbitevékenysége miatt az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság, az EFSA 2018-ban javasolta a legveszélyesebb, elsősorban vetőmagcsávázásra használt neók visszavonását, betiltását a szabadföldi alkalmazásban, amit a Tanács végül el is fogadott. Az igenek mellett 8 ország tartózkodott a szavazáson, 4 ország (Magyarország, Csehország, Dánia és Románia) a tiltás ellen voksolt?!

A neók közvetlen toxikus hatását nem könnyű igazolni, különösen szabadföldi kísérletekben, ami a több mint két évtizedes vita alapja a vegyszergyártók, felhasználók és a környezetvédők (méhészek) között.

Közben az is kiderült, hogy legtöbbször nem klasszikus méreghatásról van szó, hanem ún. szubletális, krónikus, nehezen észrevehető negatív élettani változásokról, amelyek nehezítik, ill. ellehetetlenítik a rovarok megfelelő alkalmazkodását a környezethez, legyengülnek, hasznos élettartamuk megrövidül.

Az etetéses laborkísérletek, ill. különféle labortesztek (szipókareflex-gátlás, labirintus-teszt stb.) eredményeit nehéz elfogadtatni az illetékesekkel, akik egyrészt ragaszkodnak e szerekből befolyó hatalmas nyereséghez, másrészt azokkal a felhasználókkal is, akik igazolni látják ezeknek a szereknek a nélkülözhetetlenségét.

Az említett cikket a Goethe Egyetem (Frankfurt am Main) kutatói közölték, akik újszerű módon, videokamerával belesve a kaptárba, mozgóképben kísérelték meg igazolni, hogy a neók károsan hatnak a méhek álcáinak fejlődésére. Üvegfalú fias kereteket alkalmaztak, amelyeken keresztül megfelelő fényforrás segítségével figyelemmel tudták kísérni a méhek fejlődését egészen a kelésig (1. ábra).

A kísérletekben alacsony dózisú vegyszerterhelést alkalmaztak, 10 ppb clothianidin-t és 200 ppb thiacloprid-ot adtak cukorszörpben a méheknek május és június hónapokban, három héten keresztül. Nemcsak a fiasítás fejlődését, hanem a dajkaméhek viselkedését, ill. a család szociális magatartásának alakulását is nyomon követték.

Ez alatt az időszak alatt mérhető változásokat észleltek a fiasítás nevelésében és az álcák fejlődésében. Elsősorban a dajkaméheket figyelték, amelyek a sejtek kitisztításától kezdve az álcák etetésén át a bábok lefedéséig döntő szerepet játszanak a méhcsalád népességének fenntartásában. A felvett videók elemzésével megállapították, hogy a méreghatásnak kitett dajkaméhek ritkábban etették az álcákat, aminek következtében a teljes kifejlődés akár 10 órával is meghosszabbodott. Észlelték még azt is, hogy a méhek vakaródzási hajlama lecsökkent.

Bár korábban ezt már mások is leírták, ez a vizsgálat egyértelmű bizonyíték arra, hogy a neók felelősek a méhek szociális viselkedésének megváltozásáért.

A kelési idő meghosszabbodása magyarázat arra is, hogy a varroa atka a neókkal kontaminálódott fiasításra, így az egész méhcsaládra nagyobb veszélyt jelent, mivel a fias sejtek hosszabb ideig vannak nyitott állapotban, ill. a bábállapot megnyúlik, a varroa atka szaporodási rátája megnő (több termékeny nőstény szabadulhat ki).

Bár ez az innovatív tudományos módszer alapvető megállapításokat hozhat a méhcsalád szociális viselkedésének és a varroa atka fejlődésének tanulmányozásában, nem valószínű, hogy az illetékes hatóságok bárhol is bizonyítékként fogják elfogadni a rovarölő szerek biztonságosságának elbírálásakor. A döntés sajnos nem egyedül a tudományos bizonyítékokon alapul, hanem elsősorban a politika befolyása alatt áll, amit esetleg civil szervezetek és a közvélemény még befolyásolhat. Különösen ott nem számít, ahol kizárólag a gyártó által benyújtott dokumentumok, bizonyítékok alapján dönt a hatóság (USA-EPA). A neók esetében a Bayer és a Syngenta/ChemChina biztosította a tudományos bizonyítékokat a szerek biztonságosságáról. Éppen ezért a független (nem a gyártók által finanszírozott) kutatásoktól és a közvéleménytől (köztük a méhészektől) egyértelmű kiállásra van szükség, hogy nyomást lehessen gyakorolni a döntéshozókra, egyetértve abban, hogy a neonikotinoidok veszélyt jelentenek a beporzókra és az egész környezetünkre.

Az EU azt javasolja, hogy a rovarölőkészítmény-felhasználás 50%-al csökkenjen 2030-ra, miközben az organikus termékek vetésterülete 17%-al növekedne.

Jó lenne ezt a célt hazánkban is elérni, de ehhez elsősorban a gondolkodásban, a hozzáállásban kell változás!

A Scientific Reports, 2020. május 26-án megjelent cikkét közreadta: dr. Békési László

A méh fejlődése 1 percben: a peterakástól a kelésig végigkövethető a szerzők videóján:

youtube://v/uUFr3qLL5hI

 

Forrás: Méhészet