Műtrágyák, tápsók, tápoldatok…
Különböző összetételű műtrágyákat lehet kapni de a komplexek a legjobbak, melyek meghatározott nitrogén:foszfor:kálium (NPK) arány mellett tartalmaznak nyomelemeket is. Az NPK arányból megtudjuk, hogy mire jó a készítmény általánosságban. Ha a nitrogén aránya magas, akkor a növekedési fázisban adagolandó, vagy főként a levél-dísznövényeinknek alkalmas, emellett jó gyeptrágya – tavasszal, vagy nyár elején. Ha a foszfortartalma a magasabb, akkor azt terméskötődés táján adjuk, hogy a növény a vegetatívból (növekedési), generatív (termés) fázisba kerülését segítsük.
A kristályos formában készült műtrágyákat is általában vízben odva juttatjuk ki, a tápoldatok már eleve oldottak, ezeket tovább kell hígítani a használati utasítás szerint. Ez azért is lényeges, mert a növények a tápanyagokat csak oldott formában képesek felvenni. Tehát hiába tápanyagban gazdag a talajuk, ha nincs benne nedvesség, akkor azt nem tudja hasznosítani a növény, mindamellett hogy a vízre más életfolyamatai miatt is szüksége van.
Több olyan tápoldat féle is van, melyek nem csak alaptrágyaként, hanem lombtrágyaként is használhatók – lévén a növények leveleiken keresztül is képesek tápanyagokat felvenni. Ezekről érdemes tudni, hogy alaptrágyaként (tőhöz öntözve kijuttatva) kisebb, lomtrágyaként használva jóval nagyobb vízadaggal kell hígítanunk. Nem összetévesztendő a két arány, mert az elégtelenül hígított szer lombra juttatva perzselhet! Másik lényeges dolog, hogy – lévén a növény elsődleges vízben oldott tápanyag felvételére szakosodott szerve a gyökér – az alaptrágyázás hosszabb hatású, és jobb hatásfokú. A lombtrágyázás inkább tüneti kezelésre jó, ha hiánytüneteket látunk a levélen, valamint növénykondicionálásra is használhatjuk, például ha amúgy is permeteznünk kell valami rovarkártétel, vagy gombabetegség miatt, akkor a permetléhez egy menetben keverhetünk lombtrágyát is, ami jót tesz a növénynek a harcban.
Sokan idegenkednek a vegyi megoldástól…
Régen az istállótrágya volt a leggyakrabban alkalmazott szerves trágya, csak ma ebből már kevés van. Vehetünk marhatrágya földet, készíthetünk komposztot, vagy hozhatunk erdei földet, melyet a területen szétterítve és kissé bedolgozva javíthatjuk a talaj tápanyagtartalmát, emellett fizikai tulajdonságai is javíthatók ezekkel. Cserepes növények talajának frissítésére is alkalmasak ezek.
Tőzeg dolgozható be a homokos, ezért rossz víztartású talajokba, ezzel fokozható a talaj víztartó képessége, csökkenthető az a hatás, hogy homoktalajon gyorsan a mélybe szivárog a víz, a gyökérzóna alá.
Itt homokot, vagy apró szemű sódert teríthetünk szét a talajon, mely sekély bedolgozás után lazábbá teszi a talaj szerkezetét.
Mivel az előbb említett módszerhez szükséges anyagok szállítása, terítése nem egyszerű feladat, vásárolhatunk e helyett akár granulált sirály guanót is, melyet egyszerűen ki kell szórni a területre – jóval kisebb mennyiségben, mintha komposztot, vagy érett marhatrágya-földet használnánk.