0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 19.

Sok a feketerothadás

Az idén sok szőlőtermesztőt nehéz helyzet elé állító betegség, a feketerothadás volt a BASF Lakiteleken rendezett növényvédelmi tanácskozása középpontjában. A betegséget éppen azon a környéken, Kecskemét mellett találták meg hazánkban először, 1999-ben.

Mérai Imre értékesítő szaktanácsadó a betegség jellemzésével kezdte előadását. Kórokozója, a Guignardia bidwellii gomba Észak-Amerikából származik és az ott élő valamennyi Vitis-fajt képes megfertőzni, vagyis a betegségellenálló inter­specifikus hibridek is megbetegszenek tőle.

Akkor válik veszélyessé, amikor meleg van és gyakori a hirtelen lezúduló, jelentős mennyiségű csapadék.

Amikor 20 évvel ezelőtt megtalálták hazánkban, éppen ilyen erősen csapadékos év volt, gyakori, heves esőkkel és nagy meleggel. Abban az évben a nyári csapadékmennyiség 60%-kal haladta meg a sokéves átlagot. Az éghajlatváltozás következtében mind gyakrabban várhatunk ilyen időjárást, ami a betegség előretörésének kedvez.

Ráadásul a sok és gyakori csapadék miatt nehezebb betartani a permetezési fordulókat, így előfordul, hogy már csak a fertőzés után jutunk ki a szőlőbe, ami megkönnyíti a kórokozók dolgát.

Minden zöld részt fertőz

A kórokozó nagyon fertőzőképes, ivaros és ivartalan úton képződő szaporító­képletekkel, aszkospórával és koní­di­um­mal fertőz. Ivaros termőtestei a mumifikálódott gyümölcsben és a lehullott lombon alakulnak ki és hónapokon keresztül képesek megvédeni a kifejlődött aszkospórákat.

A szaporítóképletek két évig is életképesek maradnak, tehát ha kedvező a kórokozó számára az időjárás, akár a két évvel korábbi megbetegedésből is új fertőzés alakulhat ki.

Hűvös időben hosszú levélnedvesség szükséges a fertőzéshez, viszont 21-24 °C-on csak 7 óra elég hozzá, a legrövidebb idő pedig 6 óra 26,5 °C-on. Hőségben újra hosszabb (9-12 óra) nedves időszak kell a fertőzéshez. A lappangási idő hossza is az időjárástól függ, akár három hét is lehet, ami megnehezíti a védekezést.

A betegség tünetei megjelennek a levélen, a levélnyélen, a hajtáson, a fürtkocsányon és a fürtön, sőt a kacson is.

Közös jellemzőjük, hogy a foltokban 10-12 nap alatt kialakulnak a fekete, a szövetből kissé kiemelkedő piknídiumok, amelyekben a konídiumok fejlődnek. Levélnyélen ovális barna foltok mutatkoznak, a levélen szabálytalan alakú, erekkel határolt, sötét szegélyű, fakó foltok jelzik a betegséget. Legjobban a fertőzött bogyókról lehet azonosítani, ugyanis néhány nap alatt fekete múmiává száradnak és nem peregnek le, mint a peronoszpórás bogyók. Kimondottan nehéz leválasztani a múmiákat a kocsányukról. Kezdetben fakó, belapuló foltok látszanak a bogyón, majd betöpped, elszürkül, végül feketévé aszalódik, mindezt körülbelül egy héten belül. A bogyók felszínén kitapinthatók a kiemelkedő piknídiumok.

A jövő hatóanyaga

Nagyon megnehezíti a szőlő védelmét az uniós szerkivonások sora, mondta Mérai Imre, legutóbb a mankoceb kontakt hatóanyag engedélyét vonták vissza, majd két év múlva követi a metiram kivonása is. A kontakt feketerothadás elleni hatóanyagok közül marad a ditianon, ami a Delan Pro egyik hatóanyaga.

Több triazol sem használható már és továbbiakra is ez a sors vár, ezért különösen nagy jelentőségű, hogy a BASF kutatói egy új triazol hatóanyagot fejlesztettek ki, amelyik megfelel az uniós követelményeknek.

Más kultúrákban (kalászosok, kukorica, repce, gyümölcs, burgonya, napraforgó) már engedélyezték a Revysol® hatóanyagot, amiből hazánkban jövőre lesz kapható új gombaölő szer. Szőlőben Revyona® néven folyik az engedélyeztetése.

A Revysol® hatóanyag előnye, hogy nem érintik az azolokra vonatkozó korlátozások, és kiemelkedő biológiai hatékonysággal és szelektivitással rendelkezik a kórokozó gombákkal szemben. Alacsony hőmérsékleten is hat, és nagyon rugalmasan kapcsolódik a hatáshelyhez a gombasejtekben, ezért a már rezisztens kórokozók ellen is hatékony.

Feketerothadás és lisztharmat ellen is tökéletes védelmet nyújt.

Sikeres technológia

Egyelőre azonban a meglévő készítményekkel kell megvédenünk a szőlőt a betegségektől, mondta Mérai Imre, amihez az egyik hatékony eszköz a Delan Pro, ami ditianont és kálium-foszfonátot (foszforossav) tartalmaz.

Utóbbi a növényben könnyen mozgó molekula, eljut a friss növekménybe is, és közvetlen gombaölő hatása mellett serkenti a növény védekezőrendszerét. Peronoszpóra és feketerothadás ellen hatékony, adagja 1,8-3 liter egy hektárra, feketerothadás ellen viszont mindig a maximális 3 litert adjuk.

