Mérai Imre értékesítő szaktanácsadó a betegség jellemzésével kezdte előadását. Kórokozója, a Guignardia bidwellii gomba Észak-Amerikából származik és az ott élő valamennyi Vitis-fajt képes megfertőzni, vagyis a betegségellenálló interspecifikus hibridek is megbetegszenek tőle.
Amikor 20 évvel ezelőtt megtalálták hazánkban, éppen ilyen erősen csapadékos év volt, gyakori, heves esőkkel és nagy meleggel. Abban az évben a nyári csapadékmennyiség 60%-kal haladta meg a sokéves átlagot. Az éghajlatváltozás következtében mind gyakrabban várhatunk ilyen időjárást, ami a betegség előretörésének kedvez.
Minden zöld részt fertőz
A kórokozó nagyon fertőzőképes, ivaros és ivartalan úton képződő szaporítóképletekkel, aszkospórával és konídiummal fertőz. Ivaros termőtestei a mumifikálódott gyümölcsben és a lehullott lombon alakulnak ki és hónapokon keresztül képesek megvédeni a kifejlődött aszkospórákat.
Hűvös időben hosszú levélnedvesség szükséges a fertőzéshez, viszont 21-24 °C-on csak 7 óra elég hozzá, a legrövidebb idő pedig 6 óra 26,5 °C-on. Hőségben újra hosszabb (9-12 óra) nedves időszak kell a fertőzéshez. A lappangási idő hossza is az időjárástól függ, akár három hét is lehet, ami megnehezíti a védekezést.
Közös jellemzőjük, hogy a foltokban 10-12 nap alatt kialakulnak a fekete, a szövetből kissé kiemelkedő piknídiumok, amelyekben a konídiumok fejlődnek. Levélnyélen ovális barna foltok mutatkoznak, a levélen szabálytalan alakú, erekkel határolt, sötét szegélyű, fakó foltok jelzik a betegséget. Legjobban a fertőzött bogyókról lehet azonosítani, ugyanis néhány nap alatt fekete múmiává száradnak és nem peregnek le, mint a peronoszpórás bogyók. Kimondottan nehéz leválasztani a múmiákat a kocsányukról. Kezdetben fakó, belapuló foltok látszanak a bogyón, majd betöpped, elszürkül, végül feketévé aszalódik, mindezt körülbelül egy héten belül. A bogyók felszínén kitapinthatók a kiemelkedő piknídiumok.
A jövő hatóanyaga
Nagyon megnehezíti a szőlő védelmét az uniós szerkivonások sora, mondta Mérai Imre, legutóbb a mankoceb kontakt hatóanyag engedélyét vonták vissza, majd két év múlva követi a metiram kivonása is. A kontakt feketerothadás elleni hatóanyagok közül marad a ditianon, ami a Delan Pro egyik hatóanyaga.
Más kultúrákban (kalászosok, kukorica, repce, gyümölcs, burgonya, napraforgó) már engedélyezték a Revysol® hatóanyagot, amiből hazánkban jövőre lesz kapható új gombaölő szer. Szőlőben Revyona® néven folyik az engedélyeztetése.
A Revysol® hatóanyag előnye, hogy nem érintik az azolokra vonatkozó korlátozások, és kiemelkedő biológiai hatékonysággal és szelektivitással rendelkezik a kórokozó gombákkal szemben. Alacsony hőmérsékleten is hat, és nagyon rugalmasan kapcsolódik a hatáshelyhez a gombasejtekben, ezért a már rezisztens kórokozók ellen is hatékony.
Sikeres technológia
Utóbbi a növényben könnyen mozgó molekula, eljut a friss növekménybe is, és közvetlen gombaölő hatása mellett serkenti a növény védekezőrendszerét. Peronoszpóra és feketerothadás ellen hatékony, adagja 1,8-3 liter egy hektárra, feketerothadás ellen viszont mindig a maximális 3 litert adjuk.
Az élelmezés-egészségügyi várakozási ideje 42 nap.
Fürtzáródáskor már az Initium® és dimetomorf hatóanyagú Orvego® készítményt használjuk, ami erősen kötődik a viaszréteghez és újra eloszlik a bogyó felszínén, képes követni a növekedését.
