Back to top

Már itt vannak, a kérdés, hogy mi is akarjuk?

Szinte minden héten újabb és újabb fejlemény kerül napvilágra farkas- és medveügyben. Két éve kezdődött az a bizonyos medvehajsza, ahol helikopterek, rendőrök, természetvédelmi őrök rohangáltak a nőstény Robi után (…), akit Hevestől egészen Csongrádig (Csongrád-Csanád) szinte szó szerint kikergettek az országból. Azóta szerencsére a kergetőzések megszűntek, az észlelések ellenben gyarapodtak.

Jelenlét

Videóztak farkaskölyköt a Bükkben, fotóztak medvenyomot a Mátrában, Pásztótól nem messze pedig bocsok kerültek lencsevégre. Nem kell hozzá komoly vadbiológiai ismeret, hogy kikövetkeztessük: nagyragadozóink visszatértek hazánkba.

Alapvetően a medve hazai kipusztulását a 20. század elején könyvelték el, míg a farkasok és a hiúzok eltűnését a század közepére datálták. Később, a ’80-’90-es években elvétve észleltek farkast vagy hiúzt, de csak a 2000-es évektől vált bizonyossá, hogy ez a két faj szaporodik erdeinkben.

Napjainkra hiúzból összesen pár tucatnyi élhet a Börzsönyben, a Mátrában, az Aggteleki-karszton és a Zemplénben.

Éles látásának köszönhetően ez a vadmacskaféle nagyon ritkán kerül szem elé, hamarabb észrevesz minket, mint mi őt. A három nagyragadozónk közül a hiúz volt az egyetlen, amely kis mértékben is, de mindig a hazai fauna részének számított.

Farkasok esetében a szakemberek jelenleg csak két-három szaporodó falkáról tudnak a Bükk-fennsík területén, de a nemzeti parkban összesen legalább hat falka élhet.

A medve ellenben nem szaporodik hazánkban, a felvételeken látható bocsok Szlovákiából tértek át hazánkba anyjukkal, az országhatáron átlógó territóriumuk miatt.

Európa-szerte egyre több a nagyragadozó

A kérdés adja magát, ezek a nagyragadozók miért tértek vissza? A szakemberek véleménye szerint a válasz összetett. Az egyik ok, hogy a szélvihar okozta tátrai fapusztulások miatt ezeknek az állatoknak „eltűnt a tető a fejük fölül”, így délnek indultak élőhelyet és bőséges táplálékot keresni. Más feltételezések szerint a hazai falvak elnéptelenedése, az ezáltali zavarás-mentes élőhely vonzotta ide őket.

Érdekesség, hogy egy olasz kutatóintézet készített egy rendkívül bonyolult modellszámítást a közép-európai, Kárpát-medencei medvevonulásokról. Az északról délre tartó útvonal végighúzódik az Alföldön, mint legrövidebb, ősi útvonal, amely az Északi- és Déli-Kárpátok medvepopulációit köti össze.

A hazai szakemberek rendkívül szkeptikusan álltak a modellhez mindaddig, amíg a két évvel ezelőtti medvehajsza során Robi szinte majdnem pontosan követte az olasz kutatócsoport által jelölt útvonalat.

A medve a főnök

Milyen veszéllyel kecsegtet a vadászok, kirándulók számára egy nagyragadozóval való találkozás? Nos, hiúzzal biz’ Isten, hogy nem találkozunk, olyannyira elkerüli az ember közelségét. A farkassal való találkozásnak az esélye is rendkívül kicsi, bár kétségkívül nagyobb, mint a hiúz esetében. Nem feltétlenül félnek az embertől, de elkerülnek minket, mert csak felesleges kockázati tényezőt jelentünk számukra. A medvék is rendkívül óvatosak, képesek teljesen észrevétlenek maradni. Vannak adatok olyan medvéről, aki Lengyelországból jött az Aggteleki-karsztra, és útja során senki nem vette észre, pedig még településeken is áthaladt.

A medvékkel kialakuló konfliktusok jó része abból fakad, hogy az emberek nem hajlandók tudomásul venni, hogy a medve a főnök. Ha ezt szem előtt tartjuk, elkerülhetőek az esetleges balesetek.

