0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 20.

Szemétlerakó volt, bivalylegelő lesz

Számos olyan területe van hazánknak, ahol a folyószabályozás után szántóföldet alakítottak ki, ám a korábban vízjárta területről kiderült, hogy mégsem alkalmas növénytermesztésre. A hasztalanul álló földek számos esetben illegális szemétlerakóvá váltak. Az Őrjegben azonban bivalylegelővé alakítják az egyik ilyen, hulladéktól megtisztított területet. Ezzel mintát is kívánnak nyújtani a zsombékosok hasznosításában.

A folyószabályozás előtt az ország állóvizekben leggazdagabb területe volt a Kalocsai Sárköz, amelynek É-D-i kiterjedésű keskeny tőzeges lápvonulatának helyi elnevezése, az Őrjeg. E vidéket egykor erek, posványok, kisebb-nagyobb tavak és a Duna elhagyott medrei hálózták be. A lecsapolások után gyökeresen megváltozott a táj arculata. A vízjárta területeket többnyire szántóföldekké alakították.

Az idén tavasszal megalakult Őrjeg és Szőlőhegyei Natúrparkban főként bivalyokkal hasznosítanák és állítanák helyre az évtizedek óta elhanyagolt, az embereket hulladéklerakásra csábító vizenyős területek természeti értékeit.

A Dongó Őrjeg elnevezésű 20 hektáros föld egykoron bivalylegelő volt. Ám az elmúlt húsz-harminc évben természetvédelmi és gazdasági szempontból értéktelen kúszófüzes társulás alakult ki, a mellette található műút mentén pedig rengeteg szemetet raktak le illegálisan. A területet már kitisztították, és szeretnék visszaállítani a hajdani tájképjelleget, lehetőséget teremteni, hogy ismét elfoglalják az akár évszázadokkal ezelőtt is jelen lévő növénytársulások e vizenyős vidéket. Számos védett növényt is leltek itt, és remélik, hogy munkájuk során ismét fajgazdaggá válik a terület élővilága. Mindemellett a gazdasági racionalitást és hasznot bivalyok tartásával szeretnék megvalósítani.

youtube://v/bPKxV8kQHXA

A területen lévő munkákat irányító Sári Leonárd ökológiai gazdálkodóként él az Őrjegben. Az agrármérnök és növényvédelmi szakmérnök képesítésű gazdálkodó a biogazdálkodás mellett kötelezte el magát. Ám ez nem érzelmi indíttatásból választotta, hanem a gazdasági racionalitás miatt.

Számára az Őrjeg és szőlőhegyei Natúrpark megalakítása azért volt fontos, hogy egymásra találhassanak a hasonlóan gondolkodó gazdálkodók, akikkel összefogva jövedelmezőbb gazdálkodást folytathatnak.

Hiszen nem titok, hogy a természetközeli gazdálkodásnak a gazdasági racionalitáson kell alapulnia éppúgy, mint a vidék természeti és kultúrtörténeti értékein nyugvó fejlesztéseknek.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu