A vetési technológia az elmúlt években több területen változott. Ezúttal a sűrűsoros vetőgépekben rejlő precíziós lehetőségeket mutatjuk be.
A precíziós gazdálkodással összefüggésben már elterjedt GPS-alapú kormányzás a vetés során is nagy segítségünkre lehet. A 2,5 centiméteres jelpontosság lehetővé teszi a pontos csatlakozó sorokat. Egyik előnye a maximális munkaszélesség kihasználása átfedés és kihagyás nélkül.
Az átfedések csökkentése több ok miatt is kívánatos:
– az átfedéssel kisebb lesz a területteljesítmény, hiszen csökken a hasznos munkagép-szélesség;
– kisebb lesz a növények közötti távolság, így az egyes tövek közötti verseny élénkül, ami az adott egyedek termésdepressziójához vezethet;
– veszteségként jelentkezik a feleslegesen kivetett vetőmag költsége.
Majd a következő az erőgép és a vetőgép kommunikációja, melyben a vetés agronómiai eredményességét figyelembe véve a vezetőtől független döntéseket hajt végre a vetőgép.
Az átfedések csökkentésének további módja a szakaszvezérlés, amit a lefedési térkép (már elvetett terület), valamint a táblahatár is befolyásolhat. Ebben az esetben, ha a munkagép kiér a vetendő területről, a szoftver automatikusan leállítja az adagolót és ezzel együtt a vetést is.
A rendelkezésre álló vetőmagmennyiség optimális felhasználásában nyújt segítséget a művelő nyomvonalak kihagyására szolgáló funkció.
Elektromos meghajtású vetőszerkezetek működnek a John Deere vetőgépekben, de említhető a hidraulikus meghajtás alkalmazása, amit a Köckerling gépeknél alkalmaznak, amelyek nagyban segítik a pontos tőszám tartását. Ez annak köszönhető, hogy a sebesség-jel általában nem a talajkerékről, hanem „slip-mentes” elektronikus sebességforrásból, mint például az antennáról érkezik.
A sűrűsoros vetőgépek egyik jelentős problémája lehet a dugulás. Mind a mechanikus, mind a pneumatikus vetőgépeknél egy-egy sor kimaradása komoly károkat okozhat, ha a kezelő nem veszi észre időben. A sorok manuális ellenőrzése azonban sok időt vesz igénybe, például egy 9 méteres John Deere vetőgép esetében 60 sort kell(ene) folyamatosan ellenőrizni. Ráadásul a sorok csövezésének visszakövetése az elosztó tornyokba szintén időrabló tevékenység, egy nagyjából 100 ha/nap területteljesítményre alkalmas eszköznél. E probléma orvoslására különböző rendszerek léteznek, az egyszerűbbek az anyagáram sűrűségét figyelik, és ha változás áll be, azonnal riasztanak. Ha egy szinttel feljebb szeretnénk lépni, már találhatunk olyan rendszereket, amelyek képesek magonként számolni az áramlást, így a vetésellenőrzésünk szinte szemenkénti pontosságúvá válik. Ezzel a megoldással tehát nemcsak azt vesszük észre, hogy már nem vetünk, de már néhány százalékos eltérés is felismerhető (kezdődő dugulás). Ezek a rendszerek segíthetnek abban is, hogy egyenletesebb magáramlást alakítsunk ki a vetőgép magszállító csövezésében.
Ma már szinte valamennyi vetőgép alkalmas dokumentációra. A kihívás az, hogy a vetőgépet alkalmazó számára a dokumentált adatok a legkisebb befektetéssel pontos információkat adjanak. Erre jelent jó lehetőséget, ha valaki John Deere precíziós technológiával dolgozik. Ekkor az ISOBUS-rendszerrel kapcsolódó vetőgép általi vetésünk fő paraméterei (vetőmagfajta, tőszám, vetés időpontja) térkép alapon, rendszerezve lesznek rögzítve a MyJohnDeere adatbázisában, amelyek azután bármikor visszanézhetők. A John Deere műveletközpontba ezen kívül más műveletek adatai is feltölthetők, ennek köszönhetően rendszerezhetők a gazdaság táblái és áttekinthetők lesznek az elvégzett munkák.
Sojnóczki István
technológia fejlesztési igazgató
KITE Zrt.