Több olyan kezdeményezés is van, ami segít megvédeni a farkas-medve járta települések környékén tartott jószágokat. A gazdálkodók olyan eszközökhöz juthatnak, mint napelemes villanypásztor, de a medvés élőhelyek gazdálkodói, méhészei számára is elindítanak hamarosan egy ilyen jellegű programot. Civil kezdeményezésként indult a Kuvasz-Őr program is, amelynek célja, hogy a magyar kutyafajtát eredeti feladatkörébe juttassa vissza, ezért az érintett gazdálkodók ingyen juthatnak a nagy értékű, nagytestű őrkutyákhoz, amelyek képesek megóvni a nyájat a farkasoktól és egyéb betolakodóktól.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyönyörű bundájuk volt a célpont

Számos európai ország már teljesen betiltotta a prémjükért tenyésztett állatok tartását. Mások olyan szigorú szabályokat vezettek be, amelyek gyakorlatilag veszteségessé teszik a prémtermelést.

A méhészkedés nem más, mint csapatjáték

A szakmában elismert méhész, marketinges, megyei egyesületi vezető és boldog családanya. Simonné Venter Éva egy olyan sokoldalú személyiség, aki nem riad vissza a nehéz fizikai munkától sem, és büszkén mutatja a C és E kategóriára is alkalmas vezetői engedélyét. Derűs egyénisége és barátságos természete hozzájárul, hogy könnyen kapcsolatot teremtsen bármilyen korosztállyal.

És ön szavazott már?

Az Ökotárs Alapítvány közreműködésével az idén is megrendezik az Év Fája versenyt, mely a közvetlen környezetünkben élő fákra, valamint a természet fontosságára, mindennapi életünkben betöltött szerepére hívja fel a figyelmet. A versenyre bárki nevezhetett egy egyedi fát, a kritérium, hogy egy történetet is írjon mellé, amely kifejezi, hogy az adott fa miért fontos az őt nevező közösség számára.

100 éve született a hazai fenntartható erdőgazdálkodás úttörője

Amikor Dr. Madas László, a Pilisi Parkerdőgazdaság egykori alapító igazgatója a Visegrádi-hegységben megkezdte a mai örökerdő-gazdálkodás alapjául szolgáló úgynevezett szálaló erdők kialakítását, még szó sem volt klímaváltozásról.

Továbbra sincs megállapodás az ólomsörét kérdésében

Már jó ideje zajló vita a természetvédők és a vadászatra jogosultak között az ólomsörét használata a vízivadvadászat során. Mondván, hogy a kilőtt ólomsörétet felveszik az állatok, komoly betegségeket, mérgezést okozva ezzel a vizes élőhelyen élő állatoknak. A helyzet úgy áll, hogy az ügy az Európai Bizottság és Parlament elé került, a többi a döntéshozók álláspontján múlik.

Amit egy gombagyűjtőnek tudni illik

Szeptember beköszöntével a természetkedvelők előszeretettel töltik szabadidejük jó részét az erdőket járva, nem ritkán gombát is gyűjtve. Cikkünkben összeszedtünk néhány jó tanácsot azok számára, akik kacérkodnak a gombaszedés gondolatával.

Zarándokúton Bedgeburyben

Ezúttal a Bedgebury Nemzeti Fenyőgyűjtemény érdekességeit gyűjtöttük össze. A Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány megalakulásakor kitűzött célok között első helyen szerepel a természetismereti műveltség terjesztése, a szakismereti és alkalmazott botanikai – elsősorban a környezetvédelmi és tájesztétikai –, mai kifejezéssel környezettudatos nevelés.

Az Európai Uniónak lépéseket kell tenni a túlhalászat ellen

A közleményt, amely a túlhalászat végetvetéséről szól 300 tudós írta alá, annak érdekében hogy megóvják az óceánok épségét. Az üzenet eljutott az Európai Unió környezetvédelmi biztosához, Virginijus Sinkevičiushez, aki az Óceánok és Halászatok megbízottja.

Ismét elindul a Vadászkürt Expressz

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. idén is megrendezi a Lillafüredi Állami Erdei Vasúton a Vadászkürt Expressz elnevezésű programját, melynek úti célja ezúttal Garadna.

Kígyót használt maszk helyett – a frászt hozta az utasokra ez a brit férfi

Új funkciót kapott egy termetes hüllő a Manchester melletti Salfordban.