Megelőző jelleggel, 10-14 naponta juttassuk ki négy alkalommal, blokkszerűen, hogy feltöltsük a szőlőt fosz­forossavval.

Az élelmezés-egészségügyi várakozási ideje 42 nap.

Fürtzáródáskor már az Initium® és dimetomorf hatóanyagú Orvego® készítményt használjuk, ami erősen kötődik a viaszréteghez és újra eloszlik a bogyó felszínén, képes követni a növekedését.

Lisztharmat ellen a Sercadis® a BASF-technológia alappillére.

Hatóanyaga, a Xemium® vizes és olajos közegben is képes mozogni, vagyis könnyen átjut a viaszrétegen és jól szállítódik a növényben, eljut a levélcsúcshoz is. Kimagasló az esőállósága, ami az idén ugyancsak nagy előny, valamint igen gyorsan és erőteljesen hat a lisztharmatgomba ellen. Egy tenyészidőben csak kétszer lehet használni, először akkor vessük be, amikor megjelentek az aszkospórás fertőzés első tünetei. A következő permetezésnél váltsunk másik hatóanyagra, például a Vivando gombaölő szerre, majd ismételjük meg a Sercadis®-kezelést.

A lakiteleki kísérletben július végéig 8 kezelést végeztek, eggyel többet a tervezettnél egy jégeső miatt.

Az első permetezésre május 18-án került sor Poly­ram­mal és kénnel, majd 12, 11 és ismét 12 nap elteltével permeteztek.

Június 20-án volt a jégeső, ezért 5 és 7 nap lett a permetezési forduló, júliusban viszont vissza lehetett térni a 10 napra. A jövő technológiájában ajánlott szereket hasz­nálták: Delan Pro Revynovával, illetve Sercadisszal kombinálva, majd Orvego és Revynova, egy közbeszúrt rezes kezelés a jégeső után, és a 3. és 4. kezelés ismétlése.

Különösen június volt erősen csapadékos, akkor több mint 126 milliméter eső hullott, júliusban 68 milliméter. A kezeletlen kontrollban megdöbbentő mértékű feketerothadás volt, amit teljesen sikerült visszaszorítani a BASF-technológiával, levélen és fürtön is csak tizedszázalékos fertőzés alakult ki.

Javítani kell a gazdaságosságot

Tavaly már volt zöldszüret hazánkban a várható borfölösleg levezetésére, az idén már ennek a tapasztalatait figyelembe véve dolgozott a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, derült ki Filus János, a Kunsági borvidék hegyközségi tanácsa alelnöke előadásából. 2019-ben összesen 3560 hektáron végeztek zöldszüretet és augusztus végén megjelent a lepárlási támogatásról szóló rendelet is. Mindezek ellenére sokan azt állították, hogy a 2018-as terméssel azonos mennyiségű szőlőjük lesz, ami lenyomta az árakat, 65 forintot fizettek például a Cserszegi fűszeresért, ami a Kunsági borvidék egyik legkeresettebb fajtája. Nagy előrelépés volt, amikor elrendelték azt is, hogy minden tételnél meg kell mérni a mustfokot, ami persze a felvásárlóknak nem tetszett, mert rögtön magasabb értékek születtek.

Most élénkül a borpiac, ami részben a magas euró-árfolyamnak köszönhető, illetve sok szőlőültetvényt kivágtak az utóbbi években, különösen amikor nagyon olcsón vették át a szőlőt.

További kivágások várhatók, amikor lejár az AKG-időszak, és sajnos úgy tudni, hogy elsősorban a Cserszegitől és a Kékfrankostól fognak megválni a gazdák. Fontos alapvetésnek kell tartani mindenkinek, hogy a magyar bor magyar szőlőből készüljön, hangsúlyozta az előadó. Szerinte ugyanis nem szőlőből van sok Magyarországon, hanem borból.

Az idei piaci kilátásokat javítja, hogy már a szüret kezdetétől kötelező fokolni a beszállított alapanyagot, és a felvásárlási árak is jóval a tavalyi fölött várhatók. A termésbecslés 420 ezer tonna szőlőről szól, az országos átlagtermés 8,5 tonna hektáronként, a Duna Borrégióban 8,7 tonna.

Eddig 2895 hektáron végeztek zöldszüretet, a legtöbbet Furmint fajtából, majd a Bianca, a Cserszegi fűszeres, a Kékfrankos, a Hárslevelű, az Aletta és a Kunleány szerepelt a zölden leszedett fajták közt.

Ahhoz, hogy javuljon a szőlőtermesztés helyzete, a gazdálkodás jövedelmezőségén kell javítani, hangsúlyozta Filus János. Tavaly például egy hektáron a Kunsági borvidék átlagában 10,5 tonna szőlőt szedtek le, de az árbevétel csak 450 ezer forint lett belőle. Csak a metszésre 80-100 ezer forintot kell költeni, aztán jön még a növényvédelem és a zöldmunka, úgyhogy alig maradt valami a termesztők zsebében.

Szerencsés lenne az iskolatej és az iskolagyümölcs mintájára, szőlőlevet is adni a gyerekeknek, amihez állami szerepvállalás szükséges.

Jó lenne erősíteni a termesztői integrációt is, amire nagyon egyszerű, TISZ nevű szervezetben lenne lehetőség. Erősíteni kellene a kunsági borok jelenlétét a gasztronómiában, hiszen többségében nagyon jó ár-érték arányú italokról van szó. A borvidék marketingkampányt indít, amiben a Kunság természeti értékeire helyezi a hangsúlyt.

 

Forrás: Kertészet és Szőlészet