Hatóanyaga, a Xemium® vizes és olajos közegben is képes mozogni, vagyis könnyen átjut a viaszrétegen és jól szállítódik a növényben, eljut a levélcsúcshoz is. Kimagasló az esőállósága, ami az idén ugyancsak nagy előny, valamint igen gyorsan és erőteljesen hat a lisztharmatgomba ellen. Egy tenyészidőben csak kétszer lehet használni, először akkor vessük be, amikor megjelentek az aszkospórás fertőzés első tünetei. A következő permetezésnél váltsunk másik hatóanyagra, például a Vivando gombaölő szerre, majd ismételjük meg a Sercadis®-kezelést.
A lakiteleki kísérletben július végéig 8 kezelést végeztek, eggyel többet a tervezettnél egy jégeső miatt.
Június 20-án volt a jégeső, ezért 5 és 7 nap lett a permetezési forduló, júliusban viszont vissza lehetett térni a 10 napra. A jövő technológiájában ajánlott szereket használták: Delan Pro Revynovával, illetve Sercadisszal kombinálva, majd Orvego és Revynova, egy közbeszúrt rezes kezelés a jégeső után, és a 3. és 4. kezelés ismétlése.
Különösen június volt erősen csapadékos, akkor több mint 126 milliméter eső hullott, júliusban 68 milliméter. A kezeletlen kontrollban megdöbbentő mértékű feketerothadás volt, amit teljesen sikerült visszaszorítani a BASF-technológiával, levélen és fürtön is csak tizedszázalékos fertőzés alakult ki.
Javítani kell a gazdaságosságot
Tavaly már volt zöldszüret hazánkban a várható borfölösleg levezetésére, az idén már ennek a tapasztalatait figyelembe véve dolgozott a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, derült ki Filus János, a Kunsági borvidék hegyközségi tanácsa alelnöke előadásából. 2019-ben összesen 3560 hektáron végeztek zöldszüretet és augusztus végén megjelent a lepárlási támogatásról szóló rendelet is. Mindezek ellenére sokan azt állították, hogy a 2018-as terméssel azonos mennyiségű szőlőjük lesz, ami lenyomta az árakat, 65 forintot fizettek például a Cserszegi fűszeresért, ami a Kunsági borvidék egyik legkeresettebb fajtája. Nagy előrelépés volt, amikor elrendelték azt is, hogy minden tételnél meg kell mérni a mustfokot, ami persze a felvásárlóknak nem tetszett, mert rögtön magasabb értékek születtek.
További kivágások várhatók, amikor lejár az AKG-időszak, és sajnos úgy tudni, hogy elsősorban a Cserszegitől és a Kékfrankostól fognak megválni a gazdák. Fontos alapvetésnek kell tartani mindenkinek, hogy a magyar bor magyar szőlőből készüljön, hangsúlyozta az előadó. Szerinte ugyanis nem szőlőből van sok Magyarországon, hanem borból.
Az idei piaci kilátásokat javítja, hogy már a szüret kezdetétől kötelező fokolni a beszállított alapanyagot, és a felvásárlási árak is jóval a tavalyi fölött várhatók. A termésbecslés 420 ezer tonna szőlőről szól, az országos átlagtermés 8,5 tonna hektáronként, a Duna Borrégióban 8,7 tonna.
Ahhoz, hogy javuljon a szőlőtermesztés helyzete, a gazdálkodás jövedelmezőségén kell javítani, hangsúlyozta Filus János. Tavaly például egy hektáron a Kunsági borvidék átlagában 10,5 tonna szőlőt szedtek le, de az árbevétel csak 450 ezer forint lett belőle. Csak a metszésre 80-100 ezer forintot kell költeni, aztán jön még a növényvédelem és a zöldmunka, úgyhogy alig maradt valami a termesztők zsebében.
Jó lenne erősíteni a termesztői integrációt is, amire nagyon egyszerű, TISZ nevű szervezetben lenne lehetőség. Erősíteni kellene a kunsági borok jelenlétét a gasztronómiában, hiszen többségében nagyon jó ár-érték arányú italokról van szó. A borvidék marketingkampányt indít, amiben a Kunság természeti értékeire helyezi a hangsúlyt.